1 / 28

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2. 11. Spanyolország XIX. századi alkotmánytörténete [ Tk . 311-313. o .] 16. A skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése [ Tk . 362-364. o.]. VI. Spanyolország és a skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése. Forrás:

uriah
Télécharger la présentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 11. Spanyolország XIX. századi alkotmánytörténete [Tk. 311-313. o.] 16. A skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése [Tk. 362-364. o.] VI. Spanyolország és a skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • DieterGosewinkel – Johannes Masing: Die VerfassungeninEuropa 1789-1949. München: C.H. Beck, 2006.

  2. 11. Spanyolország XIX. századi alkotmánytörténete

  3. 1. Francia-spanyol háború és felszabadulás • IV. Károly spanyol király 1793-ban hadat üzen Franciaországnak • A francia seregek azonban 1794-ben lerohanják Spanyolországot; utóbb Napóleon csatlósállammá teszi • 1808-ban felkelés indul a megszálló francia erők ellen • 1814-ben a franciák távoznak

  4. 2. A junták • Junta = közös, bizottság, tanács • Itt: 1808-tól a felszabadult területeken városi és regionális tanácsok, zömében a helyi nemességből, de nyitottan a közép- és alacsonyabb rendű osztályok vezetői felé is • Ők szervezik meg a hatalmat a franciák után • A régi kisállamok (Kasztília, Aragónia, Valencia, Katalónia, stb.) közigazgatását „Legfelső Junták” irányítják • Nemzeti szinten pedig „Központi Junta” alakul (34 tag: 10 királyság, 2 hercegség, 1 tartomány képviselői) • Nemzeti gyűlés (Cortes) összehívását követelik

  5. 3. A Cortes • Cádizban gyűlik össze 1810-ben (jól védhető félsziget) • A felszabadított területeken választják a 25. életévüket betöltött családfők szavazata alapján (kiegészítve helyettesítő képviselőkkel a megszállás alatti területekre nézve) • Egyházi és világi értelmiségiek, 300 fő • Három-rendi gyűlés helyett egykamarás gyűlés • Új alkotmányt készít, amely 1812-re készül el

  6. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (1) • Deklarálja a függetlenséget • A szuverenitás a nemzetet illeti, amely kizárólagosan jogosult az alapvető törvények meghozatalára • A spanyol nemzet kötelessége, hogy megvédje tagjainak szabadságát, tulajdonát, egyéb jogait • A spanyol nemzet vallása a római katolikus, de a többi vallás gyakorlása is szabad • Mérsékelt (alkotmányos) örökletes monarchia: • TH: Cortes + király • VH: királyé • BH: független bíróságoké

  7. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (2) A Cortes jogai és kötelességei: • Jogalkotás kezdeményezése (bármely küldött joga, de a király is kezdeményezhet törvényt) • A királyi cím öröklésével kapcsolatos döntések • Ha szükséges, régenst választ • A kiskorú (18 év alatti) királynak gyámot választ • A nemzetközi szerződéseket előzetesen jóváhagyja • Jóváhagyja a költségvetést, az állami hitelfelvételt • Választás kétévente elektorokkal (200 lakosonként egy elektor, 70 000 lakos után egy képviselő) • Évente legalább 3 hónapi ülésezés • Képviselői mentelmi jog (immunitás és inviolabilitás – utóbbi: bcs. kapcsán maga a Cortes ítélkezik)

  8. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (3) A király: • Szent és sérthetetlen • Primogenitúra (férfi és női ágon), kihalás esetén a Cortes választ új uralkodót • VH birtokosa • Törvények végrehajtására rendeleteket adhat ki • Tisztviselők kinevezője • Hadsereg vezetője • Kegyelmezési jog • Abszolút vétójog (a Cortes ugyanabban az évben nem is vetheti fel újra a kérdést)

  9. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (4) De hatalma korlátozott: • Nem akadályozhatja a Cortes ülésezését (nem napolhatja el, nem oszlathatja fel) • A Cortes hozzájárulása nélkül nem hagyhatja el a királyságot • Nem ruházhatja át másra a hatalmát vagy prerogatíváit • Törvényes örökösének is csak úgy adhatja át a hatalmat, ha a Cortes hozzájárul • Külső hatalmakkal csak a Cortes hozzájárulásával köthet katonai vagy kereskedelmi szerződést • Nemzeti tulajdont csak a Cortes engedélyével engedhet át • Privilégiumokat nem adhat • Tulajdonától senkit sem foszthat meg, csak ha a közjó érdekében szükséges, kártalanítás mellett • Büntető hatalma nincs, szabadságjogokat nem vonhat el (csak állam ellenes bcs-nél rendelhet el letartóztatást, de az illetőt 48 órán belül bíróság elé kell állítani) • A királyi háztartás éves költségeit a Cortes állapítja meg

  10. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (5) Bírói hatalom: • Független • A bírák javadalmazásáról a Cortes hoz döntést • Minden spanyolnak joga van saját bíróságához • Az őrizetbe vett személlyel közölni kell a vádat, vádlót, bizonyítékokat, az eljárás nyilvános • Tilos a vagyonelkobzás büntetés

  11. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (6) Külön fejezet a közoktatásról: • Általános iskolát kell létrehozni minden városban • Egyetemeket kell létrehozni az irodalom és a művészetek előmozdítására • Külön állami bizottság irányítja és felügyeli a közoktatást, a Cortes által megállapított szabályoknak megfelelően • Véleménynyilvánítás szabadsága: Minden spanyolnak joga van leírni, kinyomtatni és publikálni a maga politikai véleményét, előzetes engedélyeztetés nélkül

  12. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (7) TEHÁT: • Liberális szellemű alkotmányos monarchiát hoz létre az alkotmány • Szakít a rendi állammal, deklarálja a jogegyenlőséget • Külön alapjogi katalógus nincs, de elszórtan megtalálhatók benne a legfontosabb alapjogok és garanciáik

  13. 4. A Cádizi Alkotmány (1812) (8) • Reakció: • VII. Ferdinánd uralkodó 1814-ben visszatér a franciaországi száműzetésből • Visszavonja ezt az alkotmányt, a liberális ellenzék tagjait elfogatja, rendeletekkel kezd kormányozni • Ellene liberális szervezkedések, felkelések, puccsok • A hadsereg egyes ezredei is követelik az alkotmány visszaállítását • 1820-ban a király újra életbe lépteti, de évekig polgárháborús állapotok • A polgárháború után (1833) 50 egységes méretű tartományra osztják Spanyolországot, élén kijelölt kormányzó (francia prefektus mintájára) • Itáliában, Portugáliában modell-alkotmánynak tekintik a következő évtizedekben

  14. 5. Trónöröklési válság és az 1834. évi alkotmány • VII. Ferdinánd †1833 – lánya még csak 3 éves (II. Izabella), helyette fiatal anyja (Maria Christina) a régensnő • 1834-ben statútumot ad az alkotmány helyett: • Kétkamarás: • Alsóház: 3 évre elektorok, adó- és életkorcenzussal • Szenátus: arisztokratikus (egyháziak, világiak, kinevezettek) • Királyi jog: összehívás, elhalasztás, feloszlatás • A Cortes csak a király által elé utalt kérdésről tárgyalhat (!) • Abszolút királyi vétójog • Kormányzati tisztviselők csak a királynak felelősek

  15. 6. Az 1837. évi alkotmány (1) • Újabb polgárháború: • Az elhunyt VII. Ferdinánd testvére (Don Carlos) is aspirál a trónra, végül a régens királynő 6 év múlva legyőzi • 1837: a gyermek Izabella nevében kiadott alkotmány („revideált 1812-es alkotmány”) • Rövid katalógus az alapvető jogokról és kötelességekről: véleménynyilvánítás, sajtóvétség esetén esküdtszék dönt, törvény előtti egyenlőség, házba törés és erőszakos kihozatal csak törvény alapján, kötelező fegyveres szolgálat • A jogok az állambiztonság veszélye esetén felfüggeszthetők törvényben

  16. 6. Az 1837. évi alkotmány (2) • Kétkamarás Cortes: • Arisztokratikus szenátus • Népképviseleti alsóház (közvetlenül választott) • Költségvetési törvénynél erősebb: itt kell benyújtani, s a szenátus akarata ellenére is elfogadható • VH: király • Hagyományos államfői jogkörök • Miniszterei csak neki felelősek (de van ellenjegyzés) • Törvényhozói felhatalmazás kell: • Az ország elhagyásához • Házasságkötéshez (trónörököséhez is) • A koronáról utódja javára való lemondáshoz • Kiskorúsága esetén régens vagy 3-5 fős régenstanács választható

  17. 7. Az 1845. évi alkotmány és a hadsereg növekvő szerepe • 1840: a régens királynőt elűzik, Espartero tábornok gyakorolja a hatalmat; • 1843-ban Izabellát felnőttnek nyilvánítják, s elűzik Esparterót (egy másik tábornok vezetésével) • 1845: II. Izabella új alkotmányt ad ki: • Alapja az 1837-es (király + Cortes kettős hatalma) • Élethossziglan kinevezett szenátus • 5 évre választott alsóház • Törvények helyett kormányrendeletekkel irányítják az országot • Legerősebb hatalommá a hadsereg válik (államcsínyekkel váltják le a kormányokat, az alkotmány a gyakorlatban nem él)

  18. 8.További konfliktusok • 1868: katonai felkelés • 1869: alkotmány (alkotmányos monarchia) • 1873: köztársaság kikiáltása (12 hónapig tart); végül a hatalom visszakerül a sereg kezébe • 1874: királyság visszaállítása: II. Izabella gyermeke, XII. Alfonz az új király; • miniszterelnöke: AntoniaCánovas del Castillo: a brit parlamentáris modellt szeretné meghonosítani (szervezett politikai váltógazdálkodással) • 1876: új alkotmány (1931-ig hatályos): • Kétkamarás Cortes: • Népképviseleti alsóház • Szenátus: arisztokrácia + kinevezett szenátorok + korporációk képviselői (pl. tudományos akadémia, magas rangú katonatisztek, stb.) • A Cortes érvényesíti a miniszterek jogi felelősségét: • Alsóház vádat emel, szenátus dönt

  19. 9. Az 1876-1931-es korszak általános jellemzői • Erős központi kormányzat a helyi adminisztráció felett • Mesterséges politikai váltógazdálkodás: • 1874-1881, 1885-1887: konzervatívok, • egyéb ciklusokban: liberálisok kormányoznak

  20. 16. A skandináv államok XIX. századi alkotmányfejlődése

  21. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (1) • 1809: uralkodó által kibocsátott ún. Regierungsform • Alkotmányos monarchia • Király: • Férfi örökösödési jog alapján • Köteles az evangélikus vallást követni • Szent és sérthetetlen • Érsekeket/püspököket a király nevezi ki három javasolt személy közül

  22. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (2) • Államtanács (kvázi kormány): • A király által kiválasztott 9 fő • Kell bele: igazságügyi, külügyi miniszter, hat államtanácsos, egy udvari kancellár • Részt vesznek még államtitkárok is (hadügyi, bányászatügyi, kereskedelmi és iparügyi, vallás- és oktatásügyi) • Tárgyal a legfontosabb kormányzati ügyekben (kivéve a külső hatalmakkal való viszonyról, háborúindításról – ez királyi ügy) • A király nem dönthet az államtanács meghallgatása nélkül, de egyedül dönt a legfontosabb ügyekben • Az államtanács tagjainak azonban ellenkezniük kell, ha a király döntése nyilvánvalóan alkotmány- ill. jogsértő

  23. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (3) • Királyi bíróság: • 6 nemes és 6 nem nemes, jogtudó férfi • Egyes városok privilégiuma: • Polgármesteri tisztségre három alkalmas embert javasolhatnak • A király közülük választ • A királyi döntésekhez miniszteri ellenjegyzés kell (kivéve hadi parancsok) • Jogi aggály esetén a miniszter köteles azonnal jelezni azt az államtanácsnak • Ha megtagadja az ellenjegyzést, köteles lemondani, de ha az államtanács utóbb megalapozottnak ítéli az aggályt, akkor visszahelyezheti hivatalába

  24. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (4) • Rendi országgyűlés (Riksdåg: négyes tagolású): • Papság, nemesség, polgárság, parasztság • Ötévente összegyűlnek • Bizottságokat választanak (alkotmány, költségvetés, adók, polgári, büntető és egyházi törvények ügyeire) • Döntenek a költségvetési és adójavaslatokról • Az alkotmány és az ország alaptörvényei csak a király és a rendek egyetértése alapján módosíthatók

  25. 1. Svédország: az 1809-es alkotmány és továbbfejlődése (5) • Alkotmánymódosítások: • 1866: • Rendi gyűlés helyett bikamerális parlament • 9 évre (vidéki gyűléseken) választott felsőház • 3 évre elektorokkal választott alsóház (vagyoni cenzus) • 1876: • Parlamentáris rendszer: a kormány és miniszterelnök politikailag felelős a parlamentnek • Századforduló: • Általános választójog, arányos választási rendszer (1894, 1907)

  26. 2. Norvégia: önállósulás • Eidswoldi alkotmány (1814) a függetlenségért • Mégis perszonálunió Svédországgal • A tényleges hatalmat azonban nem a svéd uralkodó, hanem a népképviseleti Storting gyakorolta • 1905: a Storting kimondja a Svédországgal való unió megszűnését (népszavazás is jóváhagyja) • Norvégia önállósul • A trónra meghívják Károly dán herceget (VII. Haakon) (népszavazás írja elő, hogy a parlament válassza királlyá) • 1909: • Általános férfi választójog • Parlamentáris kormányforma

  27. 3. Dánia • 1849. évi dán alkotmány: • Elmaradtak a forradalmi események, • De VII. Frigyes a liberális hangulatnak megfelelően alkotmányt bocsát ki • Vagyoni cenzusos választójog • VH gyakorlója a király, de alkotmányos keretek között • Vallásszabadság; az egyház független az államtól • 1863-64: „novemberi alkotmány”: • Dánia 1863 novemberében Schleswig tartományt a királysághoz akarja csatolni egy alkotmánnyal (Poroszországtól) • de a háborút elveszti, Schleswig, Holstein és Lauenburg tartományokkal együtt • 1901: • parlamentáris kormányformájúvá válik az alkotmányos monarchia

  28. 4. Finnország • 1809-1917: • Orosz fennhatóság, némi autonómiával • Jelszó: „egy törvény, egy vallás, egy nyelv” • 4 kamarás rendi országgyűlés, ténylegesen azonban a kinevezett tagokból álló Szenátus irányít (1809-től) • 1899: alkotmányos válság: • A finn diétát oroszországi provinciális gyűlések rangjára fokozzák le • A finn haderőt beolvasztják az orosz seregbe • 1904-ben azonban visszaállítják az autonómiát (orosz-japán háború, országos finn sztrájk) • 1906, 1907: három ún. organikus (alkotmányerejű) törvény elfogadása: • Általános választójog, arányos választási rendszer, modern parlament (Eduskunta) • 1917-ben lépnek hatályba a háború miatt

More Related