NAT 2012 Testnevelés és sport

1. NAT 2012 Testnevelés és sport

2. Alapelvek, célok, szemlélet • A testnevelés és sport műveltségterület küldetése: • „Az iskolai testnevelés és sport megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek és tehetséggondozásnak.” • MINDENNAPOS TESTNEVELÉS • Külön szabályozásban megjelenő feladat! (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet) • a tanulóifjúság egészsége és az egészséges életre nevelése szempontjából kiemelt jelentőségű • a nem fertőző népbetegségek (túlsúly, szív- és érrendszeri betegségek, táplálkozási zavarok, szenvedélybetegségek stb.) legfontosabb megelőzési eszköze a mozgás, a testedzés

3. Hatálybalépés

4. Alapelvek, célok, szemlélet • A Testnevelés és sport műveltségterület új tartalmi és szemléletbeli elemei • Egészségorientáltság; • Személyi és közösségi tulajdonságok fejlesztése; • Korszerű testkulturális műveltség kialakítása; • A motoros fejlesztő tevékenység (testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi, szociális) komplexitásának hangsúlyozása; • Az ismeretek - személyiségfejlesztés tartalmi egység megjelenése; • Újszerű tartalmak beemelése; • A tantárgyközi ismeretek hangsúlyozása az elméleti felkészítésben.

5. Tematikai különbségek • 1-4. évfolyam: • Az alapozás szakasza. A motoros képességek és készségek fejlesztésére, az egészségtudatos testnevelési és a későbbi sportolási szokások kialakítására, a sportmozgások megszerettetésére irányul. • 5-8. évfolyam • A továbbfejlesztés szakaszának tekinthető. Az oktatási folyamat az alsó tagozatos testnevelésre épül, és annak szerves folytatásaként ebben a szakaszban valósul meg a diák- és szabadidős sport, illetve az élsporti utánpótlás-nevelés technikai-taktikai képzése is. • 9-12. évfolyam • Az általános mozgásműveltség kialakításának és a rekreációra, versenysportra történő felkészítés szakaszának tekinthető. Erre az életkori periódusra a tudatos, rendszeres képzés és öntevékenység jellemző, ahol az iskolai motoros aktivitás mellett hangsúlyos a rekreációs célú szabadidős fizikai tevékenység, a tehetségesek számára pedig az élsportban történő érvényesülés. A közműveltségi tartalmak e célok elérését segítik elő.

6. A fejlesztés elvárt eredményei • 1-4. évfolyam • „A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív attitűdbázist.” • 5-8. évfolyam • „…az örök értékeket képviselő tradicionális sportágak mellett a tanulók érdeklődését kiváltó újszerű sport-, illetve testgyakorlati ágakra helyezzük a hangsúlyt. A javasolt tartalmak feldolgozása igényes és sokoldalú mozgáskultúrával, magas szintű cselekvésbiztonsággal ruházza fel a tanulókat. Olyan tudásról van szó, melynek előnyeit észrevétlenül élvezik a mindennapok cselekvéseiben, motoros és motivációs bázisa a rekreációs célú sporttevékenységeknek, és nem utolsó sorban utat mutat, és utat nyit a tehetségesek előtt az élsport világába. Ez az életkor kiemelkedő szerepet játszik a testnevelés és sport iránti elkötelezettség, az élethosszig tartó fizikai aktivitás iránti igény megalapozásában.”

7. A fejlesztés elvárt eredményei • 9-12. évfolyam • „A közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.”

8. A testnevelés kerettantervek tartalmi innovációi és kihívásai • Tartalmi innovációk • Alsó tagozaton: természetes mozgásformák és alkalmazásuk sportági jellegű tevékenységekben, kreatív- és kooperatív játékok, kölyökatlétika; • Felső tagozaton: alternatív környezetben űzhető sportok; a testtudat, a saját test szerepe a fittségben és az edzettségben ismeretei; • Középfokon: külföldi és hazai modern sportjátékok; a zene és mozgás kapcsolódásának különböző megjelenési formái; művészeti előadás; a tutorálás, ill. a társtanítás ismeretei.

9. A testnevelés kerettantervek kihívásai • Új szemlélet befogadása,a gyakorlati munka áthangolása • Tantárgyközi interdiszciplináris ismeretek átadásának (élettani, egészségtani, kommunikációs, történeti, néprajzi, rekreációelméleti ismeretek…) tantervi követelménye. • SNI, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók teljes értékű bevonása az oktatásba. Az inklúzióra érzékenyítő tartalmak és módszerek alkalmazása. • Módszertani megújulás a fenti feladatoksikeres megoldása érdekében, különös tekintettel a belső differenciálást és a komplex személyiségfejlesztést szolgáló módszerekre. • Annak tudomásulvétele és elfogadása, hogy a sport és a testnevelés hasonlóságai mellett olyan lényegi különbségeket mutat, hogy az edzői attitűdű szerepfelfogás nem szolgálhatja az iskolai testnevelés céljait.

10. A testnevelés kerettantervek kihívásai • Kihívások előtt a testnevelő tanárok • A törvényi háttér ismerete nélkül a gyakorló testnevelő tanár a mindennapos testnevelés bevezetésének feltételeit, körülményeit nem látja át. • Az alaptanterv és a kerettantervek ismerete elengedhetetlen a helyi tantervek kidolgozásához és az ennek alapján történő tanmenetek elkészítéséhez. • A mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetése a meglévő tárgyi feltételek között komoly oktatásszervezési ismereteket követel meg. • Komoly feladatot ró minden testnevelő tanárra előrelátó tervezéssel, a lehetőségek (iskola, környék, település) felmérése, megoldási stratégiák, együttműködési megállapodások kidolgozása, a rendszerszemléletű gondolkodás.

11. A testnevelés kerettantervek kihívásai • A testnevelés az egyetlen olyan tantárgy, amelyhez nem készültek helyi tantervminták, ahol a munkaközösségek feladata a helyi specialitásokat figyelembe véve ennek teljes megalkotása. • A NAT 2012 szemléletváltása, amelynek lényege – az egészségközpontúság, a komplex személyiségfejlesztés, a kognitív tartalmak hangsúlyozása, minőségi tudás átadása, személyi és közösségi értékek fejlesztése, a személyes felelősség hangsúlyozása, az esélyegyenlőség biztosítása – szükségessé teszik a gyakorlati munka újragondolását, a hangsúlyok eltolását. • Amennyiben a gyakorló testnevelő tanárok a felsoroltak szellemében igyekeznek munkájukat ellátni, akkor sikeresebben tudnak a legfőbb kihívásnak az élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetést szolgáló mindennapos testnevelés megoldásának is megfelelni.

12. Kihívások előtt a testnevelő tanárok • Új módszertani lehetőségeket, eljárásokat kell alkalmazni a tanítás során (kooperációt, együttműködést segítő eljárások, differenciálás, konfliktuskezelés, változatos tanulásszervezés, aktív tanulás lehetőségei, folyamat- és célorientált oktatási stratégiák, reflektív pedagógia, projektmódszer stb.) • Az óraszervezésnél figyelni kell arra, hogy minden (=ügyes, ügyetlen, erős, gyenge, sovány, duci stb.) tanuló részére megtörténjen a kellő szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi terhelés • Minden testnevelési órán minden tanulóval végezni kell a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális tartásjavító mozgásanyagot, a láb izmainak erősítését és a helyes légzéstechnika gyakorlását is • Az új és az eddigi kerettantervi tartalmak tanításával előtérbe kell helyezni a sport megszerettetését, az élményszerzést, olyan sportágakat, mozgásfajtákat kell megismertetni, amelyeket a tanulók akár egész életükben könnyen folytathatnak (pl. a táncok különböző fajtái, az ún. életmód-sportok)

13. Kihívások előtt a testnevelő tanárok • A testnevelőnek olyan pedagógiai-pszichológiai módszereket kell alkalmaznia, melyek az osztály minden, tehát az eltérő testi adottságú tanulója számára is a neki megfelelő mozgásfeladatokat adják; valamint olyan munka- és játékhelyzeteket kell teremtenie, melyek minden tanuló részére az elvégzett munka és a játék sikerélményét és örömét nyújtják • A tanulókat saját adottságaik és önmagukhoz mért fejlődésük alapján – fejlesztő módon kell értékelni, hogy ez újabb tevékenységre késztesse őket • Meg kell értetni a tanulókkal a testnevelés órán történtek hatását a szervezetükre, testük, lelkük és tanulási képességeik egészséges fejlődésére • Fontos, hogy a tanulók megismerjék a magyar sport történetét, a kiváló sportemberek életútja motiválhatja a tanulókat az iskolán kívüli sportág választásának

14. Kapcsolódás az implementációs anyagokkal • Az új és már meglévő kerettantervi tartalmak bevezetésének segítéséhez tanmenetminták készítése: • Pl. küzdősportok, torna, RG, asztalitenisz, tollaslabda stb. • Pl. aerobik, floorball, frizbi, méta, néptánc, korcsolya, ugrókötél stb. • Módszertani segédanyagok készítése: • Pl. zenei anyagok az aerobikhoz, a néptánchoz stb. • Oktatóvideók készítése különböző sportágakban • Teljes körű tanmenetek, óravázlatok • Jó gyakorlatok közzététele: • Helyi tantervek megoldásai a mindennapos testnevelés bevezetéséhez • Települési mintaprogramok • A portfólió elkészítését támogató segédanyagok • Együttműködési szerződésminták személyi-tárgyi feltételek igénybevételéhez

15. Felhasznált szakirodalom • Dr. Rétsági Erzsébet: Nemzeti Alaptanterv 2012., avagy kihívások előtt az iskolai testnevelés • Pignitzkyné Lugos Ilona, Vörös Veronika, Simonné Goschi Gabriella, Dr. Vass Zoltán, Dr. Csányi Tamás, Boronyai Zoltán: NAT JAVASLAT 2012 (www.testnevelés.com) • Dr. Somhegyi Annamária: A pedagógiai szakmai ellenőrzés speciális szempontjai a mindennapi testnevelés eredményes megvalósulása érdekében • NAT 2012 – Testnevelés és sport műveltségterület • Kerettantervek – Testnevelés és sport

16. Testnevelés és sport • Köszönöm a figyelmet! • Milinte Beáta • milinte.beata@ofi.hu • www.ofi.hu