1 / 9

A családi jogállás rendezése

A családi jogállás rendezése. Családi jogállás. Rokonság fogalma Általános fogalma nincs Jogirodalom: több személy között a vér szerinti leszármazáson alapuló jogi kapcsolat, DE: alapulhat hatósági aktuson is – örökbefogadás esetén. Csjt.: egyenesági és oldalági rokonság meghatározása

vaughn
Télécharger la présentation

A családi jogállás rendezése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A családi jogállás rendezése

  2. Családi jogállás • Rokonság fogalma • Általános fogalma nincs • Jogirodalom: több személy között a vér szerinti leszármazáson alapuló jogi kapcsolat, DE: alapulhat hatósági aktuson is – örökbefogadás esetén. • Csjt.: egyenesági és oldalági rokonság meghatározása • A családi jogállás nem feltétlenül jelent vér szerinti kapcsolatot • Anyaság és apaság megállapítása eltér egymástól • Anya = aki a gyermeket megszülte  tény és nem vélelem • DE a „mater sempercerta est” elve vitatottá vált (tudomány)

  3. Apai státusz betöltése • Apasági vélelmeken alapszik – alapja lehet: • Anya házassága • Anya utólagos házasságkötése • Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat • Emberi reprodukcióra alkalmas eljárásban való részvétel • Bírói ítélet • Vélelmek közös jellemzője: • Egységes apasági vélelmi rendszert teremt • Eltérően keletkeznek DE • Joghatásaikban teljesen azonosak! • Ugyanolyan szülő – gyermek kapcsolatot eredményeznek • Házasságból és nem házasságból származó gyermekek egyenlősége

  4. Az alapvélelem • Házasság alapján keletkező vélelem = ún. alapvélelem • Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek megszületéséig eltelt időben vagy ennek egy részében házasságban állt a férj lesz a gyermek apja • Jellemzői: • Elegendő a házassági kötelék (gyermek érdeke) • Állapotos nővel kötött házasság: létrejöhet a vélelem • Fogantatás után bontóper: létrejöhet a vélelem • „Névházasság” szintén vélelmet keletkeztet • Alaptényállásként eltér a többi vélelemtől • Automatikusan keletkezik • Amíg ez a vélelem fennáll, más férfi apasága nem jöhet szóba • Leggyakrabban érvényesülő vélelem

  5. Elismerésen alapuló vélelmek • Két típusa: 1. teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat 2. anya utólagos házasságkötése • Az apaság önkéntes vállalása • Alapfeltétel: az apai jogállás üressége • Gyakori eset: élettárs apasága  anya fennálló házassága • Személyes nyilatkozattétel • Korkülönbség: legalább 16 év • Hatóság nem vizsgálja, hogy valóban az elismerő-e az apa • Kontroll: bizonyos hozzájárulások szükségesek: • Anya • 14. évét betöltött gyermek • Ha nem az anya a gyermek törvényes képviselője, akkor a törvényes képviselő

  6. Elismerésen alapuló vélelmek eltérései Teljes hatályú elismerés Utólagos házasságkötés • Egymagában keletkezteti az apaságot • Megtehető bíróság, anyakönyv-vezető, gyámhatóság előtt • A gyermek fogantatásától kezdve megtehető • Gyermek, anya halála esetén egyaránt megtehető • Nem akadálya az , ha más férfival szemben apaság megállapítása iránti per van folyamatban - PROBLÉMA • 6 hónapon belüli házasságkötés szükséges • Csak anyakönyvvezető előtt tehető meg • Csak a már megszületett gyermekre nézve tehető meg • Gyermek halála esetén is megtehető • Más férfival szemben folyamatban lévő apasági per akadály

  7. Reprodukciós eljárásban való részvételen alapuló vélelem • Egészségügyi törvény szabályozza • Házastársak és élettársak vehetnek részt az eljárásban • Feltételek: • Egyikük meddősége miatt természetes úton gyermek nagy valószínűséggel nem származhat • Élettársak • Különneműek • Egyikük sem él házassági kapcsolatban • Közös kérelmet kell előterjeszteniük • A hozzájárulás alapozza meg az apaságot

  8. Apaság bírói megállapítása • Alapfeltétel: az apai jogállás nincs betöltve • Időközben más férfi részéről elismerés tehető • Két feltétel: - fogamzás idején nemi érintkezés és - alapos következtethetőség, hogy ebből származik a gyermek • Lehető legnagyobb fokú bizonyosságra törekvés • Egyszerűbb és biztosabb: orvostudomány fejlődésével (DNS) • 1998. új módszertani levél: DNS lehetőségére is kitér • 2005. új - 22. sz. – módszertani levél: kizárólag DNS-vizsgálat indokolt a származás megállapítása iránti perekben • Per megindítására jogosult: a magát apának tekintő férfi, a gyermek, gyermek halála esetén leszármazói • Anya nem lehet perbeli fél és nem képviselheti a gyermeket

  9. Apasági vélelem megtámadása • Ha apasági vélelem fennáll, az mindig megdönthető • (bíró ítélettel megállapított apaság esetén ez formális) • Egyik esetkör: tartalmi valótlanságon alapszik  az apától való származás lehetetlenségét kell bizonyítani • Másik esetkör: alaki hiba állt fenn  a származás valódiságát nem kell vizsgálni • Akarathiba címén (kényszer, tévedés) NEM támadható meg • Perindításra jogosult: a gyermek, az apa, a gyermek leszármazója, az ügyész • NEM rendelkezik perindítási joggal: • Anya • Az a férfi, aki magát a gyermek biológiai apjának véli • Ennek oka: a gyermek védelme

More Related