1 / 17

A történelem kerettanterv változásai Módszertani javaslatok, ajánlások

A történelem kerettanterv változásai Módszertani javaslatok, ajánlások. TTE 2013. október 12. Kojanitz László. „Újratervezés”. A korszakhatárok megváltoztatása : amit, most vesztünk, azt visszakapjuk a végén A tartóoszlopok folyamatos építése és megerősítése

vaughn
Télécharger la présentation

A történelem kerettanterv változásai Módszertani javaslatok, ajánlások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A történelem kerettanterv változásaiMódszertani javaslatok, ajánlások TTE 2013. október 12. Kojanitz László

  2. „Újratervezés” • A korszakhatárok megváltoztatása: amit, most vesztünk, azt visszakapjuk a végén • A tartóoszlopok folyamatos építése és megerősítése • képességek: a történetmeséléstől a forráselemzésig • történelmi örökség • történettudomány • jól adaptálható értelmezési keretek • történelmi időszemlélet • a jelenkori viszonyok történetisége • tartalmi kulcsfogalmak • diszciplináris kulcsfogalmak • történelmi tudatosság • reflektív történelemszemlélet

  3. A történetmeséléstől a forráselemzésig • történetek előadása, eljátszása • egyre több és összetettebb szöveges és vizuális ismeretforrás használata • ismertető, magyarázó és érvelő típusú szövegek megértése és reprodukálása • elsődleges források használata ismeretforrásként • történelmi korszakok összehasonlítása • történelmi párhuzamok megértése és keresése • egymástól eltérő interpretációk összehasonlítása • a forrásokban talált információk összevetése • a korabeli emberek gondolkodására vonatkozó következtetések megfogalmazása • a történelmi kontextus megértése • problémafelvetés, kérdésorientált információgyűjtés • a kérdésekre adott válaszok bizonyítékainak ellenőrzése és értékelése • forráselemzés, forrásvizsgálat • az információk összevetésén, elemzésén alapuló következtetések, magyarázatok készítése TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG TÖRTÉNETTUDOMÁNY

  4. szimbolikus események, helyek és személyek mesék, mondák, mítoszok történelmi anekdoták városi legendák történelmi témájú szépirodalmi és képzőművészeti alkotások forrásgyűjtemények levéltárak múzeumok tudományos konferenciák monográfiák összefoglaló munkák tanulmánykötetek cikkek, tanulmányok történelemtankönyvek Történelmi hagyomány és történettudomány

  5. leegyszerűsített világkép: hősök és gazemberek, barátok és ellenségek, igazság és hamisság örök történelmi igazságok örök ellenségek egyértelmű és kétségeket nem ismerő történelmi igazságtétel erkölcsi igazolás és történelmi elégtétel nyújtása a nemzeti közösségtudat és büszkeség ápolása bizonyítások és cáfolatok viták egymástól eltérő interpretációk tárgyilagosság, önkritikus elemzések, értékelések a múltra vonatkozó tudással kapcsolatos kétségek és bizonytalanságok elismerése, sőt hangsúlyozása Történelmi hagyomány és történettudomány

  6. A történelmi mítoszok ereje • A nemzeti kultúra szerves részét jelentik, részei a közös kulturális nyelvnek, amelyet kötelességünknek érzünk átadni. • Lelki biztonságot adnak, megerősítik a saját közösség kiválóságába és erejébe vetett hitet. • Elfogadásuk és kultuszuk a közösséghez tartozás érzését adja. • Nem az értelemre, hanem az érzelemre hatnak, ezért ellenállnak az észérveknek.

  7. Mi tehet a történelemtanítás? • Külön kell választani a történelmi mítoszok és a történelmi események tanítását. • A történelmi események bemutatása és magyarázata nem tehet engedményeket a népszerű, de a tényeknek ellentmondó történelmi mítoszoknak, a tankönyvek nem tartalmazhat kétértelmű megfogalmazásokat ezekkel kapcsolatban. • Nem lehet elnéző azokkal a történelmi mítoszokkal szemben, amelyek az etnikai felsőbbrendűség és alsóbbrendűség; az örök történelmi ellenség és fenyegetettség képzetét sugallják; vagy az etnikai alapon elkövetett bűntettek és igazságtalanságok történelmi igazolására szolgálnak. • A történelmi szimbólumokat is körültekintően és tapintatosan kell kezelni. • Explicit módon is foglalkozni kell a történelmi mítoszok problémájával. Konkrét példákon keresztül kell bemutatni a történelmi mítoszokkal történő politikai manipulációkat, mert önmagukban a történettudományi tények és érvek az egyes eseményekkel kapcsolatban nem tudják megszűntetni a történelmi mítoszok negatív hatásait.

  8. A történelmi időszemlélet • „Az évszámok olyanok, mint az ábécé betűi.” • Kronologikus megközelítés, hosszú távú folyamatok • Az időben egymás után lejátszódó események, folyamatok, változások áttekintése különböző szempontok szerint • „Középkor” - „A magyar felvilágosodás kora” • Európa emelkedése és első háborúja (1867-1918) – Európa második háborúja és hanyatlásának kezdete (1918-1945) – Új erők, új rendezőelvek (1945-1990) – ?

  9. A jelenkori viszonyok történetisége • A világ mely területei és kultúrái kerültek kapcsolatba egymással? • Mi jellemezte ezeket a kapcsolatokat? • Milyen hatásai voltak e kapcsolatoknak a társadalomra, gazdaságra és kultúrára? • Hogyan értelmezhető a centrum-periféria fogalma az adott korban? • Mi a jelentősége a XVIII. századtól megfigyelhető változásoknak?

  10. történelmi kérdések megfogalmazása értelmező fogalmak (meta-concepts) használata források használata történelmi gondolkodás (historical reasoning) változások leírása összehasonlítás magyarázat stb. tartalmi fogalmak (substantive concepts) használata kontextusba helyezés érvelés, bizonyítás (argumentation)

  11. Tartalmi kulcsfogalmak Gazdaság • gazdasági tevékenység • előállítás • elosztás • fogyasztás • gazdasági szereplők • háztartások • vállalkozások • állam • bankrendszer • gazdasági kapcsolatok • újraelosztás • kölcsönösség • piaci csere • önellátás • gazdasági rendszerek • újraelosztáson alapuló • piacgazdaság • vegyes gazdaság

  12. Tartalmi kulcsfogalmak Társadalom • család • népesedés • társadalom • rendi • osztály • nyitott • társadalmi réteg • elit • közép • alsó • társadalmi mobilitás • nemzet • vallás • többség • kisebbség

  13. Tartalmi kulcsfogalmak Politika • hatalmi ágak • törvényhozás • végrehajtás • igazságszolgáltatás • politikai rendszer • jogrendszer • gazdasági rendszer • politikai kultúra • politikai rendszerek • despotizmus • monarchia • abszolutizmus • diktatúra • demokrácia

  14. Diszciplináris kulcsfogalmak (pl. ok, forrás, tény, bizonyíték, jelentőség, változás) • A miért kérdésre adott válaszok az okok. • Az okok és a következmények fontossági szempont szerint sorrendbe állíthatók. • Az okok és a következmények különféle szempontok szerint csoportosíthatók. • A különféle okok együtt fejtik ki a hatásukat. • Az események bekövetkeztét előidéző okok általában kölcsönösen összefüggnek egymással. • Minden történet más történetekkel kölcsönhatásban zajlott le. E kapcsolatrendszer feltárása nélkül semmilyen történet nem érthető meg. • Az okozati összefüggések feltárása közötti különbségek miatt lényeges eltérések lehetnek ugyanazon történelmi esemény bemutatása, értelmezése és értékelése között.

  15. Történelmi gondolkodás • Történelmi jelentőség • Folyamatosság és változás • Történelmi empátia • Okok és következmények • A múlt komplexitásának megértése Történelmi nézőpont Történelmi gondolkodás • Kérdések megfogalmazása • Hipotézisállítás • Történelmi dokumentumok interpretálása • Információk elemzése • Interpretációk kidolgozása Történelmi módszer

  16. A reflektív történelmi tudatosság kialakításának modellje Történelmi tudatosság nem reflektáló reflektáló elbizonytalanítás Kognitív konfliktus Tanulási folyamat A múlt kritikus interpretációja Történelmi gondolkodás

  17. Reflektív történelemszemlélet • Minden kor a maga viszonyait és problémáit szeretné megérteni a múltat vizsgálva. • Ezért a történelemi ismeretek értelmes befogadása is folyamatos értelmezést és újragondolást jelent.

More Related