300 likes | 896 Vues
Sejtmagvas egysejtűek. Foraminiferák törzse. - a legnagyobb méretű egysejtűek - a fajok zöme fenéklakó - hálózatos állábuk a mozgás és a táplálkozás szerve - a legtöbb faj váza mészből készül és sokkamrás - jelentőségük: * biogén mészkőképződés
E N D
- a legnagyobb méretű egysejtűek - a fajok zöme fenéklakó - hálózatos állábuk a mozgás és a táplálkozás szerve - a legtöbb faj váza mészből készül és sokkamrás - jelentőségük: * biogén mészkőképződés * kőolajlelőhelyek feltárása * éghajlat rekonstrukció
- lebegő életmódot folytatnak - vázuk lehet stronciumos és kovás - jól fosszilizálódnak
álomkórostoros • az álomkór, nyirokcsomó-duzzanattal, súlyos idegrendszeri tünetekkel járó, Afrika egyes területein gyakori betegség • kórokozója a vérben élősködő egysejtű álomkórostoros • a kórokozó a cecelegyek közvetítésével terjed • a központi idegrendszerbe jutó egysejtűek az agyvelőre is átterjedő agy-hártyagyulla-dást okoznak, melynek egyik tünete az aluszékonyság álomkórostoros - Trypanosoma rhodesiene
! zöld szemesostoros • szikes vagy szennyezett vizek-ben gyakran találkozhatunk vele • korong alakú szintestjei a középen elhelyezkedő sejtmag alatt és felett helyezkednek el • a sejt szélein jól látható a bőrke, és a vöröses szemfolt • legtöbbször egyetlen ostorral rendelkezik - mixotróf zöld szemesostoros - Euglena viridis
! papucsállatkák papucsállatkák - Paramecium sp.
ormányos csillós • kizárólag húsevő • ragadozó csillós • taktikája, hogy ki-szívja a zsákmány testnedvét, vagy egészben nyeli le • jellemző sejtszer-vecskéje az ormány ormányos csillós - Didinium nasutum
! óriás amőba • mozgása során a növekvő lábak végei erősen fénytörők, sötétek • a csillógó szemcsék kristályok, zsírcseppek és táplálék-zárványok óriás amőba - Amoeba proteus
vérhas amőba - az amőbás vérhas, hasmenéssel, esetenként vérzéssel járó bélfertőzés - kórokozója a vérhas amőba széklettel terjed (nem megfelelő kézmosás, higiénia) vérhasamőba - Entamoeba histolytica
zománcállatka • héjas amőbák, állábaik a héjból lógnak ki • osztódás előtt a sejt házanyagokat halmoz fel, először új héjat készít, ezután osztódik a sejtmag, végül elkülönül a két egyforma héjjal rendelkező állatka • háza homokszemcsékből épül fel zománcállatka - Difflugia sp.
bárkaállatka • a bárkaállatkák belül gömb-héjszerű, alul pedig középen lyukas álszájnyílású héjat épít • itt nyújtja ki lábait • a héj anyaga fajonként vál-tozik, egyes fajaiké évezre-dek múltán is épen marad • háza gyakran fehérje alapú bárkaállatka - Arcella sp.
napállatka • állábaikat axopodiumnak nevezzük • az axopodiumok sejthártyája alatt erősen fénytörő szemcsék, ún. extruszómák vándorolnak, ezzel vadásznak, és bénítják meg a zsákmányt • a zsákmányt a tölcsérszerű álláb veszi körül • ivarosan és ivartalanul is szaporodnak napállatka - Heliozoa sp.