Talajművelés

1. Talajművelés

2. Talajművelés • a talaj rendszeresen művelt rétegének, esetleg mélyebb rétegeinek művelő-eszközzel végett fizikai állapotváltoztatása Talajművelés hosszabb időszakra vonatkozó célja: • a nedvességfogalom és a • levegőforgalom kedvező befolyásolása. • a megfelelő biológiai aktivitás kialakítása, • a talaj felszínének védelme, • a talaj szerkezetének védelme

3. A talajművelés feladata • megfelelő talajlazultság megteremtése, • a talaj víz-, levegő-, és hőforgalmának befolyásolása. • a talaj tápanyagellátásának és a tápanyagok érvényesülésének befolyásolása, • a talaj kémiai és biológiai folyamatainak bef. • a talajlakó élőlények tevékenységének bef. • a gyomok, kártevők irtása, • kémiai anyagok, trágyák, tarlómaradványok talajba juttatása, • öntözés hatékonyságának növelése, • erózió, defláció kártételének csökkentése, • a talajdegradációs folyamatok visszaszorítása, • a talajjavítás hatékonyságának növelése.

4. A talajművelés jelentősége • meghatározza a termés nagyságát és minőségét (közvetlen és közvetett hatások) • csökkenthető a felhasznált kémiai szerek mennyisége • jelentősen hozzájárul az aszálykárok mérsékléséhez (nedvességmegőrzés) • jelentős szerepe van a talajpusztulás megelőzésében • igen nagy az idő-, az energia- és költségigénye

5. Közvetlen hatások: A talaj részecskék helyzetének megváltozása Megváltozik a talaj: agronómiai szerkezete, térfogattömege, porozitása, a három fázis egymáshoz viszonyított aránya. Közvetett hatások: Megváltozik a talaj víz-, levegő- és hőforgalma. A talaj biológiai és kémiai folyamatainak befolyásolása. A talajművelés hatása a talajra

6. A talajművelés műveleti elemei és eljárásai • A talajművelés műveleti elemek és eljárások sorozatából áll A műveleti elemek (talajon ill. talajban végbemenő változások): • forgatás • lazítás • porhanyítás • keverés • tömörítés • felszínalakítás A művelési eljárás: több különböző hatékonyságú műveleti elem egyidejű alkalmazása pl. szántáskor az eke: forgat, lazít, kever, porhanyít

7. A talajművelés sorrendje • Tarlóhántás • Alapművelés • Alapművelés elmunkálása • Magágy-készítés • Vetés utáni elmunkálás

8. Tarlóhántás

10. Alapművelés

11. Alapművelés elmunkálása 1.

12. Alapművelés elmunkálása 2.

13. Magágy készítés

14. Vetés utáni elmunkálás

15. Talajprofil szántás után

16. Forgatás 120

17. Forgatás 150

18. Lazítás

19. Lazítás 2. Gravitációs pórustér Kapilláris pórustér Szilárd

20. Szántás utáni pórustérfogat %

21. Összporozitás változása

22. Lazítás utáni változás

23. Tömörítés utáni változás

24. A művelhetőség és a talajnedvesség kapcsolata talajellenállás Folyási határ Optimális művelhetőség kemény félkemény képlékeny folyékony talajnedvesség

25. Talajművelési rendszerek

26. Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők • növény igénye, • a termőhelyi viszonyok, • rendelkezésre álló erő- és munkagépek • talajvédelmi feladatok, • növényi sorrend, • trágyázási és gyomirtási rendszerek,

27. A talajművelés rendszerezhető • a növény vetésideje • talajtípusok • különleges feladatok • szerzők által kidolgozott rendszerek

28. Nyárvégi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után

29. Őszi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után

30. Őszi vetésű növények talajművelési rendszere későn lekerülő elővetemények után elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. és Birkás M. után

31. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere korán lekerülő elővetemények után felszín elmunkálás (tavasszal) magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. nyomán

32. Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere későn lekerülő elővetemények után felszín elmunkálás (tavasszal) magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. nyomán

33. Másodvetésű növények talajművelési rendszere felszín elmunkálás (tavasszal) magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás Nyiri L. nyomán