1 / 12

József Attila tájversei

József Attila tájversei. Tájlírájának újszerűsége. 1. bevezetés. 1905-1937 Jelentősége rendkívüli Kötetei(sorold fel) Világnézete(i):anarchizmus, marxizmus, freudizmus, Bergson, egzisztencializmus. Költői szemlélete, költészetének jellege:

wynn
Télécharger la présentation

József Attila tájversei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. József Attila tájversei Tájlírájának újszerűsége

  2. 1. bevezetés • 1905-1937 • Jelentősége rendkívüli • Kötetei(sorold fel) • Világnézete(i):anarchizmus, marxizmus, freudizmus, Bergson, egzisztencializmus

  3. Költői szemlélete, költészetének jellege: - lírai szintézis: poesie pure(letisztult formák, tiszta eszmények), avantgárd(formabontás), új népiesség, hagyományok( szonett, villoni ballada, időmértékes sorfajták stb.) - teljességigény - szeretetvágy - a „világhiány”, az embertelen hatalmak elleni tiltakozás - társtalanság

  4. Mély őszinteség, átélhető személyesség a hangjában • Közösségkeresés,-teremtés igénye • Művészet= világteremtő erő • Újszerű, bizarr képzettársítások- racionális önkontroll • Költői magatartások: aktivitás(értékteremtés, önérvényesítés,vátesz-szerep), szemlélődés(a dolgok mélyebb megértése), védekezés • A lélek nyers, fájdalmas tartalmainak felszabadítása fegyelmezett, klasszikus formába öntve

  5. 2. Tárgyalása) Újszerű tájköltészete • Leírás(tárgyiasság) és gondolatiság egysége • Tájköltészete= leíró-gondolati költészet • Meghatározó rétege a bölcselet • Kiindulópontja a tárgyi világ egy konkrét helyszíne, amit a valóság egyre magasabb létszintjeire emelve fejez ki egyre mélyebbre látó összefüggéseket • Ezt az eljárást szemlélteti híres „szalagút”-elmélete • A valóság létszintjei: - tárgyak - élő természet - egyes ember - társadalom - abszolútum

  6. a) • Jellegzetes visszatérő motívumok: - tél - éjszaka - csönd - vas - nyirkosság - korom - füst

  7. b) Holt vidék • Nem hagyományos tájleíró költemény: a leírás személytelenül tárgyias • A „külső” táj egyúttal metaforikus „belső” táj is • A természeti, tárgyi környezet minden eleme magasabb létszinten is gazdag jelentéssel telítődik • Cím értelmezése( több értelműség) • tél, fagy, mozdulatlan dermedtség= természet+ reménytelenség, kiszolgáltatottság, tehetetlenség= lelkiállapot, társadalmi helyzet

  8. b) • A táj bemutatásának középpontjában egy tanya, tehát az ember, az emberi nyomorúság áll • Ez a világ megváltatlan, megválthatatlan • Okai: - „uraságnak fagy a szőlő”(kizsákmányolás, társadalmi esélyegyenlőtlenség, jogfosztottság) - egyetemes léttörvény: pusztulás

  9. b) • Szerkesztési alapelv: ellentét (keress példákat) • Versritmus, rímelés(nézz utána)

  10. c) Külvárosi éj • A külváros nem csak tárgyi valóság: sors, lélek, emberi kapcsolatok is • Az éjszakai csönd, mozdulatlanság, „élettelenség” felnagyítja, felerősíti a külső, belső jelenségeket • A szemlélődés kiindulópontja a mellékudvarra néző konyha(periférikus létforma), a látvány már a második sortól elvonttá válik, a képekhez egyre több képzet, érzet társul • A perspektíva tágul: holdfény, mozgás- egyre több részlet válik láthatóvá, az itt élő emberekről is egyre többet tudhatunk meg • Szerkesztési alapelv: felemelkedés, mozdulás- lehúzó, lefékező erők kijózanító valósága (tárgyak, emberek szintjén egyaránt) • Az ember, a társadalmiság szintje: rendőr, munkás, kocsmáros, elvtárs, forradalom • Tetőpont: „Minden nedves, minden nehéz”- víz(nedvesség, penész)= nyomor, a változás reménytelensége, lehúzó, visszatartó tehetetlenség, ugyanakkor feltámad a szél( a változás szele); itt megváltozik a közlésmód: személyessé, közvetlenné válik, változást vizionál, tettekre buzdítja a „testvérek”-et

  11. d) Téli éjszaka • Leíró- gondolati költemény • Az elembertelenedett világ megértésének kísérlete • Újraértékeli feladatát • A leírás kezdő mondata is absztrakt: „A nyár ellobbant már” • A látvány látomássá növekszik • Az elembertelenedés a kozmikus világmindenségre is kiterjed • A csillagok, az égbolt magasságában döbben rá a földi világ parányi és jelentéktelen voltára • Innen tér vissza a földre, a városba, a társadalmi megnyomorítottságba stb.

  12. 3. Befejezés • Valami személyes vélemény J.A.-ról, versélmény, egy versének elmondása

More Related