Sportegyesületekre vonatkozó adózási szabályok

1. Sportegyesületekre vonatkozó adózási szabályok

2. Fogalmak • Civil szervezet • a civil társaság (Ptk. 578/J. §), • A Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület(sportegyesület)– párt kivételével -, • valamint az alapítvány. • Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pont (Civil tv.)

3. Fogalmak • Közhasznú jogállás új kritériumai: • megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, • megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. • [Civil tv. 31 – 37. §-ai]

4. Fogalmak • Közhasznú jogállás • 2011. december 31-én már minősítéssel rendelkezik → 2014. május 31-igközhasznú (ezt követően csak a 2012. és 2013. évi beszámoló adatai alapján, új jogszabályi feltételek teljesülése esetén lesz közhasznú) • 2011. december 31-én létező, közhasznú minősítéssel nem rendelkező, akkor válik közhasznúvá, ha az új jogszabályi feltételek teljesülnek, a már meglévő két év beszámolójának adatai alapján • 2012. január 1-jét követően bejegyzett szervezet az alakulását követő 2 év elteltével szerezhet közhasznú minősítést

5. A civil szervezeteket a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba. - bejelentési kötelezettség a NAV-felé 12T201 nyomtatványon adószám kérés (csatolni kell a jogerős bírósági végzés másolatát), 2013. január 1-jétőlegyablakos rendszer, adószám és statisztikai számjel kiadását a bíróság végzi [2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról, 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól] Nyilvántartásba vétel

6. Gazdálkodás • Fontosabb jogszabályok: • Civil tv. • 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

7. Gazdálkodási alapfogalmak • Adomány • a civil szervezetnek (sportegyesületnek) - létesítő okiratban rögzített céljaira – • ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve • nyújtott szolgáltatás • [Civil tv. 2. § 1.]

8. Gazdálkodási alapfogalmak Befektetési tevékenység a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység. [Civil tv. 2. § 3.]

9. Gazdálkodási alapfogalmak • Befektetési tevékenység • befektetési szabályzat (Civil tv. 45. §) • gazdasági-vállalkozási tevékenységnek minősül [350/2011. Korm.r. 4. § (4)] • az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetet szankcionálja a (Civil tv. 23. §)

10. Gazdálkodási alapfogalmak Elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. [Civil tv. 2. § 7.]

11. Gazdálkodási alapfogalmak • Tartós adományozás • írásban kötött szerződés alapján nyújtott • pénzbeli támogatás, • ha az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, • évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül történik. • [Civil tv. 2. § 27.]

12. Gazdálkodás • Tevékenységek csoportosítása • alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység • gazdasági-vállalkozási tevékenység • Költségvetési terv készítés • (ÚJ KÖTELEZETTSÉG!) • a 224/2000. (XII. 19.) Korm.r. alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően (350/2011. Korm.r. 3. §)

13. Gazdálkodás • A bevételeket és a költségeket tételesen el kell különíteni • alapcél szerinti és • kizárólag gazdasági-vállalkozási bevételre, költségre. • Azon költségek esetében ahol nem lehetséges a tételes elkülönítés, ott az alapcél és a gazdasági-vállalkozási tevékenység árbevételének arányában kell elkülöníteni. • [350/2011. Korm.r. 4. § (1) – (2)]

14. Gazdálkodás • Alapcél szerinti bevétel különösen: • a tagdíj • az alapítótól kapott befizetés, az általa az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon, • az Szja. 1%-a, • a közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenység ellenértéke, • az adomány. • Az alapcél szerinti tevékenység része a közhasznú tevékenység. • [350/2011. Korm.r. 4. § (1) – (2)]

15. Számvitel • Fontosabb jogszabályok: • Civil tv. VI. fejezete • 2000. évi C.törvénya számvitelről (Sztv.) • 2011. évi CLXXXI. törvénya civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról • 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeleta számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

16. Számvitel • Sportegyesület (civil szervezet) által kötelezően elkészítendő szabályzatok • eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata • eszközök és források értékelési szabályzata • pénzkezelési szabályzat • befektetési szabályzat • (befektetési tevékenység folytatása esetén) • [Sztv. 14. § (5)]

17. Egyszeres könyvvitelt vezethet a sportegyesület (civil szervezet) ha nem közhasznú jogállású és nem folytat vállalkozási tevékenységet, vagy az alaptevékenység és vállalkozási tevékenység összes bevétele < 50 millió Ft. Kettős könyvvitelt köteles vezetni a közhasznú sportegyesület (civil szervezet). [Civil tv. 27. § (2)] Számvitel

18. Számvitel • egyszeres könyvvitelt vezet • csak alaptevékenységet folytat vagy • alapt. és váll.tev. származó bevétele • két egymást követő évben < 50 millió Ft egyszerűsített beszámoló (mérleg, eredménykimutatás) • kettős könyvvitelt vezet • minden közhasznú szervezet (áttérés) • - alapt. és váll.tev. származó bevétele • két egymást követő évben > 50 millió Ft egyszerűsített éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) kettős könyvvitelt vezet (választás alapján)

19. Számvitel A beszámolót a sportegyesület (civil szervezet) köteles az üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. [Civil tv. 30. § (1)] A beszámolót az OBH (Országos Bírói Hivatal) részére kell megküldeni. [2011. évi CLXXXI. törvény 39. § (1), 105. § (1)]

20. Számvitel Új és lényegi változás, hogy 2012. január 1-jétől minden civil szervezet, tehát a sportegyesület is köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni és azt a beszámolóval azonos módon letétbe helyezni és közzétenni. [Civil tv. 29. § (3), 46. § (1)]

21. Számvitel • A vállalkozási tevékenységet is folytató sportegyesület könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével • a)természetes személyt köteles megbízni, alkalmazni (okleveles könyvvizsgáló, vagy mérlegképes könyvelő szakképesítéssel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik), vagy • olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek. • [224/2000. Korm.r. 18. § (1)]

22. Számvitel Annál a sportegyesületnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot, kötelező akönyvvizsgálat [224/2000. Korm.r. 19. § (1)]

23. Adománygyűjtés Közhasznúbesorolású sportegyesület a Tao. alanytól kapott támogatásról igazolás állít ki (kiállító és az adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás, juttatás összege, célja tartalommal). Közhasznú besorolással nem rendelkező sportegyesület nyilatkozatot ad, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív, melyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozattal igazol.

24. Látvány-csapatsporttámogatásának folyamata NAV Országos sportági szakszövetség 4. Támogatás folyósításáról értesítés 2. Támogatási igazolás 2. Támogatási igazolás 5. Adókedvezmény 1/B. Kérelem Támogató Sportszervezetek, egyesületek 3. Támogatás folyósítása 1/A. Együttműködési megállapodás Forrás: Lukács Zsuzsanna NSI 2011.

25. Látvány-csapatsport • Támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy • a sportegyesület a kérelem időpontjában köztartozásmentes adózónak minősüljön, • a sportegyesület igazolást nyújt be arról, hogy a kérelemben szereplő támogatónak nincs lejárt köztartozása. • (30 napnál nem régebbi igazolás vagy köztartozásmentes adatbázisban szereplés)

26. Társasági adó Ha a sportegyesület nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XC. törvény 31. § (5) bekezdése alapján társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet a 1201-es bevalláson 2013. február 25.-ig.

27. Tao bevallást helyettesítő nyilatkozat „X”

28. Kettős könyvvitelt vezetők Egyszeres könyvvitelt vezetők

29. Társasági adó Az egyesület társasági adó alapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye a Tao tv. 9. §-ában foglaltak figyelembevételével, feltéve, hogy az egyesület a Civil tv. megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül. [a társasági adóról és az osztalékadóról1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 6. § (4)]

30. 7. sor adóalap (automatikus) 9. sor végleges adóalap (ki kell tölteni) nincs társasági adófizetési kötelezettség közhasznú sportegyesületnél, ha a vállalkozási tevékenység bevétele <mint az összes bevétel 15 % [Tao. tv. 6. § (6)-(7)]

31. Társasági adó A közhasznú sportegyesületnél, ha a vállalkozási tevékenység bevétele > mint az összes bevétel 15 %-a, akkor a végleges adóalapot a következők szerint kell meghatározni: [az arányt két tizedesjegy pontossággal, Tao. tv. 9. § (6)-(7)]

32. Társasági adó • Nem kell az adót megfizetnie közhasznú szervezetnek nem minősülő sportegyesületnek,ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát. • [Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a)]

33. 7. sor adóalap (automatikus) 10. sor társasági adó 11. sor adómentesség 20. § (1)

34. Ellenőrzés, felügyelet székhely szerint illetékes adóhatóság adóellenőrzés költségvetési támogatás felhasználása Állami Számvevőszék törvényességi felügyelet ügyészség

35. A sportegyesületekre vonatkozó adózási szabályok • adózás rendjéről szóló törvény • általános forgalmi adó • személyi jövedelemadó • 1 százalék • egyéb adók

36. Általános forgalmi adó 1. Bejelentkezés, nyilatkozat megtétele - tagjai felé nyújtott szolgáltatás (85. § (1) bek. 1. – mentes) - bevételszerző tevékenység (kiegészítő jelleggel) Lehetőségek 1. általános szabályok alkalmazása - tételes elkülönítés - milyen tevékenységhez történt a beszerzés - - arányosítás (5. sz. melléklet) - bevallás benyújtása – havi, negyedéves, éves -

37. 2. adómentes – kizárólag közérdekű, vagy egyéb speciális jellegére tekintettel – A sportegyesület alapszabályában megjelölt tevékenység tekintetében az Áfa. tv. 85. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben alkalmazható. Például: - oktatás, - sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatás kivéve: ingatlan bérbeadás! Ingatlan bérbeadás: adókötelessé tehető Közszolgáltató fogalma! 3. alanyi adómentes 5 millió Ft értékhatárig (2013-tól 6 millió Ft) Általános forgalmi adó 2.

38. Adomány: - Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány(11. § (3) bek. a)), valamint nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás (14. § (3) bek.) - Az adomány fogalma (259. § 9/A.) Adóvisszatérítés kérelemre (257/A. § ) - A külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány, segély, ha a kedvezményezett közszolgáltató. - Írásos kérelemre az állami adóhatóság visszatéríti a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított áfá-t. - A Civil törvény szerinti közhasznú tevékenység esetén. Általános forgalmi adó 3.

39. Az adó mértéke: Általános adómérték: az adó alapjának 27 %-a. A 3. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó alapjának 5 %-a. A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó alapjának 18 %-a. Készpénzes számla esetén: - 27 % adómérték esetében 21,26 %, - 5 % adómérték esetében 4,76 %, - 18 % adómérték esetében 15,25 %. Általános forgalmi adó 4.

40. Személyi jövedelemadó 1. A sportegyesület lehet: Munkáltató/Kifizető Adómérték: 2012-ben 16 százalék, 27 százalék adóalap kiegészítés 2.424 eFt felett. Mentességek A sportegyesület által biztosított juttatások esetében:„a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt az egyesület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.” (Szja. tv. 7. § (1) bekezdésére)

41. Adómentesen adható juttatások:(Szja. tv. 1. sz. melléklet) - 3.3 pont: a közhasznú egyesület által annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás. - 8.7 pont:ha bármely sportintézmény fenntartója az ott rendezett sporteseményre, versenyre ingyenes belépést biztosít a résztvevőknek. Adómentesség áll fenn abban az esetben is, ha a munkáltató saját sportintézményében (sportpályán) szervezett sportrendezvényen biztosít ingyenes részvételt az ott megjelent magánszemélyeknek. Az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat. Személyi jövedelemadó 2.

42. Adómentesen adható juttatások: (Szja. tv. 1. sz. melléklet) - 8. 17, 18 pont: összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea, valamint az egyesülettől évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg. - 8. 24., és 9. 2/d. pont: a munkáltató által a munkavállaló magánszemélyeknek adott játékvezetői ruházat és tartozékai. - 8. 25. pont: a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyző vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrelellátott, a nemzetközi szervezet által előírt sportruházat és formaruha. - Személyi jövedelemadó 3.

43. Adómentesen adható juttatások: (Szja. tv. 1. sz. melléklet) - 8. 28. pont: A nem pénzben adott juttatások közül adómentes a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet. - 8. 35. pont: az egyesület által a lakosság, a közösség széles körét érintő (nem zártkörű), azonos részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyományőrző, sport, szabadidős és más hasonló közösségi rendezvényen helyben nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint - legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjedő együttes értékben - résztvevőnként azonos értékű ajándék. - 3.2 pont: adómentes az az összeg, amelyet a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap, illetve a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott vagy kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi támogatásaként kap a magánszemély - 3.6. pont: alkalmanként 500 Ft-ot meg nem haladó mértékben kap a diák és szabadidő sport szervezője. Személyi jövedelemadó 4.

44. Juttatások: Béren kívüli juttatások: a juttatott jövedelem 1,19 szorosának 16 százaléka Szja, 10 százaléka Eho (71. § ) Egyes meghatározott juttatások: a juttatott jövedelem 1,19 szorosának 16 százaléka Szja, 27 százaléka Eho (70. §) Egyes meghatározott juttatásnak minősül, pl.: az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánálfigyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. Személyi jövedelemadó 5.

45. Személyi jövedelemadó 1%-ára vonatkozó felajánlás 2012. január 1-től 50 százalékban működésre, 50 százalékban cél szerinti feladatokra ‚KOZ’ nyomtatvány benyújtása elektronikusan a kiutalást követé év május 31-ig - be nem nyújtás esetén: kizárás a felajánlásokból történő részesedésből - 3 éves tartalékolt időszak

46. Járulékfizetés, szociális hozzájárulási adó és egyészségügyi hozzájárulás 1. Munkáltatói/ kifizetői minőségben létrejövő jogviszony→ általános járulékfizetési szabályok: nyilvántartási, járulék megállapítási, járulék levonási kötelezettség Választott tisztségviselők:akkor minősülnek biztosítottnak, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíj (díjazás) eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-át (2012-ben 27900 forint), naptári napokra annak 30-ad részét (2012-ben napi 930 forint). A biztosítási kötelezettség elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díjfizetéséig, illetve az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. A kifizetett díjból a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

47. Választott tisztségviselők: - ha a választott tisztségviselő esetében a biztosítási kötelezettség létrejön, a foglalkoztató a biztosítottól 7% egészségbiztosítási és 10% nyugdíjjárulékot köteles levonni (a Tbj. 25/A.§-a alapján 1,5% munkaerő-piaci járulék fizetésére nem köteles), illetve kifizetőként köteles megfizetni a 27% szociális hozzájárulási adót. - ha a kötelezettség nem jön létre, a biztosítottnak nincs járulékfizetési kötelezettsége, de a kifizető 27%-os szociális hozzájárulási adót fizet. A járulékfizetési és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség ugyanis elválhat egymástól, amelynek elsődleges oka, hogy a járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszonyhoz kötődik, míg a szociális hozzájárulási adót az adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyokkal összefüggésben kell teljesíteni. A Tbj. pontosan meghatározza, hogy a biztosítottnak mely jövedelme után kell a járulékokat megfizetnie. Ugyanez a helyzet a szociális hozzájárulási adó-kötelezettség fennállásának megítélése esetében is, azzal az eltéréssel, hogy elégséges a jogviszony megléte. - A kifizetőt terhelő 27%-os szociális hozzájárulási adó alapja a kifizető által természetes személy részére kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével. Járulékfizetés, szociális hozzájárulási adó és egyészségügyi hozzájárulás 2.

48. Választott tisztségviselők: Ha a juttató és a juttatásban részesülő között nincs szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget megalapozó jogviszony, akkor főszabályként egészségügyi hozzájárulási kötelezettség áll fenn. A kifizető 27%-os egészségügyi hozzájárulást fizet, ha az összevont adóalapba tartozó olyan jövedelmet juttat a természetes személy részére, amely után az adót, adóelőleget köteles megállapítani, és a jövedelemmel összefüggésben járulékfizetés, valamint szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nem merül fel (pl. a sportegyesület a korábbi példában már említett módon megtéríti a sportoló hozzátartozójának úti- és szállásköltségeit, mellyel egyéb jövedelmet juttat). Azokat a juttatásokat, melyek az Szja tv. szerint adómentesek, nem terheli az egészségügyi hozzájárulás sem. Járulékfizetés, szociális hozzájárulási adó és egyészségügyi hozzájárulás 3.

49. Megbízási szerződés alapján 16 %szja (önálló tevékenységből származó jövedelem) - kifizető (sportegyesület) állapítja meg, vonja le, akkor is, ha adószámos magánszemély és számlát bocsát ki. - ha a játékvezető egyéni vállalkozó – jogállást bizonyító közokirat számának feltüntetése → nincs levonás Foglalkoztató vizsgálja: létrejön-e a biztosítási jogviszony→ ha igen →járulékkötelezettség: 10 % nyugdíjjárulék, 7 % egészségbiztosítási járulék Ead. tv. szerintkifizetőt terhelő 27 % szociális hozzájárulási adó - ez akkor is fennáll, ha nem biztosított a mérkőzésvezető Mérkőzésvezető adó,járulékkötelezettsége 1

50. Kirendelés alapján (nem egyéni vállalkozóként) Három szereplő: - szakszövetség (kirendelő), - rendezvényt lebonyolító és díjat kifizető sportegyesület, - mérkőzésvezető. 16 % szja: Kifizető → adóelőleg megállapítása, levonása, bevallása – kifizetői feladat! Kirendelés nem azonos a megbízással → nem jön létre biztosítási jogviszony → nincs járulék és szoc. ho. → A 27 %egészségügyi hozzájárulási kötelezettség a sportegyesületet terheli. Alapja: az szja adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem. Mérkőzésvezető adó,járulékkötelezettsége 2