A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele

1. A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

2. A munkabalesetek bejelentése • A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni • A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. • A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.

3. Munkaügyi szervezet • Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött aNemzeti Munkaügyi Hivatal.

4. Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami: • A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. • Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta. • Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott • Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) • Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

5. A munkabaleset nyilvántartása • Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. • A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: • A munkabaleset sorszáma • A sérült személyes adatai • A sérült munkaköre • A sérülés időpontja, helyszíne • A sérült ellátására tett intézkedés • A sérült folytatta-e a munkát

6. A munkabaleset nyilvántartása • A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

7. A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: • A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket. • A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását • A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.) • A balesetet kiváltó okokat • Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

8. A kivizsgálás utáni teendők • A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: • A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

9. Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása • Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.

10. Foglalkozási megbetegedések bejelentése • A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni: • A diagnózis felállítását követő 24 órán belül • Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül • A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni. • A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.

11. Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása • A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki. • A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács) • A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.

12. Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása • A jegyzőkönyv tartalmi elemei: • A bejelentés azonosítása • A munkavállaló előző munkahelyein előforduló kóroki tényezők • A betegséget kiváltó tényezők műszeres vizsgálatának eredményei • Valószínűsíthető okok • A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához • A kivizsgálást követő intézkedések • A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése

13. A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban

14. A munkáltató kötelességei és jogai • Középfokú végzettségű munkavédelmi szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : • - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó vállalkozás esetén • - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató vállalkozás esetén

15. A munkáltató kötelességei • A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni • A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani • Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani • Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat • A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani

16. A munkavállalók kötelezettségei • A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot • Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani • A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani • Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni • A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

17. A munkavállalók jogai • Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez • Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására • A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

18. Egyéni védőeszköz fogalma • Minden olyan készülék, berendezés, felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

19. Az egyéni védőeszközök kategóriái • Az egyéni védőeszközöket jogszabályi keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján

20. I. kategória • Azok a védőeszközök amelyeknél a gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés • Felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők • Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű

21. II. kategória • Azok az eszközök tartoznak ide amelyek sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: • Védősisakok • Arcvédők • Szem-, fényvédők • Kar-, kézvédők

22. III. kategória • Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: • védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek • Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet

23. Elsősegélynyújtó eszközök • A védőeszközök használata mellett is előfordulhatnak balesetek • Minden munkahelyen elsősegélydobozt, gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani. • Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda • 10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező

24. Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint • I. típ. 30 főig • II. típ. 31-50 főig • III. típ. 51-100 főig • IV. típ. 101-200 főig

25. Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

26. Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben • Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni • Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni • Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad • A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS! • A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek

27. Elsősegélynyújtás

28. Égési sérülések • Első teendők: • Szüntessük meg az égés okát • Kezdjük meg az égett testrész hűtését • Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt

29. Égési sérülések- kisebb égések forrázások • A sérülés kis területet érint, bőrpír hólyagosodás jelentkezik • Első teendők: • Kezdjük meg az égett testrész hűtését • Égési sebek gyógyítására soha ne használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata

30. Az égési sérülések ellátása • A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az égett testrészről • Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre hideg vízbe • Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert • Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet

31. Mérgezések • Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő, vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő • Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost • Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk: • Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk • Légzésleállás esetén szájból szájba kell lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük

32. Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: • Mit vett be a mérgezett • Mennyit vett be • Mikor vette be • Kórházba szállításkor magunkkal kell vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta

33. Vegyszermérgezés • A leggyakoribb mérgezést okozó anyagok: • Háztartási tisztítószerek • Paraffin • Petróleum • Polírozó szerek • Oldószerek és festékek

34. Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer • A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz • Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni (desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!

35. Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer • A lenyelt mérgező anyag egy ideig a gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható • Kivétel!!!: • Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG! • Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!

36. Vérzések

37. A vérzések fajtái • Orrvérzés • Súlyos vérzés • Vénás vérzés • Artériás vérzés • Kisebb vágások, horzsolások

38. Orrvérzés • Többnyire kisebb sérülések következménye • Magas vérnyomás esetében, vagy sérült érfalú személyeknél is gyakran előfordul • Ellátása: • Leülni és kissé előrehajolni • Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be közben az orrát kb. 10 percig • Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg az orrát • Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk orvosi segítséget

39. Vénás (visszeres) vérzés • A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt sötétpiros • A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás kisebb) • A vénás vérzés csillapítása: • A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem • A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást • A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani • Hívjunk mentőt

40. Artériás vérzés • A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe élénkpiros • A vér az érben lévő nagy nyomás miatt spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat • Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása

41. Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása • a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); • a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, • az artériás nyomópont elnyomása; • artériás nyomókötés alkalmazása; • ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása (de az előzőt ekkor sem szabad levenni); • ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí­v feletti magasságban fel kell polcolni, és rögzí­teni kell (ne vérezzen át); • sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí­tására.

42. Artériás nyomópontok

43. Súlyos vérzés • Súlyos vérzések: • Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) • Több mint 250 ml-es vérveszteség • 5 perc után sem szűnő vérzés Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)

44. Súlyos vérzés ellátása • Fektessük le a sérültet és emeljük magasra a vérző végtagot • A könnyen eltávolítható idegen testeket (szilánk)távolítsuk el a sebből • A sebszéleket egymáshoz közelítve helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg) • A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen • Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!

45. Kisebb vágások, horzsolások • A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik • Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk • Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal

46. Szúrt sebek • Hegyes szerszámok használata során fordulhat elő • A seb elfertőződése fennállhat • A kis vérzés nem mossa ki a sebet így teendők: • A seb fertőtlenítése • Mély seb esetén orvos felkeresése-antibiotikum, tetanusz

47. Eszméletlenség

48. Eszméletlenség fogalma • Az a személy amely öntudatlan, nem tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre

49. Teendők eszméletlenség esetén • Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e • Távolítsuk el a szájüregéből ha van benne idegen anyag • Szájból szájba lélegeztetés megkezdése • Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a szorosabb ruhadarabjait • Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe

50. Stabil oldalfekvés