Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere

1. Az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusa és jogrendszere

2. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU jogalkotása igen összetett, bonyolult és időigényes folyamat. „ TANÁCSKÖZPONTÚ MODELL”A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és előterjeszti a javaslatát  a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt. A jogalkotás legfőbb alapelve: a szubszidiaritás.

3. A Bizottság döntés-előkészítő szerepe • kezdeményezi a közösségi jogalkotást • (kizárólagos kezdeményezési jog), • előkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, azt az EP és • Tanács elé terjeszti, • az EB képviselője a tanácsi és parlamenti üléseken • jelen van, így: • a módosító javaslatokat megismeri, • javaslatát a tanács csak egyhangúan módosíthatja, • ha az EB a módosításokkal nem ért egyet, akkor joga van javaslatát visszavonni,

4. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás Az EU döntéshozatali mechanizmusa döntés vélemény TANÁCS A tagállamok nemzeti érdekei TANÁCS Miniszterek Tanácsa TAGÁLLAMOK kormányai EP (EU + EU állampolgárok érdekei állásfoglalás közös döntés COREPER COREPER Munkacsoportok Munkacsoportok Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Nemzeti Parlamentek kezdeményezés kezdeményezés BIZOTTSÁG A közösség érdekei Régiók Bizottsága Regionális és helyi érdekek

5. A Parlament hatásköreinek bővülése, a Parlament társjogalkotóvá válása • Kezdetekben csupán konzultatív szerepe volt. • 1970. szerepet kap a költségvetés elfogadásában • 1979. A közvetlen választás = erős legitimáció • 1986. Az Egységes Európai Okmány bevezette az : • - együttműködési • hozzájárulási • döntéshozatali eljárást • A Maastrichti Szerződéstől kezdve minden szerződés újabb területekre terjesztette ki a Parlament jogkörét a döntéshozatalba

6. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás 1. KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁS a legkisebb az EP érdekérvényesítő ereje 2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS jelentősége mára csökkent 3. HOZZÁJÁRULÁSI ELJÁRÁS vétójogot jelent az EP számára 4. EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS az EP a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó a. INFORMÁCIÓS ELJÁRÁS b. KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS c. EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS Jogalkotási eljárások Döntéshozatali eljárások

7. Konzultációs eljárás • (consultation procedure) • EEO-ig egyetlen eljárás, • jelentősége csökkent, de még mindig fő eljárás, • konzultációs eljárás során a Bizottság • kezdeményez, és a Tanács fogadja el a döntést, • kötelező kikérni a Parlament véleményét, • bár ezt a véleményt nem kötelező figyelembe • venni. • ugyanakkor a Parlament késlekedhet véleményével, amellyel nyomást gyakorol a többi döntéshozóra,

8. Együttműködési eljárás (cooperative procedure) az EEO vezette be, az MSZ erősítette meg, A Bizottság kezdeményezésére a Tanács döntéstervezetet fogad el, amelyet kötelező a EP elé utalni. Az EP max. három hónap alatt megvitatja a tervezetet, és visszaküldi a Bizottságnak, majd a Tanácsnak, Ha az EP véleménye pozitív, a döntés megszületik, ha negatív, akkor a Tanácsban konszenzus, (egyhangú döntés) kell az EP véleményének figyelmen kívül hagyásához.

9. Hozzájárulási eljárás (assent procedure) Az 1986-os Egységes Európai Okmány vezette be a Parlamentvétójoggal rendelkezik a Miniszterek Tanácsa által hozott bizonyos fontos döntések tekintetében, vagyis indok nélkül elutasíthat egy-egy kérdéskört. Parlament egyetértése szükséges a Tanács döntése előtt A hozzájárulás erős döntési jogkört biztosít

10. Együttdöntési eljárás (codecision) A Bizottság javaslatát egyszerre terjeszti a Tanács és a Parlament elé, amit ezek a testületek párhuzamosan, de egymástól függetlenül vitatnak meg. Tanács megküldi a Parlamentnek a kérdésre vonatkozó közös álláspontját, amelyre az módosító javaslatokat tehet. 1. ha a Parlament nem ért egyet a Tanács álláspontjával, a döntés nem születik meg az adott témában. 2. ha a Parlament nem fűz hozzá semmit, a döntés automatikusan megszületik.

11. 3. ha a Parlament módosító javaslatokat kíván hozzáfűzni, fel kell állítani egy egyeztető bizottságot, amelyben egyenlő arányban képviseltetik magukat a Parlament és a Tanács képviselői. Ha az egyeztető bizottságban egyetértésre jutnak a felek, döntés csak akkor születik, ha a Parlament és a Tanács külön-külön is elfogadja a döntéstervezetet. Az együttdöntési eljárás során van a Parlamentnek a legszélesebb jogosítványa, mivel társ-jogalkotó szerepet kap.

12. Információs eljárás Az 1957-es Római Szerződés előírja néhány esetben, hogy a döntéshozatal során a Parlamentet informálni kell, a döntésbe beleszólási joga azonban nincs.

13. Költségvetési eljárás A Parlament a Tanáccsal közösen megosztott hatáskörrel rendelkezik az Unió költségvetésének elfogadásában. Az Európai Bizottság elkészíti a költségvetés tervezetét, aztán a Parlament és a Tanács elé terjeszti megvitatásra. A költségvetési eljárás során a Parlamentnek lehetősége nyílik a Közösség költségvetésén módosítani, vagy elvetheti azt. Amennyiben a Parlament nem fogadja el újra kell kezdeni. A Parlament elnöke írja alá.

14. Egyeztetési eljárás egyik alapszerződés sem említi, azonban a Tanács kötelezettséget vállalt, hogy néhány esetben a Parlamenttel egyeztetve hoz döntést. Jogalkotás során felmerülő vitás kérdések rendezése, kompromisszum létrehozása. Komitológia „bizottságosdit” jelent, a Tanács a döntési jogot átruházza a kezdeményezőre, vagyis a Bizottságra, ha a döntést gyorsan kell meghozni.

15. Közösségi jog

16. A KÖZÖSSÉGI ÉS A NEMZETKÖZI JOG VISZONYA Nemzeti jog Jogalanyai: természetes és jogi személyek Jogforrásai: jogszabályok Közösségi Jog = egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak Jogalanyai: tagállamok, természetes és jogi személyek, Jogforrásai: Szerződések és saját jogi aktusok Nemzetközi jog = az államközi viszonyokat szabályozza Jogalanyai: államok, Jogforrásai: nemzetközi szerződések

17. A közösségi jog forrásai • ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: A SZERZŐDÉSEK • Alapító szerződések, azok módosításai és a csatlakozási szerződések • 2. Általános, közösségi jogelvek (alapjogok - Karta, jogállami garanciák) • MÁSODLAGOS (KODIFIKÁCIÓS) JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK • EGYÉB JOGFORRÁSOK • ACQUIS COMMUNAUTAIRE

18. 1. ELSŐDLEGES JOGFORRÁSOK: SZERZŐDÉSEK A Szerződések a tagállamok közötti kormányközi konferenciák eredményeként születnek  csak konszenzussal, minden aláíró államnak ratifikálnia kell, létrehozzák az intézményrendszert és biztosítják a működést Alapító szerződések: • ESZAK (2002-ben hatályát veszítette) 1951 • EGK (-> EK) 1957 • EURATOM 1957 • + Európai Uniót létrehozó Szerződés (EUSZ) (Maastrichti Szerződés) 1992

19. - 1. Csatlakozási Szerződés (1973, DK, UK, IRL) - 2. Csatlakozási Szerződés (1981, GR) - 3. Csatlakozási Szerződés (1986, Spo., Po. - 4. Csatlakozási Szerződés (1995, Finn, Au, Svédo.) - 5. Csatlakozási Szerződés (2004, 10 új ország) - 6. Csatlakozási szerződés (2007, Ro. Bulg.) - EgyesítőSzerződés (1965) - Egységes Európai Okmány (1986) - Maastrichti Szerződés (1992) - Amszterdami szerződés (1997) - Nizzai Szerződés (2001) Kiegészítő, módosító és csatlakozási szerződések

20. A MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK: A KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK A másodlagos jogforrások a Szerződésben meghatározott célok és feladatok megvalósítását szolgáló jogi eszközök, amelyek a közösségi intézmények jogalkotó tevékenysége nyomán születnek. fajtái Nem kötelező Ajánlások (recommendation) Vélemények (opinion) kötelező Rendelet (regulation) Irányelv (directive) Határozat (decision)

21. Rendelet(regulation) • általános hatályú (tagállamokra, EU intézményekre, term. és jogi személyekre kötelező) közösségi jogi norma, • egészében, minden részletében és minden tagállamban kötelező (a tagállamok nem tehetnek módosítást, kiegészítést, nem lehet szelektív alk.) • közvetlenül alkalmazandó (nem kíván meg tagállami jogalkotást) • egy adott kérdés pontos és részletes szabályozása,

22. Az irányelv(directive) • az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, • de a cél megvalósításának formáját, az eljárások és • eszközök megválasztását és saját jogrendszerbe • illesztését átengedi a nemzeti hatóságoknak, • az eredmény a kötelező, • kompromisszum: a közösségi jog kötelezettsége és a tagállami szuverenitás között, • nem közvetlenül hatályos, • a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani meghatározott határidőn belül (ált. 1-3 év),

23. A nemzeti jogrendbe illesztés metódusát az egyes • tagállamok saját maguk döntik el: • új jogszabályt hoznak-e, • vagy egy meglévőt módosítanak, • milyen nemzeti jogforrást alkalmaznak • (törvényt? rendeletet?) • Az irányelvek általában a rendeletekhez képest kevésbé részletezettek, céljuk, hogy általános elveket határozzanak meg egy adott terület szabályozására.

24. A határozat (decision) • meghatározott címzettekhez szóló, • konkrét ügyekre vonatkozó közösségi jogi aktus, • teljes egészében kötelezi címzettjeit, • a címzett lehet tagállam, de természetes vagy jogi • személy is, • a határozatok általában adminisztratív jellegűek, • egyéb közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban alkalmazzák őket (pl. támogatások engedélyezése a közösségi alapokból, bírság kiszabása, dömpingellenes intézkedés, stb.)

25. ajánlás címzetteihez egyfajta cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg, nem tekinthető teljesen a közösségi jog elemének, olyan területeken terjedt el ahol még nem érett meg a helyzet a közösségi szabályozáskötelező érvényű formáinak alkalmazására vélemény álláspontot ad, gyakran valakinek a kérésére, Hatályát tekintve egyik sem kötelező, de a nemzeti bíróságok, ha a közösségi joggal kapcsolatos ügyekben járnak el, ha nem is normaként kell alkalmazniuk, de figyelembe kell venniük. Tartalmukat az EU Bíróság is figyelembe szokta venni.

26. ACQUIS COMMUNAUTAIRE • az EU teljes joganyaga, • acquis, magyarul közösségi (jogi) vívmányok, • magában foglalja az elsődleges és másodlagos joganyagot, minden olyan jogszabályt, alapelvet, egyezményt, nyilatkozatot, határozatot, • véleményt, célkitűzést és gyakorlatot (beleértve • az EU Bíróság gyakorlatát), amely a • Közösségekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy • jogilag kötelező-e vagy sem, • az acquis összetevői képezik a csatlakozási tárgyalások tematikáját is, a csatlakozási folyamat az acquis átvételéről szól.