1 / 92

Lágyrész mobilizáció

Lágyrész mobilizáció. Elmélet-gyakorlat. A manuális technikák kialakulásának történeti háttere. Kína, India Egyiptom Görög-római kultúra Reneszansz XVIII. század - Svédország XIX.század- Németország, Hollandia XX. század-Head, Mackenzie, Glaser, Dalicho. Történeti háttér.

zuri
Télécharger la présentation

Lágyrész mobilizáció

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat

  2. A manuális technikák kialakulásának történeti háttere • Kína, India • Egyiptom • Görög-római kultúra • Reneszansz • XVIII. század - Svédország • XIX.század- Németország, Hollandia • XX. század-Head, Mackenzie, Glaser, Dalicho

  3. Történeti háttér • Elisabeth Dicke • James Cyriax • OMT kialakulása • Hunter, Donatelli, Manheim, Lavett • Nelson Coffey

  4. Mobilitás-flexibilitás Definiciója: „Az izület/izületek abszolút mozgás tartományának /ROM/ értéke, melyet passzív mozgatás, vagy aktív mozgás útján lehet elérni.”

  5. A mozgásterápia általános célkitűzései • Izomerő fejlesztése • Állóképesség fejlesztése • Stabilitás fejlesztése • Mozgásképesség fejlesztése • Az egyensúly és koordináció fejlesztése • Flexibilitás-Mobilitás fejlesztése

  6. A mobilitás fejlesztése a kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján • IZOM: - Kontraktilis - Viszkoelasztikus tulajdonságú • Kezelés: - aktív, passzív technikával • Technikák: - Stretching - Passzív lágyrész mobilizáció

  7. A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján • Kötőszövet: - viszkoelasztikus tulajdonságú • Kezelés: - passzív technikával • Technika: - lágyrész mobilizáció

  8. A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján • BŐR: - viszkoelasztikus tulajdonságú • Kezelés: -passzív technikával • Technika: -lágyrész mobilizáció -hegszöveti mobilizáció

  9. A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján • ÍN: - viszkoelasztikus tulajdonságú • Kezelés: - passzív technikával • Technika: - lágyrész mobilizáció - Deep masszázs

  10. A lágyrészek mobilitásának feltételei • Normál anatómiai struktúra • Mechanikai tulajdonság • Ép beidegzés • Normál szöveti vérellátás • Optimális hőmérséklet • Életkor

  11. A flexibilis lágyrészek fő jellemzői • Rugalmasan nyújthatók • Biztosítják a fiziológiás mozgástartományt /ROM/ • Szerepük van a szöveti sérülések megelőzésében

  12. Lágyrész patológiaA lágyrész rövidülés okai • Tartós immobilizáció • Trauma, gyulladás, keringési zavar, műtétek • Égés • Hegképződés • Izomdiszbalanszok • Kötőszöveti betegségek • Pszicho-szomatikus betegségek

  13. Mi jellemzi a megrövidült, korlátozott mobilitású lágyrészeket? • Szöveti fájdalom • Feszes, rugalmatlan szövetek • Korlátozott mobilitás /restrikció/ • ROM beszűkülése • Kontraktúra hajlam • A szöveti sérülések rizikója nő

  14. 1. Alapállomány 2. Fibrótikus komponens: Elasztin Kollagén A kötőszövet szerkezeti komponensei

  15. Kollagén rostok Elasztikus rostok Nagy szakító szilárdság Rugalmasság Nyújthatóság A laza rostos kötőszövet komponensei

  16. A lemezes kötőszövet • Kollagén és elasztikus rostok alkotják • A bőr és nyálkahártya alatti réteget képezik • Biztosítják azok mobilitását

  17. Szabályos vagy tömött denzitású Szabálytalan vagy laza denzitású Inak, szalagok Izületi tok, aponeurosisok Tömött rostos kötőszövet

  18. Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés Kötőszöveti formák

  19. Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet - ínszövet Párhuzamosan rendeződő, enyhén hullámos lefutású kollagén rostok

  20. Tömött párhuzamos, laza rostos kötőszövet-ínszövet Az ínsejtek nyúlványai a kollagén rostokhoz simulnak Az ín felszínét az epitendineum lapszerű, fonatos kötőszövete övezi

  21. Húzásnak ellenálló, párhuzamosan rendeződött, hullámos lefutású kollagénrostos szalag

  22. Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet-ínszövet

  23. Izom-ín egység kollagén rostjai

  24. Izompólyák-izomfasciák Fő funkciók: • Beborítják és elválasztják egymástól az egyes izmokat • A kötőszövet eltolási rétegét képezik • Felelős az izületek, izmok, inak helyzetének stabilitásáért

  25. Alapállomány Összetétele: • Glycoprotein • Proteoglycan • Glycosaminoglycans /GAGs/

  26. A GAGs vízfelvétele-hidratációja Kenőanyag termelés A rostok közötti csúszás biztosítása A rostok adhéziójának megelőzése A rostok közötti kritikus távolság fenntartása Alapállomány feladata

  27. Mechanikai alapfogalmak Alapfogalmak: • Elaszticitás • Viszkozitás • Viszkoelaszticitás

  28. Elaszticitás: Meghatározható az anyag merevsége az erő függvényében Az anyagot érő deformáló erő hatása után eredeti állapotába tér vissza Rugalmasan elasztikus tulajdonság Mechanikai alapfogalmak

  29. Mechanikai alapfogalmak Viszkozitás: • Az anyag nyíróerőkkel szembeni fékező/csillapító tulajdonsága • A viszkózus anyagok belső súrlódása az alakváltozással, deformálódással szemben

  30. Mechanikai alapfogalmak Viszkoelaszticitás /v.e./ • A szöveti hosszváltozást, a deformálódás mértékét fejezi ki • A v.e. a különböző fibrótikus komponensű szöveteknél eltérő • A v.e. idő és hőmérséklet függő

  31. Mechanikai alapfogalmak Stressz Az egységnyi szöveti felületre ható egységnyi erőt jelenti Strain A szöveti deformálódás, hosszváltozás mértéke

  32. Mechanikai alapfogalmak Az elaszticitás mértéke az anyag deformálódásának mértékét fejezi ki

  33. Viszkoelaszticitás az idő függvényében Ha ugyanazon erő/stressz/ hosszú időn át hat, akkor a deformálódással /strain/ szembeni ellenállás csökken

  34. V.E. az idő függvényében

  35. Stressz-strain görbe Minden kötőszövet eltérő tulajdonságú, de mindegyiknek megrajzolható a maga stressz-strain görbéje

  36. Stressz-strain görbe elemzése

  37. Stressz-relaxáció • Feszülés-csökkenés • Stressz-relaxáció

  38. A görbe összegzése A szöveteket az optimális nyújtási helyzetben hosszabb időn át megtartva, a nyújtási erő megszűnésével a szövet deformálódását és tartós hosszváltozását érjük el

  39. Tartós immobilizáció hatása a kötőszövetre • A fizikai stimuláció /stressz/ hiánya • Az alapállomány dehidrációja • A kenőanyag termelésének csökkenése • Kóros kereszt-kapcsolatok kialakulása a kollagén rostok között, melyek gátolják a rostok közötti csúszást • Felelősek a restriktív, csökkent mobilitású szövetek kialakulásáért, a lágyrész eredetű izületi mozgásbeszűkülésért • Szöveti vazokonstrikció, hypoxia, fájdalom

  40. Intermolekuláris kereszt-kapcsolatok kialakulása

  41. Az immobilizáció során kialakuló típusos szöveti változások • A kollagén és elasztikus rostok aránya felbomlik • A kötőszövet aránya az izomrosthoz képest nő • A kollagén szintézis megváltozása-dezorganizáció • Fokozott kollagén termelés – fibrózis • Kalcifikáció • Szöveti hypomobilitás, hypoxia, fájdalom

  42. A lágyrész mobilizáció definíciója Manuális technika a korlátozott mobilitású izom, izomfascia, ín, kötőszövet, bőr, mint lágyrészek mobilizálására

  43. Célja-feladata • A szöveti fájdalom csökkentése • A szöveti keringés javítása/helyreállítása • A GAGs szintézis stimulációja • Az alapállomány hidratációjának fenntartása • A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése • A lágyrész restrikciók felszabadítása • A viszkoelaszticitás növelése • A szöveti mobilitás-flexibilitás növelése • Az izületi mozgáspálya növelése

  44. Élettani alapok • Hisztamin, bradykinin felszabadulás • Receptori mechanizmusok: nociceptorok, mechanoreceptorok • A bőr érzékelő funkciója • Fájdalomcsillapítás- Gate control -A mechanoreceptorok facilitálása -A nociceptorok szinaptikus gátlása • A GAGs szintézise

  45. A bőr érzékelő funkciója • A bőr legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk • Nagy mennyiségű receptort/szabad idegvégződések/ tartalmaz • Anatómiai felépítésük alapján csoportosíthatók: nyomás, tapintás, hő, fájdalomingerek érzékelésére módosult hámsejtek

  46. Tapintásérzékelés

  47. Nociceptorok • A fájdalominger specifikus receptorai • A bőr minden egyes rétegében megtalálhatók • A káros ingerhatásokat jelzik • Kiváltják a szervezet reflexes, védekező mechanizmusait

  48. Melzack-Wall féle kapuszabályozási elmélet A fájdalomingerület csökkentése a fájdalmas bőrterület, bőralatti rétegek mechanikai ingerlésével, a mechanoreceptorok facilitálásával érhető el

  49. A gerincvelői fájdalom zsilip • A bőr mechanoreceptoraiból kiinduló A delta afferenseken át befolyásolható a fájdalom gerincvelői integrációja • Gerincvelői belső analgézia szinaptikus gátlás útján • A fájdalomérzetet továbbító T neuron aktivitását egy gerincvelői gátló neuron útján fékezi /neurotranszmitterek/

  50. Gerincvelői fájdalom zsilip • A lágyrész mobilizáció ingerei az A delta afferenseken át aktiválják a gátló idegsejteket • Praeszinaptikus gátlás

More Related