non verb lis kommunik ci

1. Non verb�lis kommunik�ci� T�rsadalom - Pszichol�gia 9.

2. Kommunik�ci� A kommunik�ci� t�rt�net�ben n�gy forradalomr�l besz�lhet�nk: � a besz�d forradalma, amelyet tulajdonk�ppen az emberr� v�l�s forradalm�nak is nevezhetn�nk; � az �r�s forradalma, melynek kulmin�ci�s pontja a fonetikus �r�s megjelen�se volt; � a k�nyvnyomtat�s forradalma, amely bizonyos szempontb�l elok�sz�toje volt a polg�ri forradalomnak; � az elektromos h�rk�zlo eszk�z�k - t�v�r�, telefon, r�di�, telev�zi� - forradalma, Inform�ci�s � informatikai forraadalom napjainkban. Internet, CD, DVD,

3. Kommunik�ci� A kommunik�ci� az emberek k�z�tti kapcsolatteremt�s form�ja, l�nyege az ismeretk�zl�s, t�rgya a h�r. Meghat�rozza a kommunik�ci�ban r�sztvevok viszony�t, bizonyos viselked�sm�dot sugall s mindenf�le viselked�snek �zenet �rt�ke van. Az ember minden szitu�ci�ban kommunik�l. Ehhez kifejezoeszk�zre, k�dra van sz�ks�g, melyet mindk�t f�lnek ismernie kell. A kommunik�ci� lehet k�zvetett vagy k�zvetlen. K�zvetett kommunik�ci�nak h�vjuk, ha a kommunik�l� felek nincsenek egyidejuleg jelen. K�zvetlen kommunik�ci� a felek egyideju jelenl�t�ben t�rt�nik; ilyen a besz�d (mint verb�lis elem) �s a tekintet, gesztus, mimika (non-verb�lis elemek).

4. Kommunik�ci� A kommunik�ci� alapfunkci�it : - �rzelmi funkci�: a besz�lonek az �zenettel kapcsolatos �rzelmeit, indulatait, hangulat�t fejezi ki. - felsz�v� funkci�: a c�mzett befoly�sol�s�ra szolg�l (megsz�l�t�s, felsz�l�t�s, megh�v�s). - fatikus funkci�: a kommunik�ci� l�trehoz�s�ra, fenntart�s�ra vonatkozik (k�sz�n�s, megsz�l�t�s, bemutat�s). - po�tikai funkci�: eszt�tikai hat�st �r�nk el vele. - referenci�lis (k�zlo, t�j�koztat�) funkci� (�tbaigaz�t�s, hirdet�s, �zenetk�zvet�t�s). - metanyelvi funkci�: a k�dra utal, a nyelv seg�ts�g�vel mag�r�l a nyelvrol sz�l a kommunik�ci�.

5. Kommunik�ci� Az inform�ci�-�raml�snak 2 csatorn�ja van: verb�lis: mely a nyelvvel, mint digit�lis k�ddal kifejezheto besz�det, �r�st jelenti nem-verb�lis: mely mag�ban foglal minden olyan �zenetet, amely anal�gi�s k�dok �ltal fejezheto ki (mimika, gesztus, mozg�s, t�rk�z, �lt�zk�d�s). A nem-verb�lis kommunik�ci�nak egyre nagyobb jelentos�get tulajdon�tunk, hiszen a gesztusok, mozdulatok, a mimika egy eg�sz kommunik�ci�s rendszert alkotnak. A nyelvi kommunik�ci�t k�s�ro nem-verb�lis csatorna jeleit nevezz�k testbesz�dnek. Ez a szavakban t�rt�no k�zl�st k�s�ro, t�bb�-kev�sb� nem sz�nd�kos �s nem tudatos kommunik�ci�. A szem�lyes kommunik�ci� verb�lis eleme a teljes k�zl�srendszer 35%-�t, a nem szavakkal val� k�zl�s pedig 65%-�t teszi ki. A verb�lis k�zl�st elsosorban inform�ci� �tad�s�ra haszn�ljuk, m�g a non-verbalit�s az emberek egym�s ir�nti magatart�s�t fejezi ki, vagy a verb�lis k�zl�s helyettes�t�s�t szolg�lja. A szavak n�lk�li kommunik�ci� ismerete, tudatos haszn�lata egyszerubb� teszi az emberek k�z�tti meg�rt�st.

6. Kommunik�ci� A nem-verb�lis jelek csoportos�t�sa eredet�k alapj�n t�rt�nik: �r�k�lt (ontogenetikus) jelek: a vel�nk sz�letett jelek (�r�m, harag, szomor�s�g, undor, �rdeklod�s, mosoly) �szt�n�sen megtanult (filogenetikus) jelek: az adott kult�r�t�l f�ggnek (fejb�lint�s, OK jelz�s, V- a gyozelem jele) egyezm�nyes (konvencion�lis) jelek: tudatosan tanult, ismert eredetu, meghat�rozott c�llal haszn�lt jelek (siket-n�ma abc).

7. Kommunik�ci� A vok�lis jelek a nyelv mell� rendelt jelz�sek (nevet�s, s�r�s, �s�t�s, f�tty), melyek �nmagukban is �zeneteket tov�bb�tanak. Kiv�ltk�ppen �rzelmek �s hangulatok kifejez�s�re alkalmasak, b�r ez kult�r�nk�nt v�ltoz�. A nevet�s k�pess�ge m�r az �let korai szakasz�ban kialakul. A humor szint�n egyetemes, amint az p�ld�ul Charlie Chaplin filmjeinek vil�gsiker�bol j�l l�that�.

8. Kommunik�ci� Testbesz�d Ter�letek �s z�n�k - a tud�sok r�g�ta foglalkoznak az �llatok ter�letjel�lo �s -v�delmezo szok�saival- azonban csak mostan�ban fedezt�k fel, hogy az embernek is megvan a saj�t ter�leteTer�letnek tekintendo az olyan t�rs�g vagy hely, amelyet az egy�n saj�tj�nak tart, mintha test�nek meghosszabbod�sa lenne. Mindenkinek megvan a maga szem�lyes ter�lete, mint pl.: az otthon, az aut� belseje, a h�l�szoba, �s egy meghat�rozott l�gt�r a teste k�r�l. Szem�lyes t�rs�g - az �llatokhoz hasonl�an, az embernek is van saj�t, egy�ni l�gbubor�ka, amit mag�val hord.- nagys�ga annak a helynek a n�psurus�g�tol f�gg, ahol felnevelkedett.- a szem�lyes z�nat�vols�got az illeto kult�r�k szabj�k meg (zs�folts�g - Jap�n)- a t�rsadalmi helyzet is befoly�solja, milyen t�vols�got tart az egy�n m�sokkal szemben

9. Kommunik�ci� Z�nat�vols�gok - a l�gbubor�k 4 k�l�nb�zo z�nat�vols�gra oszthat�: 1. Intim z�na - 15-45 cm k�z�tt:- a legfontosabb- az �rzelmileg k�zel�ll�k hatolhatnak csak be ide- l�tezik "szoros intim" z�na is, legfeljebb 15 cm-re terjed, �s csup�n fizikai �rintkez�s sor�n �rheto el 2. Szem�lyes z�na - 46 cm - 1,2 m k�z�tt:- kokt�lpartikon, hivatalos �s t�rsas �sszej�veteleken, bar�ti tal�lkoz�kon 3. T�rsadalmi z�na - 1,2 - 3,6 m k�z�tt:- idegenektol (a h�zhoz �rkezo mesteremberektol), �s mindazokt�l, akiket nem ismer�nk el�gg� 4. Nyilv�nos z�na - 3,6 m felett:- ha nagy l�tsz�m� csoporthoz besz�l�nk A z�nat�vols�gok gyakorlati alkalmaz�sa - intim z�n�nkba �ltal�ban 2 okb�l szoktak behatolni 1. hozz�tartoz� vagy bar�t k�zeledik, esetleg szexu�lis kezdem�nyez�srol van sz� 2. ellens�ges �rz�let vez�rli a betolakod�t

10. Kommunik�ci� - szem�lyes �s t�rsadalmi z�n�nkba enged�nk idegeneket behatolni, de az intim z�n�ba val� behatol�suk fiziol�giai v�ltoz�sokat id�z elo- teh�t: ha valaki olyat �rint�nk meg bar�ts�gosan, akit �pp most ismert�nk meg, tett�nkkel negat�v �rz�st v�lthatunk ki belole k�vess�k az aranyszab�lyt: "Tarts 3 l�p�s t�vols�got!"- min�l meghittebb kapcsolatba ker�l�nk m�sokkal, ann�l beljebb hatolhatunk z�n�ikba- ha ketten megcs�kolj�k egym�st, viszonyukr�l az �rulkodik, hogy mekkora t�vols�gban tartj�k cs�poj�ket egym�st�l - kiv�tel a t�vols�g-bizalmass�g szab�ly al�l, amikor az egy�n poz�ci�ja k�veteli meg a t�rbeli t�vols�got- zs�folt helyeken (moziban, liftben, buszon, stb.) elker�lhetetlen a befurakod�s m�sok intim z�n�iba. Ilyen helyzetekben bizonyos �ratlan szab�lyok l�pnek �letbe. - a k�z�s c�l�rt k�zdo felbosz�lt t�meg nem �gy reag�l, mint az egy�n, ha megs�rtik a ter�let�t: kevesebb ter�lethez jut, amitol ellens�ges lesz, �gy egyre jobban felbosz�l. Ilyenkor a rendors�g megpr�b�lja sz�toszlatni a t�meget, hogy minden ember visszanyerhesse szem�lyes ter�let�t, �s lecsillapodhasson- a tud�sok mostan�ban kezdenek r�j�nni, hogy a zs�folts�gnak milyen k�vetkezm�nyei lehetnek. Megfigyel�sek bizony�tj�k, hogy a cs�kkeno ter�let stressz�llapotot okoz, ami a mell�kves�k t�lmuk�d�s�hez vezet. A mell�kves�k kihatnak a n�veked�sre, szaporod�sra, a v�dekezok�pess�gre- nagy n�psurus�g - magas bun�z�s

11. A helyv�laszt�s szertart�sa - amikor valaki idegenek k�z�tt helyet ig�nyel, k�nnyen kisz�m�that� m�don teszi: kikeresi a 2 �lohely k�z� eso legt�gasabb helyet, �s annak k�zep�t szemeli ki mag�nak- a mesterked�s c�lja, hogy ne b�ntson meg m�sokat, ak�r azzal, hogy t�l k�zel ker�l, vagy t�l t�vol marad, teh�t igyekszik megorizni az egyet�rt�st- egyetlen kiv�tel: a nyilv�nos illemhelyen a f�lke kiv�laszt�sa. Az esetek 90%-ban a legh�ts� f�lk�t szemelik ki, �s ha az foglalt, akkor �letbe l�p a f�lutas elv A z�nat�vols�got befoly�sol� kultur�lis t�nyezok - az intim t�vols�g sz�mos eur�pain�l mind�ssze 20-30 cm, egyes kult�r�kban m�g enn�l is kevesebb- az ellenkezo nemhez tartoz� egy�n intim z�n�j�ba val� benyomul�s az �rdeklod�s jele, ezt �ltal�ban "kikezd�snek" nevezik- ha ezt a m�sik f�l elutas�tja, h�tral�p�ssel orzi a z�nat�vols�got- a k�l�nb�zo kult�r�k intim z�n�inak t�vols�ga nem k�zismert, ennek k�vetkezt�ben egyik kult�ra helytelen�l �rtelmezheti a m�sikat Vid�ki z�nat�vok - v�rosi z�nat�vok - a gy�ren lakott vid�ki t�jakon nevelkedett emberek nagyobb teret ig�nyelnek- ha megfigyelj�k, mekkora t�vols�gra ny�jtja ki egy ember k�zfog�sn�l a karj�t, azonnal megtudjuk honnan j�tt- a nagyv�rosiaknak 46 cm-es "l�gbubor�kuk" van, ilyen t�vols�gba ny�jtj�k ki a karjukat k�zfog�sn�l, ilyenkor a k�t k�z semleges ter�leten tal�lkozhat- a vid�kieknek ezzel szemben 100 cm-es vagy ann�l is nagyobb lehet a "l�gbubor�kuk", �gy ok szil�rdan megvetett l�bbal, a leheto legmesszebbre hajolnak elore, m�g a v�rosi elorel�pve �dv�zli a m�sikat- a t�voli vagy nagyon gy�ren lakott vid�krol val�k sz�vesebben intenek n�mi t�vols�gb�l egym�snak

12. Mag�nter�let �s tulajdon - mi a mag�nter�let? Valakinek a saj�t tulajdon� vagy rendszeresen haszn�lt birtoka, pl.: az otthon, az aut�, a hivatal. Mindnek van vil�gosan megjel�lt hat�ra.- az egyes ter�leteknek t�bb alapter�lete lehet, pl.: egy lak�son bel�l a k�l�nb�zo helyis�gek- ezeket a ter�leteket �ltal�ban gyakori haszn�lattal jelzik, vagy pedig oly m�don, hogy valamilyen szem�lyes t�rgyat hagynak rajta vagy mellette- ha a h�zigazda hellyel k�n�l egy idegent, �s az v�letlen�l pont az o sz�k�be �l, az illetot ez ideges�teni fogja, �s v�dekez�sre k�szteti, hogy a mag�nter�let�be behatoltak ------ "Melyik az �n sz�ke?" Az aut�, mint mag�nter�let - az aut� sokszor t�lzottan megn�veli a vezeto szem�lyes t�rs�g�t- egyes esetekben a norm�lis m�ret 10-szeres�re is nagy�tja a k�v�nt t�rk�zt- pl.: amikor valaki el�nk v�g, fiziol�giai v�ltoz�son megy�nk �t, �s d�hbe j�v�nk- egyes emberek v�doburoknak tekintik aut�jukat, amelyben elrejtozhetnek a k�lvil�g elol �sszefoglal�s - olyan m�rt�kben fogadnak be, vagy utas�tanak el benn�nket az emberek, amennyire tiszteletben tartjuk szem�lyes ter�let�ket- pl.: a gondtalan embert, aki mindenkit �tkarol vagy h�tba v�g, tulajdonk�ppen senki sem szereti

13. Szemjelz�sek - minden emberi kommunik�ci�s jelz�s k�z�l a szem adja a legh�vebb �s legpontosabb jelad�sokat, mivel k�zponti helyet foglal el a testen, �s pupill�i �n�ll�an muk�dnek- amikor valaki izgalomba j�n, pupill�ja a norm�lis nagys�g n�gyszeres�re t�gulhat- a d�h�s, elutas�t� ember pupill�ja viszont �sszeszuk�l ------ "k�gy�szem"- nagy szerepe van az udvarl�sban (szemfest�k ------ figyelem felh�v�sa)- ha egy no szerelmes egy f�rfiba, kit�gult pupill�val n�z r�, ez�rt kedvelik a szerelmesek a gyeng�n meg vil�g�tott helyeket, ahol a pupill�k kit�gulnak- a szerelmesek tudtukon k�v�l a pupilla t�gul�s�t figyelik: izgalomba hozza oket a m�sik pupill�j�nak megn�veked�se- a csecsemok �s a kisgyerekek szembogara nagyobb a felnottek�n�l, �s a pupill�juk �lland�an t�gul felnottek jelenl�t�ben, �gy mag�r ir�ny�tja a figyelmet- gyakorlott k�rty�sok tanulm�nyoz�sa azt mutatja, hogy s�t�t szem�veget viselo partnerrel szemben �ltal�ban kevesebbet nyernek

14. N�z�sm�dok - t�nyleges alap a kommunik�ci�ra csak akkor l�tes�theto valakivel, ha egym�s szem�be n�znek- ha valaki hazudik, vagy elhallgat valami fontosat, tekintete az egy�tt t�lt�tt ido alig 1/3 r�sz�ben tal�lkozik a mi�nkkel- ha az illeto az ido t�bb mint 2/3-�ban a szem�nkbe n�z, az k�t dolgot jelenthet: t�g pupilla eset�n �rdeklod�st, szuk pupilla eset�n ellens�gess�get- teh�t: ha j� kapcsolatot akarunk ki�p�teni valakivel, pillant�sunknak az ido 60-70%-ban tal�lkoznia kell az �v�vel- t�rgyal�sokon mindig ker�lj�k a s�t�t szem�veg haszn�lat�t, mert azt az �rz�st kelti a m�sik f�lben, hogy b�mulj�k ot az �veg m�g�l- kult�r�nk�nt meghat�rozott az az idotartam, ameddig egy egy�n n�z m�s valakire (d�l-eur�paiak)- nem csak az idotartamnak van jelentos�ge, hanem annak is, hogy az illeto arc�nak �s test�nek mely r�sz�re ir�ny�tjuk a tekintet�nket

15. Hivatalos n�z�s - amikor t�rgyalunk, k�pzelj�nk egy h�romsz�get a m�sik f�l homlok�ra- szigor�an hivatalos l�gk�rt teremt�nk, �s partner�nk �rzi, hogy komolyan vessz�k a sz�ban forg� �gyet T�rsas�gi n�z�s - ha pillant�sunkat a m�sik egy�n szemmagass�ga al� ir�ny�tjuk, t�rsadalmi l�gk�r alakul ki- a szeml�lo egy h�romsz�gter�letet n�z a m�sik ember arc�n, ez�ttal a szem �s a sz�j k�z�tt Bizalmas n�z�s - a tekintet a szemvonalt�l az �ll al� haladva, a test m�s r�szeire szegezodik (min�l messzebbrol, ann�l lejjebb)- a f�rfiak-nok a m�sik f�l ir�nti �rdeklod�s�k kinyilv�n�t�s�ra alkalmazz�k ezt a pillant�st Oldalpillant�s - �rdeklod�s vagy ellens�ges �rz�let kifejez�s�re szolg�l- kiss� felvont szem�ld�kkel �s mosollyal: �rdeklod�s, udvarl�s- �sszeh�zott szem�ld�kkel, redos homlokkal, lefel� biggyesztett ajakkal: gyanakv�s, ellens�ges vagy kritikus magatart�s "Szemz�r"-gesztus - �ntudatlan: az egy�n pr�b�lkoz�sa, hogy kirekessze a m�sik felet saj�t l�t�mezej�bol, mert megunta, k�z�ny�s lett ir�nta, vagy magasabb rendunek tartja mag�t- ha valaki f�l�tt�nk �ll�nak tartja mag�t, a szemlehuny�shoz a fej h�travet�se j�rul ("v�gigm�r�s")

16. A tekintet ir�ny�t�sa - itt �rdemes elmondani, hogy mik�nt ir�ny�tsuk az egy�n tekintet�t, amikor k�nyveket, t�rk�peket, grafikonokat mutatunk be neki- tegy�nk egy tollat vagy mutat�p�lc�t a vizu�lis eszk�zre, �s ugyanakkor mondjuk el sz�ban is, hogy mit l�t- ezut�n emelj�k fel a tollat, �s tartsuk kettonk szeme k�z�tt- szavaink k�zben a m�sik tenyer�nk l�that� legyen- ily m�don maxim�lisan mag�ba sz�vja k�zl�s�nket A testmagass�g �s a t�rsadalmi rang - ellent�tben azzal, amit sokan szeretn�nek hinni, a magas embereknek t�bbnyire nagyobb tekint�ly�k van, mint az alacsonyaknak- min�l als�bbrendunek, min�l al�rendeltebbnek �rzi mag�t az ember valakin�l, ann�l m�lyebben hajol meg elotte- ha nem akarunk megf�leml�teni valakit, igyekezz�nk tudatosan kisebbnek l�tszani- pl.: hogyan lehet egy inger�lt vevot megnyugtatni, aki hib�s �rut hoz vissza a boltba? A pult korl�tot k�pez a kereskedo �s a vevo k�z�tt, �gy a legmegfelelobb elj�r�s az, ha a kereskedo megker�li a pultot, a vevo oldal�ra megy, �s elorehajolva, sz�tt�rt teny�rrel mentegetozik. Kisebb�tse mag�t a vevo elott, k�rjen eln�z�st a kellemetlens�g�rt.- azonban l�teznek olyan helyzetek, amikor a testmagass�g cs�kkent�se domin�ns magatart�st jelent. Pl.: amikor a fotelbe s�ppedve, k�nyelmesen elhelyezked�nk m�snak a lak�s�n, mik�zben a h�zigazda �llva marad. Ez a fesztelens�g az, ami domin�ns vagy agressz�v magatart�sr�l �rulkodik.- ugyanakkor az egy�n saj�t ter�let�n mindig f�l�nyes helyzetben van, de beh�dol� gesztusokkal, al�zatosan szer�ny viselked�ssel a magunk oldal�ra �ll�thatjuk

17. T�rgyal�st seg�t� gestusok A t�rgyal�partnern�l a pozit�v gesztusokat nek�nk kell kiv�ltani. R�gen rossz, ha v�runk a megjelen�s�kre! A legels� l�p�s, hogy a minimumra cs�kkents�k a partner bizalmatlans�g�t �s ne k�sztess�k v�dekez� helyzetbe. Itt tal�n a legfontosabb, amire figyeln�nk kell, a megfelel� fizikai t�vols�g. Ezalatt azt a k�t t�rgyal�f�l k�z�tti t�vols�got �rtem, amelyben j�l �rzik magukat. Ez orsz�gonk�nt, kult�r�nk�t v�ltozik. P�ld�ul Budapesten kb. 1-2 m. Ha m�r r�gebbi a kapcsolatunk az �gyf�llel, akkor 0,5-1,2 m-re is cs�kkenthetj�k a t�vols�got. A k�zfog�sr�l Egy �zletk�t� ne ny�jtsa els�k�nt a kez�t az �gyfel�nek, mert ezzel esetleg a m�sikra r�-k�nyszer�ti �nmag�t (pl�ne ha h�vatlanul �rkezett). Ha a m�sik f�l nem ny�jtja a kez�t, akkor egyszer�en csak biccents�nk. Sok emberben kelt visszatetsz�st az, ha egy izzad�s kez� emberrel kell kezet fognia. Ez�rt ha valakinek izzad�sra hajlamos a keze, vagy nagyon izgul�s, �s ez�rt izzad a tenyere, akkor bizony �rdemes gondoskodni arr�l, hogy a k�zfog�s el�tt a teny�r sz�raz legyen. (A gy�gyszert�rakban kaphat� megfelel� szer erre, de ha m�s nincs, akkor egy k�zt�rl�s is megteszi). A k�zfej�nket mindig lapj�val f�gg�leges helyzetben ny�jtsuk oda, ez egyenl� partneri viszonyt jelent. A felfel� n�z� teny�r al�rendelts�get, al�zatot takar, m�g a lefel� n�z� teny�r agresszivit�sra utal. A legjobb, ha a t�rgyal�asztaln�l "sarokpoz�ci�t" foglalunk el �gy, hogy a partner�nk t�l�nk jobbra legyen. Enn�l rosszabb, ha a m�sik f�l t�l�nk balra �l le, �s m�g ink�bb az, ha egyenesen szemben foglal helyet.

18. Kommunik�ci� 4. Ha a t�rgyal�partner�nk keresztezi a karj�t �s h�trad�l, ezzel azt jelzi, hogy sz�m�ra nemk�v�natos dolgot �szlel, �s mintegy kirekeszti �nmag�t ebb�l a helyzetb�l. Ez a poz�ci� megnehez�ti sz�m�ra a meg�rt�s, azaz ilyenkor "s�ket f�lekhez" besz�l�nk. Teh�t az ilyen helyzetben elmondott inform�ci� nem �ri el a k�v�nt hat�st. 5. Boka �sszekulcsol�sa a t�rgyal�s alatt: a partner visszafojtja �rzelmeit, ideges. Ez tapasztalhat� a vizsg�z� egyetemi hallgat�kn�l, �ll�sra p�ly�z�kn�l stb. is. Ha ezt a t�rgyal�s alatt tapasztaljuk, nagy es�ly van arra, hogy a m�sik elhallgat valamit, pl. egy sz�munkra kedvez� t�nyt, vagy azt, hogy csak udvariass�gb�l hallgat meg minket, egy�bk�nt nem �rdekli az, amir�l mi besz�l�nk.

19. 6. Szemkontaktus. A szem�nk mindent el�rul r�lunk, ez�rt a profik hamar megtanulj�k, hogy hogyan olvassanak a partner�k tekintet�b�l. P�ld�ul, ha a m�sik nem n�z a szem�nkbe amikor hozz�nk besz�l, akkor k�t eset lehets�ges:6.1. ha lefel� n�z, val�sz�n�leg hazudik;6.2. ha felfel� n�z, akkor r�gt�n�z, vagyis most tal�lja ki azt, amir�l besz�l. Fontos, hogy megtanuljunk �gy besz�lni, besz�d k�zben gondolkodni, hogy �lland�an a partner szem�be n�z�nk. Ezt �lland�an gyakorolnunk kell, eleinte vagy nagyon merev lesz a tekintet�nk, vagy gyakran pislogunk Ez id�vel elm�lik, felt�ve ha nem adjuk fel a gyakorl�st t�l kor�n. 7. Milyen hat�st tudunk el�rni a szemkontaktussal?7.1. Ha le akarunk szidni valakit �s ennek er�sebb nyomat�kot akarunk adni, vagy azt akarjuk sugallni, hogy mi nem adunk engedm�nyeket, akkor a m�sik k�t szem�ld�ke k�z� szegezz�k a tekintet�nket, amikor hozz� besz�l�nk.7.2. Ha a m�sik bizalmatlans�g�t akarjuk cs�kkenteni, akkor n�zz�nk gyakran a m�sik f�l orr�ra, sz�j�ra, �ll�ra.

20. 10 gondolat arr�l, hogyan t�rgyaljunk a m�sik nemmel: Ha f�rfival t�rgyalunk, akkor mindig v�rjunk addig, am�g befejezi a mondand�j�t, addig csak b�logassunk vagy mosolyogjunk. Ha n�vel t�rgyalunk, akkor el�ny�s a n�i �rz�svil�g t�kr�z�se, k�zbevetett "Na ne mondd!" vagy "T�nyleg?!" besz�l�sokkal, gesztusokkal. Fontos szab�ly a prezent�ci�hoz: ha f�rfit akarunk meggy�zni, egyszerre csak egy t�m�t vezess�nk el�, csak ha ezt m�r meg�rtette, akkor l�pj�nk a k�vetkez� t�m�ra. Ha t�rgyal�partner�nk n� �s n�ha csapong a t�m�k k�z�tt, akkor ne figyelmeztess�k arra, hogy "Most nem err�l van sz�!", hanem finoman hozzuk sz�ba az eredeti t�m�t. Prospektusok, grafikonok stb. bemutat�sakor, ha f�rfi a d�nt�shoz�, egyszerre csak egy �bra legyen l�that�. N�kn�l pont ellenkez�leg: egyszerre 2-3 vagy ak�r t�bb �br�t mutassunk, mert pont ezzel k�tj�k le a figyelm�ket. A n�k kb. h�romszor annyit besz�lnek, mint a f�rfiak. Ha ebben akad�lyozz�k �ket, akkor nem �rzik j�l magukat, ez�rt t�rekedj�nk arra, hogy az �zletk�t�s alatt is fenn�lljon ez az ar�ny! F�rfiak, vigy�zat! Ha lehengerelj�k a n�ket az �zleti t�rgyal�s alatt, akkor �k cser�ben nem vesznek semmit!

21. Ha egyszerre kell megmutatnunk egy bros�r�t, �br�t f�rfinek �s n�nek, akkor �gy tartsuk, hogy a n� fel� egyenesen �lljon, mert a f�rfiak akkor is t�k�letesen �rtik, ha fejjel lefel� vagy oldalv�st �ll. Ha telefonon h�vunk egy �gyfelet, akkor f�rfi �gyf�ln�l szinte csak inform�ci�cser�re t�rekedj�nk, azaz legy�nk frapp�nsak, r�videk, m�g a n�kkel besz�lgess�nk (hagyjuk �ket besz�lni). Vigy�zat, h�lgyeim: a f�rfiak idegesek lesznek, ha hosszan besz�l�nk vel�k telefonon. Ne "tartsuk fel" �ket! A f�rfiak agya probl�mamegold�sra van programozva, ez�rt ha a n�k probl�m�kat vetnek fel, a f�rfiak hajlamosak ezeket egym�s ut�n megoldani �s tan�csot adni. Pedig a n�k gyakran csak a t�rsalg�s kedv��rt besz�lnek, �s kor�ntsem olyan fontos, hogy minden "probl�m�jukat" megoldj�k. Ez sokszor vezethet munkahelyi konfliktusokhoz. A f�rfiak mindig egyenesen megmondj�k, hogy mit akarnak; m�g a n�k ugyanezt indirekten teszik. Ezt az al�bbi p�lda illusztr�lja: Egy h�zasp�r aut�zik egy�tt. Ha a n� szomjas, akkor azt mondja: "Dr�g�m, nem vagy szomjas?" Ezzel jelzi a f�rfinek, hogy �lljanak meg meginni egy poh�r �d�t�t. Ha a f�rfi szomjas, azt mondja: "Szomjas vagyok, �lljunk meg!" �s a legk�zelebbi b�f�n�l meg�ll.Ez�rt az okos �zletember figyel a n�k indirekt jelz�seire. P�ld�ul:"Milyen referenci�ik vannak?" - Ha ezt a k�rd�st egy n� teszi f�l, akkor arra k�v�ncsi, hogy egy�ltal�n m�s is megveszi-e a term�ket, m�g a f�rfiakat konkr�tan az �rdekli, hogy kik vett�k meg.