1 / 24

Rege a csodaszarvasról

Rege a csodaszarvasról. A rövid tartalom.

Faraday
Télécharger la présentation

Rege a csodaszarvasról

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Rege a csodaszarvasról

  2. A rövid tartalom • Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd másnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meóti tengerig jutnak, túl a Don folyón. Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. Idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.

  3. Ősi mondáink krónikás hagyománya szól Arany János gyönyörű magyar nyelvén. A regében régi történelmünk és hitvilágunk emlékei lappanganak: a két testvér a régmúlt kettős királyságát, a leányrablás a más nemzetségből való házasodás törvényét, a csodaszarvas pedig eleink istenasszonyát idézi. A kezdő- és záróképek, valamint a `Száll a madár` kezdetű szakaszok képei ősi szkíta szarvasminták nyomán készültek.

  4. Ismeretlen szavak jelentése • 1 ó: régi2 levente: daliás, harcra érett fiatal férfi3 szarvas-gím : nőstény szarvas4 martja: nagyobb vizek, vízmosások szakadékos partja5 Don: nagy folyó a mai Ukrajnában6 Meóti kis tenger: a sekély vizű, mocsaras Aral-tó régies neve7 ihon: ihol, itt8 fajd: erdőben élő, nagyobb termetű, gyengén repülő madár9 vörhenyő: vörhenyes, vörösesbarna10 fenyér: gyér növényzetű terület11 sarkantyúba lovat vesznek: megsarkantyúzzák lovukat, nyargalni kezdenek12 kantárszárat megeresztnek: megeresztik a kantárt, vágtatnak13 hon: lakóhely, haza14 nincs egyéb, mi őket vonná: nem vágynak másra, elégedettek a sorsukkal15 faj : nép, nemzet 16 szittya (szkíta): a mai Ukrajna és Oroszország déli pusztáin élő ókori nomád nép neve 17 hősök párja: a két hős, Hunor és Magyar

  5. Érdekeségek • Arany János írásmódja itt-ott eltér a mai helyesírástól. Régiesen fejezi ki magát. Érezteti, hogy régi időkbe vezeti az olvasót, a magyarok ködbe vesző múltjába. Nemes zengést ad így a műnek. Ágról ágra helyett ágrul ágra, szájról helyett szájrul szájra változatot ír, melyet egyes magyar tájakon még ma is hallhatunk.

  6. Költői képekben gazdagon mesél.„Fű kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hősi lanton” — tömören, szépen fejezi ki a gondolatot: ahogy a fű zöldül ki a régi hősök sírján, úgy támad fel a régi idők két bajnoka, a hun—magyar legenda hősei, a nemzetalapító Hunor és Magyar.

  7. A költemény verselése • Páros rímes, hangsúlyos felező nyolcas. A sorok nyolc szótagból állnak, melyek első és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után rövid szünetet érzünk. Ez a forma a legősibb versformának tekinthető a magyaroknál, de más népnél is megtaláljuk, például a finneknél.(Kalevala)

  8. Arany páros rímet alkalmaz, a népdalok névtelen énekeseihez hasonlóan: a négysoros versszakok első és második, majd harmadik és negyedik sora cseng össze egymással. A költeményben megfigyelhető egy ismétlődő versszak, olykor némi változtatással. Ez a mű refrénje. A refrén itt a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti: „Száll a madár ágrul ágra, /Száll az ének szájrul szájra”. A párhuzam azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.

  9. Képes krónika

  10. A vers egyik versszaka rovásírással

  11. Hunor

  12. Hunor és Magyar

  13. Feladat

  14. 1. Sorold fel a fontosabb szereplőket, 2. a helyszíneket, 3. a tájegységeket!

  15. Megoldás • 1. Hunor,Magyar,csodaszarvas, 50-50 levente, Belár és Dúl leányai • 2. folyópart, vadon, sziget • 3. Don, szittyaföld

  16. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Török Krisztián 5. a osztályos tanuló 2008.

More Related