A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása a közoktatási ág

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletének módosítása a közoktatási ágazatban - 2008 Dr. Madarász Hedvig

2. A Kjt. módosítása - Alapinformációk A Magyar Közlöny 155. számában jelent meg (október 31.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításáról rendelkező 2008. évi LXI. törvény, amely címével ellentétben nem csak a Kjt.-t, hanem számos más törvényt is módosít, ám ez utóbbi módosítások lényegesen kisebb terjedelműek és főként a Kjt. módosításhoz kapcsolódnak.

3. A Kjt. módosítása - Alapinformációk A Kjt.-t módosította az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény is, amely Megjelent: a Magyar Közlöny 2008. évi 189. számában 2008. december 23-án

4. A Kjt. vhr. módosítása - Alapinformációk 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent: a Magyar Közlöny 2008. évi 190. számában 2008. december 29-én

5. A Kjt. módosítása – Főbb elemek • A módosítás indoka egyrészt a Kjt. korábbi módosításaival (2007. szeptember 1-től és 2008. január 1-től) bevezetett, új típusú, önálló munkakörben foglalkoztatott vezetők illetményrendszerének, valamint ezen vezetőkre vonatkozó további részletszabályoknak a beiktatása • A törvény felhatalmazó rendelkezéseinek az alkotmányos előírásoknak megfelelő újrafogalmazása • A közalkalmazottak minősítési rendszerének bevezetése • Az előrehozott nyugdíjra vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben a felmentés szabályainak módosítása is. • Számos, a korábbi Kjt. módosítások által beiktatott új szabály alkalmazása során tapasztalt gyakorlati probléma megoldása

6. A Kjt. módosítása A módosítások a §-ok sorrendjében a következők: • Változások a közalkalmazotti jogviszony létesítése tekintetében • A közalkalmazotti jogviszony pályázat útján történő létesítésével kapcsolatos módosítások • A pályázat benyújtási határidejére és közzétételére vonatkozó szabályozás pontosítása, módosítása • A közalkalmazotti jogviszony létesítésére irányuló pályázat tartalmi elemeinek változása, a vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat eljárási szabályainak meghatározása • A határozott időre kinevezett közalkalmazottak kinevezésének maximális idejével kapcsolatos szabályok módosulása • Gyakornokkal, gyakornoki idővel kapcsolatos szabályok változásai • Vezetőkkel kapcsolatos szabályok változásai • Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos új szabályok

7. A Kjt. módosítása A módosítások a §-ok sorrendjében a következők: • Előrehozott nyugdíj és felmentés • A minősítés új szabályai • Az összeférhetetlenségi szabályok módosítása • A rendkívüli munkavégzés speciális felső határának hatályon kívül helyezése, változások a szabadság kiadásában, a Kjt. besorolási szabályainak az OKJ változásaihoz történő igazítása, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos módosítás • A garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapíthatóságának új, kógens szabályai és a megbízott vezetői pótlékhatárok módosulása • A jutalom és prémium szabályai • A vezetői kárfelelősség újraszabályozása • A prémiumévek programmal kapcsolatos módosítások

8. A Kjt. módosítása A közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételei Korábbi szabály: 20. § (2) bekezdés A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

9. A Kjt. módosítása Módosult szabály: 20. § (2) bekezdés Közalkalmazotti jogviszony a) büntetlen előéletű, b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett személlyel létesíthető.

10. A Kjt. módosítása Módosult szabály: 20. § (3) bekezdés Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez a) a 18. életév és a magyar állampolgárság, jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alól mentesítést adhat, b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat elő.

11. A Kjt. módosítása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 16. § (2) bek. értelmében A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

12. A Kjt. módosítása – Az alkalmazás feltételei A közoktatásban történő alkalmazásnak jelenleg feltétele (a Kt. és a Kjt. szabályok alapján): • a büntetlen előélet, • a cselekvőképesség, • a magyar állampolgárság, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával történő rendelkezés, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz, • a Kt.-ben előírt végzettség és szakképzettség megléte.

13. A Kjt. módosítása – A kötelező pályázat alóli kivételek A módosítás értelmében (Kjt. 20/A. § (2) bekezdés) az áthelyezés esetén kívül a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető: • a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, • b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, • c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, • d) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy • e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.

14. A Kjt. módosítása – A kötelező pályázat alóli kivételek A Kjt. vhr. a következő esetekben tesz kivételt a kötelező pályáztatás alól: • közoktatási intézményben a Kjt. vhr. 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt (a közoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó) munkakörökre, • abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, • ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerő-gazdálkodási rendszer keretében kerül sor • a vezetői megbízásokra és munkakörökre, kivéve a tagintézmény-vezetői megbízást. (Kjt. vhr. 17. §)

15. A Kjt. módosítása – Pályázati eljárás • Pontosításra került, életszerűbb megfogalmazást nyert, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésére irányuló pályázat benyújtási határidejét honnan kell számítani. A pályázat benyújtásának a határideje (a Kjt. új 20/A. § (4) bekezdése alapján) a pályázati felhívásnak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet.

16. A Kjt. módosítása A pályáztatással kapcsolatos további módosítások: 20/A. § (4) bek. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

17. A Kjt. vhr. módosítása - Pályázat A Kjt. vhr. módosítása értelmében 2009. január 1-jétől csak a magasabb vezetői megbízásra és a magasabb vezetői munkakör betöltésére irányuló pályázati felhívást kell az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában közzétenni, egyéb megbízás vagy munkakör esetén ez csupán egy lehetőség (Kjt. vhr. 5. § (4) bekezdés). Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben (helyben!) meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját.

18. A Kjt. módosítása – határozott idejű megbízás maximuma • Eltörlésre került az a lehetőség, hogy végrehajtási rendeletben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. §-ának (5) bekezdésében meghatározott időn, tehát öt éven túl is ki lehessen nevezni közalkalmazottat határozott időre (Kjt. 21. § (2) bekezdés). Emlékeztetőül - Kjt. vhr. 3. §-a Közoktatási intézményben az előbbiekben említett öt évnél hosszabb időre (illetve egymást követő határozott idejű kinevezések esetében öt éven túl is) kinevezhető határozott idejű jogviszonyban: a) az a közalkalmazott, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazottat helyettesít; b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át; c) az a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.

19. A Kjt. módosítása – Gyakornok • Jelentősen átalakult a gyakornokkal kapcsolatos rendelkezéseket megállapító 22. § tartalma. Mindez a közoktatási ágazatban különösebb újdonságot nem jelent. Pontosító rendelkezésként a törvényben kimondásra került, hogy a gyakornoki idő megszűnik, • a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy • b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy a Kjt. 22. § (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

20. A Kjt. módosítása - Gyakornok • Nem változtak a gyakornoki idő kikötésére vonatkozó szabályok (tehát, hogy melyik munkakörben hány év, illetve, hogy a kinevezésben kell kikötni), a gyakornoki minősítés szabályai, és az sem, hogy a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap, méghozzá a minősítés eredményének a Kjt. 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon.

21. A Kjt. módosítása - Vezetők • A törvénymódosítás egyértelmű fogalomhasználatot vezet be a kinevezett és a megbízott vezetőre vonatkozóan. • A magasabb vezető és vezető munkaköröket az egyes ágazatokban végrehajtási jogszabálynak kell megállapítania, Kjt. vhr. módosítása! • Értelemszerű szabályként előírásra került, hogy nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt. • A Kjt. módosítása kimondja, hogy a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet. Ez a közoktatásban szintén nem újdonság, hiszen a Kt. szabályai értelmében (18. §) ez eddig is előírás volt. • A közoktatásban is új szabály azonban az, hogy a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű vezetők körét a Kjt. vhr. közeljövőben várható módosítása fogja megállapítani.

22. A Kjt. módosítása - Vezetők • A Kjt. módosítás a határozott időre szóló vezetői, magasabb vezető megbízás időtartamát tíz évben maximalizálja. Ez a szabály a közoktatási ágazatban szintén nem eredményez változást, hiszen a Kjt. vhr. 5. §-ának (2) bekezdése a magasabb vezető beosztás ellátására való megbízást jelenleg is öt és tíz év közötti időintervallumra korlátozza. • A vezetői megbízás visszavonásakor a vezető indokolási kérelmének határidejével kapcsolatosan a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a vezető akadályoztatása eseten se essen el a kérelmezés lehetőségétől. A Kjt. 23. § (4) bekezdése kimondja, hogy ha a közalkalmazott az indokolási kérelmet menthető okból a három munkanapos határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja.

23. A Kjt. módosítása - Vezetők Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés: • a) magasabb vezető megbízásnak minősül: • aa) a helyi önkormányzat képviselőtestülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása,

24. A Kjt. módosítása - Vezetők Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés FOLYTATÁS: • a) magasabb vezető megbízásnak minősül: • ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás; • b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintézményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;

25. A Kjt. módosítása - Vezetők Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés: • c) az a)-b) pontokban foglaltaktól eltérően magasabb vezetői munkakör: • ca) a központi műhely vezetői munkakör a központi műhely vezető-helyettesi munkakör, • cb) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi munkakör, • d) vezetői munkakör: a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői munkakör.

26. A Kjt. módosítása - Néhány kiegészítés a gazdasági vezetővel összefüggésben • Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 18/A. § (2) bekezdésben foglaltak szerint az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekben a gazdasági vezető a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese - abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. • A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló, 2009. január 1-jén hatályba lépett 2008. évi CV. törvénynek a gazdasági vezetőkre vonatkozó – munkáltatói jogkört érintő – új szabályozása:

27. A Kjt. módosítása - Néhány kiegészítés a gazdasági vezetővel összefüggésben Folyt.: 8. § (2) bek. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti: (…) c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, (…)

28. A Kjt. módosítása - Néhány kiegészítés a gazdasági vezetővel összefüggésben Folyt.: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogot valamennyi alkalmazott felett – ideértve tehát a gazdasági vezetőt is.

29. A Kjt. módosítása - Vezetők A kinevezett és a megbízott vezetők, valamint a magasabb vezetők és a vezetők elhatárolása különös jelentőséggel bír a vezetők díjazásának és jutalmazásának tekintetében. A kinevezett vezetők illetményének megállapításakor ugyanis nem alkalmazhatók a többi közalkalmazott esetében megszokott fizetési osztályra és fokozatra, további szakképesítésért járó illetménynövekedésre, pótlékra, kereset-kiegészítésre vonatkozó besorolási szabályok.

30. A Kjt. módosítása • A Kjt. módosítás pontosítja a 27. § (2) bekezdésben, hogyha a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, és a megszüntetéskor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet (és nem egyhavi átlagkeresetet!) köteles megfizetni. • Végkielégítésre való jogosultság került törvényi szinten előírásra a határozott idejű jogviszony megszűnésekor is, egyes feltételek fennállása esetében.

31. A Kjt. módosítása – Végkielégítés a határozott idejű jogviszony esetében A Kjt. új 37. § (3) bekezdése szerint a határozott időre kinevezett közalkalmazottnak - amennyiben jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdése szerinti eljárásban azonnali hatállyal szűnt meg, vagy a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok miatt, vagy a kinevezésben foglalt határozott idő lejárt - a következő együttes feltételek fennállása esetében kell végkielégítést fizetni: - ugyanazon munkáltató, - legalább két alkalommal, - határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesített a közalkalmazottal, és - a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el.

32. A Kjt. módosítása Előrehozott nyugdíj és felmentés • A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.

33. A Kjt. módosítása Minősítési rendszer • A Kjt. új 40. § (12) bekezdése kivételi szabályként megfogalmazza, hogy a minősítési rendszerre vonatkozó 40. § szabályait nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a Kjt. 40. §-ának (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit. • A közoktatási intézményekben tehát nem kell alkalmazni a Kjt. 40. §-át, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a Kjt. vhr. módosítására, amely meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.

34. A Kjt. módosítása Minősítési rendszer • a Kt. 40. §-ának (11) bekezdésének módosítása: a közoktatási intézményekben az intézményi minőségirányítási program részeként elkészített teljesítményértékelési rendszereket olyan módon kell átalakítani (amennyiben ez szükséges), hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. Ezzel teremtődik meg az összhang a Kjt. új 40. §-ának (8) bekezdésében foglalt minősítési szintek, és a Kt. által előírt teljesítményértékelési rendszer értékelési eredményei között.

35. A Kjt. vhr. módosítása – Minősítési rendszer/TÉR Kjt. vhr. 8. § A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

36. A Kjt. vhr. módosítása – Minősítési rendszer/TÉR A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

37. A Kjt. vhr. módosítása – Minősítési rendszer/TÉR Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. A közoktatási intézményekben tehát mielőbb érdemes átdolgozni a fentieknek megfelelően a teljesítményértékelési rendszereket, ugyanis amíg ez nem történik meg, addig a Kjt. szerinti minősítési rendszert kell alkalmazni.

38. A Kjt. módosítása – Összeférhetetlenség • Alkotmányossági okokból az összeférhetetlenségi szabályokat törvényi szinten kellett szabályozni a korábbi végrehajtási szintű jogszabályok helyett, emiatt módosult a Kjt. 41. §-a, valamint 43/A-43/D. §-okkal egészült ki. • A közoktatási ágazatban sem a Kt., sem a Kjt. vhr. nem határozott meg speciális összeférhetetlenségi szabályokat, ezért a Kjt. módosítás e tekintetben közvetlenül érinti az intézményeket.

39. A Kjt. módosítása – Összeférhetetlenség • Az új összeférhetetlenségi szabályok közül azonban nem kell alkalmazni a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontját a közoktatási intézményben történő foglalkoztatás esetén. (Ezt a Kjt. módosítással együtt módosult Kt. írja elő 15. §-ának (6) bekezdésében). • Ugyancsak nem alkalmazandó a közoktatásban a 43/A-43/D. §, mert ezek speciális ágazati kérdéséket rendeznek (a katasztrófavédelem, a nemzetbiztonság stb. terén).

40. A Kjt. módosítása – Összeférhetetlenség (Amit közoktatási intézményekben NEM KELL ALKALMAZNI: 41. § (2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,)

41. A Kjt. módosítása – Összeférhetetlenség Ami viszont alkalmazandó a közoktatási intézményekben is, az a Kjt. 41. § új (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

42. A Kjt. módosítása – Összeférhetetlenség Az előbbiektől eltérően a kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető az ott meghatározott feltételek esetén sem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

43. A Kjt. vhr. módosítása – Szabadság Új 55/A. § 55/A. § (1) A kinevezett magasabb vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a kinevezésben foglaltak szerint - maga állapítja meg. (2) A közalkalmazottat, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.

44. A Kjt. vhr. módosítása – Szabadság Új 57/A. § 57/A. § (1) Az 56. §-tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg. (2) A kinevezett vezető az 57. § (1)-(4) (fizetési fokozat szerinti, vezetői pót-, nevelő-oktató munkát végzők pót-, tudományos munkatárs) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult

45. A Kjt. módosítása Kifejezetten a közoktatási ágazatot érintő módosulás, hogy a nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságával rendelkező munkakörökben a munkáltató kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot. Ez az eddig érvényes Munka Törvénykönyvbeli általános szabályoktól való eltérés, amely a szabadság két részletben történő kiadását írja elő a munkavállaló ettől eltérő kérésének hiányában. (Kjt. 59. § (3) bekezdés)

46. A Kjt. módosítása A Kjt. 66. §-ának új (7) bekezdése szerint a törvényben meghatározott legkisebb illetménynél (a garantált illetménynél) magasabb összegű illetmény csak akkor állapítható meg a közalkalmazott számára, ha előzetesen kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor pedig csak azzal a feltétellel állapítható meg a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény, hogy egy év elteltével a közalkalmazottat minősítik és ekkor a közalkalmazott alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kap. Amennyiben alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kap, illetményét a garantált mértékre kell csökkenteni az egy év elteltével, a minősítés után. (Kjt. 66. § (8) bekezdés)

47. A Kjt. módosítása • A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. • A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. • A vezetői illetményalap 2009. évben a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint: 120.000 forint.

48. A Kjt. módosítása • A vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószámokat a Kjt. szintén új 3. számú melléklete tartalmazza, • a képzettségi osztályba történő besorolás szabályait pedig a Kjt. 66/A. §-ának (3) bekezdése határozza meg. Ez utóbbi szerint azt a korábban vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottat, akinek a munkaköre 2009. január 1-jével kinevezett vezetői munkakörré alakul át a) a középfokú képzettségi osztályba kell sorolni, ha munkaköre betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés d) és e) pontjába tartozó, b) a felsőfokú 1. képzettségi osztályba kell sorolni, ha munkaköre betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó, c) a felsőfokú 2. képzettségi osztályba kell sorolni, ha munkaköre betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés h)-j) pontjába tartozó iskolai végzettség, szakképzettség szükséges.

49. A Kjt. módosítása Átmeneti szabály, amelyet a 2008. évi CX. törvény 12. §-ának (15) bekezdése határoz meg, hogy 2009. január 1-jétől 2009. december 31-ig a Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg kilencven százaléka. A 2009. január 1-jétől a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként legalább a 2008. december 31-én irányadó illetményének, valamint a Kjt. 70-71. §-a (vezetői és címpótlék), valamint 74. §-a (idegennyelv-tudási pótlék) és 75. §-a (ágazati végrehajtási rendeletben szabályozott pótlék) alapján irányadó rendszeres illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. sz. melléklete alapján meghatározott összeg kilencven százaléka. Ha a vezető a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt az illetmény összegébe nem kell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.

50. A Kjt. módosítása – Vezetői pótlék emelés A magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a vezetői pótlék mértéke a pótlékalap 200-300 %-a közötti mértékről a pótlékalap 100-500 %-a közötti mértékére változott, természetesen továbbra is a Kjt. vhr. által meghatározott minimum szintek figyelembevételével. Ez azt jelenti, hogy közoktatási intézményben a magasabb vezető vezetői pótléka – a heti kötelező óraszámára tekintettel – legalább a pótlékalap 250 %-a (Kjt. vhr. 14/C. § (1) bekezdés) kell, hogy legyen, maximum pedig a pótlékalap 500 %-a lehet. A vezetők esetében a felső határ emelkedik meg csupán a pótlékalap 250 %-ára (200 %-ról), az alsó határ változatlan marad. Vezetők és esetében tehát - a Kjt. vhr. szabályait is figyelembe véve - 100 %-tól 250 %-ig terjedhet a vezetői pótlék mértéke a pótlékalap százalékában.