Környezetgazdálkodás 1.

1. Környezetgazdálkodás 1.

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Téma: A globális környezeti problémák megoldása irányába tett erőfeszítések • A Római Klub jelentése • Modellezés segítségével rendszerszemléletű vizsgálatuk, és annak megállapításai • A környezetvédelem létrejöttéhez vezető út • ’60-as évek környezeti állapota • Számos publikáció • A Környezetvédelem jelentőségének felismerése • ENSZ I. Környezetvédelmi Konferencia • 1972 utáni események

3. Római Klub 1968 április Aurelio Peccei vezette emberiség jövőjével foglalkozó gyülekezet Termelésnövekedés korlátai, globális problémák, a környezet fokozódó pusztulása. Ekkor a világ fő problémái: A nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok apadó készletei Energia dráguláshoz vezet Ez az áremelkedés gátolja az iparmegfelelő fejlődését Ez visszahat az iparszerűvé vált mezőgazdaságra Közben a népesség egyre növekszik JAVASLATOK A GONDOK MEGOLDÁSÁRARómai Klub „Limits to Growth”

4. The Limits to Growth (1972) 1. sz. világmodell-jelentés 1900 és 1970 közötti történelmi, gazdasági változásokat vették alapul Rendszerszemléletet érvényesítettek A változók több feltételezését is vizsgálták 5 alaptényezőt vizsgált: 1. népesedés 2. iparosodás 3. élelmiszertermelés 4. környezet megterhelését 5. meg nem újuló nyersanyagkészletek Római Klub „Limits to Growth” A gátlástalan gazdasági növekedés környezetromboló hatású

5. Római Klub „Limits to Growth” A világmodell standard típusa Forrás: Buday-Sántha, 2006

6. Római Klub „Limits to Growth” Stabilizált világmodellForrás: Buday-Sántha, 2006

7. A Világmodell jelentés igazolta, hogy a gátlástalan gazdasági fejlődés környezetromboló hatású. Világossá vált, hogy nemzetközi együttműködésre van szükség a környezet védelme érdekében. A Római Klub jelentése felgyorsította a folyamatot 1972-ben sor került az ENSZ Konferenciára az Emberi Környezetről. A környezetvédelem önálló ágazattá vált. Római Klub ETIKAI KÉRDÉS Érdekellentét a GAZDASÁG – TÁRSADALOM között

8. Világnépesség növekedési üteme: a ’60-as években 41 millió fő/év a ’70-esben 77 millió fő/év Vegyipar fejlődése Iparszerű mezőgazdaság kialakulása Jelentős környezetterhelés Melyet számos tanulmány firtat. Talán az első közöttük Rachel Carson (1907-1964) ’62-ben publikált Néma tavasz című könyve. A természetben felhasznált kémiai anyagok káros biológiai hatásait ecseteli. Az írónő a környezet védelme érdekében szólal meg. Hozzájárul a környezetvédelem kialakulásához Környezetvédelem történeteA Római Klubig vezető útA környezetvédelem jelentőségének felismerése

9. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • ENSZ 1972. június Stockholm „Konferencia az emberi környezetről” UN Conference on the Human Environment • Magyarország nem vett részt; ekkor az NDK nem volt tagja az ENSZ-nek; Szovjetunió és szövetségesei nagyrészt távolmaradtak • A környezetvédelem létrejöttét innen számítjuk • A Föld fő problémái: • a környezetszennyezés, amit a szegénység gerjeszt • Nyersanyagok kimerülése • UNEP • Környezetvédelmi mérő, ellenőrző információs és monitoring rendszer (OKIR, TIM)

10. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • Felismerése annak, hogy a környezetszennyezés nem csak helyi, regionális probléma, hanem globális méretű • Felszámolása is csak összefogással lehetséges • „Gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan” • A Római klub „0. növekedési stratégiája” (ipari fejlődés korlátozása által biztosítaná, hogy ne növekedjen a környezetterhelés) a gazdaság szereplői által elfogadhatatlan. • A nemzetek éppen, hogy a fejlődésre törekednek. Forrás: Láng, 2003

11. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • 1983-ban megalakult az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága • elnöke Gro Harlem Brundtland • „Közös jövőnk” (fenntartható fejlődés) • A Földet érő környezetterhelés 3 tényező szorzata: környezetterhelés = a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP * a GDP egységére jutó környezetterhelés. Mivel a Föld lakóinak számát senki nem kívánja csökkenteni, és az egy főre jutó GDP növelésére törekszik minden állam a GDP egységére jutó környezetterhelés csökkentése tehát a megoldás.

12. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS • Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését (Our Common Future, 1987).

13. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • Elkészítették a környezet és fejlesztés világstratégiáját • a harmónikus fejlődéshez szükséges elveket • ami előkészítette a II. ENSZ Környezetvédelmi Világkongresszust (1992. Rio de Janeiro) • Magyarországot Láng István akadémikus képviselte a Brundtland Bizottságban

14. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • ENSZ 1992 Rio de Janeiro • „Konferencia a Környezetről és Fejlődésről”UN Conference on the Environment and Development • Elfogadták Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról Egyezmény a biodiverzitás védelméről Elvek az erdőgazdálkodásról Agenda 21 • a fejlett országok bruttó hazai össztermékük 0,7%-át ígérték a fejlődőknek környezetkímélő technológiák bevezetésére – 0,25-0,3% valósult csak meg • Nem csökkent a szegények és gazdagok közötti különbség

15. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • Az EU a környezetvédelemben élenjárva meghirdette 1992-ben az 5. Környezetvédelmi Programot (2000-ig) • Környezetvédelem a gazdasági szereplők környezetkímélő működése révén • Szigorú környezetvédelmi direktíva • Vállalatok környezettudatos irányítási rendszere • Globális méretekben (1992-es Rioi Konferencia óta) mégis romlott a környezet állapota. Ezért 5 év elteltével 1997-ben rendkívüli ülést hívtak össze: • 1997. Kiotói Jegyzőkönyv • konkrét határértékek és teljesítési dátum megfogalmazása az üvegházhatású gázokra • Számos ország nem ratifikálta

16. A környezetvédelem jelentőségének felismeréseENSZ környezetvédelmi konferenciái • 2000. ENSZ Milleniumi Nyilatkozat: az emberiség fejlődésének 2015-ig elérendő céljai • 2002. Johannesburg III. Világkonferencia „Világcsúcs a fenntartható fejlődésről” • Végrehajtási ütemterv • Szegények egészségügyi ellátása • Anyagi támogatásokban nem történt előrelépés (világűr, világtenger használati díj bevezetését elvetették) • Megerősítették az Agenda-21 vállalásait

17. Felhasznált források • Szakirodalom: • Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. • Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: 12-18. • Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I. 2001. Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96; 466-601. • Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. • Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. • Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01. • Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. • Kovács, E. , Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN 1212-3285 pp: 37-42. • Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. • Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. • Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. • Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. • Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. • Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. • Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. • Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. • Egyéb források: • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

18. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !