Bankrendszerek, bankműveletek

1. Bankrendszerek, bankműveletek

2. Bankrendszerek • Egyszintű bankrendszer • Nyugati típusú • Szocialista típusú • Mono-bankrendszer • Kétszintű bankrendszer

3. Nyugati típusú egyszintű bankrendszer • A kereskedelmi bankok a gazdaság természetes fejlődése során jöttek létre • Egy gazdaságban több, egymás mellett (egy szinten) működő bank végezte a pénzforgalom lebonyolítását. A fejlődés során ezek később kétszintűvé alakultak át. • A kereskedelmi bankoknak bankjegy-kibocsátási joguk volt, és a gazdálkodókkal álltak kapcsolatban.

4. Szocialista típusú egyszintű bankrendszer • A volt szocialista országok túlnyomó többségében szovjet minta alapján jött létre • Jellemzője, hogy a központi bank a jegybanki funkciók mellett közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal: lebonyolítja fizetéseiket, vezeti számláikat, hitelt folyósít számukra

5. A központi bank mellett általában • Beruházási bank • Külkereskedelmi bank és • Takarékpénztár működött • A központi bank • Bankjegy-kibocsátási • Devizagazdálkodási • Hitelezési és • Számlavezetési monopóliummal rendelkezett

6. „Monobankrendszer” • Ebben az esetben fizikailag is egyetlen bank (Nemzeti Bank) látja el az összes banktevékenységet (pl. Mongólia, Albánia, Kuba)

7. Magyar banktörténet röviden • Első pénzintézet Magyarországon: • Pesti Hazai Első takarék Egyesület 1839-ben • Első kereskedelmi bank: • Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben(az 1848-49-es szabadságharc idején az önálló magyar jegybank szerepét is betöltötte, vállalta a nemzeti függetlenséget jelképező Kossuth-bankók kibocsátását)

8. Kiegyezés után Osztrák-Magyar Bank jött létre (1878), mely a monarchia egész területén töltötte be a jegybanki szerepet • A Magyar Nemzeti Bankot 1924. május 24.-én alapították 30 millió aranykorona alaptőkével (300 ezer db 100 aranykoro-nás részvény), Rt. formájában (ekkor még kétszintű bankrendszer működött) • 1946 aug.: forint kibocsátása (1 kg. arany = 13.176,97 Ft)

9. 1948-tól: Magyar Nemzeti Bank államosítása, átszervezése szovjet mintára, egyszintű bankrendszer működése (szoros ellenőrzése alatt Állami Fejlesztési Bank, Magyar Külkereskedelmi Bank, és OTP működött) • 1987. január 1.-től ismét kétszintű a bakrendszer

10. A kereskedelmi bank tevékenységei • A bankkal szemben támasztott hármas követelmény: • biztonság, • likviditás, • jövedelmezőség

11. Biztonságos a bank működése, ha saját és idegen tőke befektetései nem vezetnek veszteséghez • A likviditás követelménye azt célozza, hogy a bank mindenkor fizetőképes legyen • Jövedelmező a pénzintézet akkor, ha hiteleinek (aktív kihelyezéseinek) kamata magasabb, mint betéteinek és egyéb kötelezettségeinek (passzívumok) kamata

12. Bankügyletek • Passzív bankügyletek • Aktív bankügyletek • Fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek • Semleges bankügyletek (bankszolgáltatások )

13. Fizetési forgalom lebonyolításával kapcsolatos bankügyletek A fizetési forgalom kétféle lehet: • Készpénzforgalom • Készpénz nélküli forgalom (számlapénzforgalom)

14. Készpénzforgalom Készpénz befizetése: • A bank pénztárablakainál • Átutalási postautalványon • Bankautomatán keresztül

15. Készpénz kifizetése: • Bankautomatánál • Bank pénztárablakainál (készpénzfelvételi utalvány) • Pénzintézeti postautalvánnyal (a bank az utalványon szereplő címzettnek fizet) • Csekkel történő fizetés után (az veszi fel a pénzt, akinek a szltulajdonos csekkel fizetett)

16. Számlapénzforgalom • Az ügyfelek (magánszemély, gazdálkodó szervezet) számlanyitási igényükkel megkeresnek egy kereskedelmi bankot, mely speciális, fizetési forgalom lebonyolítását lehetővé tevő, ún. elszámolási számlát nyit számukra

17. Az elszámolási számla lényege, hogy arról naponta átutalásokat (kifizetéseket) lehet teljesíteni, illetve jóváírásokat (pénz beérkezése) lehet fogadni • Mentesít a készpénzfizetés kényelmetlenségeitől • A bank alapdíjat és/vagy forgalmi jutalékot számít fel • A számlán levő pénz után minimális kamatot fizet (nem ez a célja) • A számla egyenlege nem lehet negatív

18. Ha a számla a bank és az ügyfél előzetes megállapodás alapján negatívba is mehet, akkor folyószámlának nevezzük, a hitel pedig a folyószámlahitel

19. Készpénz nélküli fizetési módok • Átutalás • Beszedési megbízás (inkasszó) • Okmányos meghitelezés (akkreditív) • Csekk

20. Átutalás • Az átutalás a leggyakrabban használt fizetési mód. A fizetést a kötelezett (adós) kezdeményezi számlavezető bankjánál, erre rendszeresített formanyomtatvány segítségével.

21. Beszedési megbízás (inkasszó) • Az inkasszó lényege, hogy a jogosult (hitelező) kezdeményezi a bankjának adott megbízással. • Két fajtája: • Határidős és • Azonnali (prompt) inkasszó • Külkereskedelmi fizetéseknél: • Sima inkasszó • Okmányos inkasszó

22. Határidős inkasszó • A kötelezett (adós) a bankjához érkező beszedési megbízás után meghatározott ideig (ált. 8 nap) kifogással élhet. Ha ez nem történik meg, a bank az összeget leemeli a számlájáról.

23. Azonnali (prompt) inkasszó • Ebben az esetben a bank mindenképpen teljesíti a fizetést (feltéve, ha az ügyfél számláján van fedezet), a kötelezett nem élhet kifogással. Ez igen erős kötelezettség, így csak szigorú feltételek érvényesülése esetén alkalmazható: • A felek megállapodása alapján • Váltókötelezettség beszedése esetén • Jogerős bírói határozat alapján

24. Sima inkasszó • Az eladó az áruokmányokat elküldi a vevő címére, és utána indítja el a beszedést. Veszélye, hogy a vevő nemfizetése esetén birtokon kívül kerül.

25. Okmányos inkasszó • Az eladó az árut a szállítmányozó cég külföldi raktárába küldi, az áruokmányokat (pl. szállítólevél, származási bizonylat, stb.) pedig a beszedő bankhoz a beszedési megbízással együtt. • A vevő csak akkor juthat az okmányokhoz (és így az áruhoz), ha teljesítette a fizetést.

26. Okmányos meghitelezés(akkreditív) • Akkreditív (hitellevél, letter of credit, L/C) nyitása esetén a bank (nyitó bank) kötelezettséget vállal arra, hogy megbízója számlájának terhére harmadik személy, a kedvezményezett javára fizetést teljesít előre meghatározott összegben. • Az eladó biztos lehet benne, hogy ha az akkreditív előírt feltételeit teljesíti, a nyitó bank biztosan fizetni fog.

27. Akkreditív nyitása • Ábra, 284 o. • Avizáló (értesítő) bank a nyitó bank eladó országában levő levelező bankja, mely feladata az akkreditív megnyitásának tényét az eladóval közölni.

28. Akkreditív igénybevétele • Ábra 285 o.

29. Az akkreditívek fajtái • Az alapvető akkreditív fajták • Visszavonható és • Visszavonhatatlan Általában a nyitó bank ígérete visszavonhatatlan, visszavonható akkreditív esetén jelölni kell, hogy milyen feltételek mellett vonható vissza. Így kevesebb biztonságot nyújt az eladónak, használata ritka.

30. Visszavonhatatlan akkreditíven belül • Igazolt és • Nem igazolt Visszavonhatatlan akkreditív esetén az avizáló bank a hagyományos értesítő és okmány-továbbító szerepen kívül kötelezettként beléphet az ügyletbe. Ezt nevezzük akkreditív igazolásnak, azaz konfirmálásnak (confirm), az avizáló bankot igazoló, ill. konfirmáló banknak.

31. Az avizáló bank az igazolással az eladó felé saját és független fizetési kötelezettséget vállal, felülbiztosítva a nyitó bank fizetési ígéretét (politikai, gazdasági instabilitás esetén)

32. Az akkreditív igénybevételének formái szerint • Látra-szóló • Halasztott hatályú és • Határidős váltó elfogadására vonatkozó akkreditív • Különleges akkreditívek • Átruházható akkreditív • „Back to back” akkreditív • Rulírozó (feltöltődő) akkreditív

33. Látra szóló akkreditív: az okmányok elfogadása után azonnal esedékes a nyitó bank fizetési kötelezettsége. • Halasztott hatályú akkreditív esetén a nyitó bank az okmányok elfogadása után bizonyos idővel (30, 60, 90 nap) tartozik fizetni. (az eladó meghitelezi a vevőt)

34. Határidős váltó elfogadására vonatkozó akkreditív szintén egy halasztott hatályú fizetés azzal a különbséggel, hogy egy váltó is megerősíti ezt. • Az eladó az okmányokkal együtt egy váltót is intézvényez a nyitó bankra. Ez kedvezőbb az eladó számára mint az előző, hiszen a váltót leszámítoltat-hatja (nincs finanszírozási problémája).

35. Akkreditívek finanszírozása • Akkreditív használata esetén a hosszú átfutási idő miatt finanszírozási problémák merülhetnek fel mind az eladó (gyártás, raktározás, szállítás), mind a vevő (kamatveszteség a letét miatt, vagy a hitelkeret csökkenése) oldalán. Ezek megoldására szolgálhat: • Akkreditív negociálása • Akcepthitel

36. Akkreditív negociálása • Negociálás keretében egy kereskedelmi bank saját kockázatára megvásárolhatja az intézvényt (még el nem fogadott váltót), ill. az okmányokat, így biztosítva ügyfele számára a finanszírozást. • Az intézvényt vagy okmányokat ezután mint sajátját küldi ki és kapja meg a nyitó banktól a követelést.

37. Akcepthitel • Az akcepthitel (elfogadványhitel) azt jelenti, hogy az ügyfél egy határidős váltót intézvényez a bankjára, melyet az elfogad. • Így a váltó könnyen forgatható és leszámítoltatható lesz, hiszen a bank aláírásával garanciát vállalt a kötelezettség teljesítéséért.

38. Bankszolgáltatások • Értékpapírokkal kapcsolatos bankszolgáltatások (tőzsdén kívüli papírok adásvétele, értékpapírok letéti kezelése, határidős ügyletek kötése, stb.) • Valuta- és devizaügyletek (deviza számlavezetés, deviza adásvétel, határidős devizaügyletek kötése) • Befektetési és pénzügyi tanácsadás

39. Lízing • Faktorálás (factoring) • Forfetírozás (forfaiting) • Bankkezesség • Bankgarancia

40. Lízing ügylet • A lízing ügylet haszonbérleti szerződés, mely keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket a lízing társaságtól (vagy közvetlenül a termelőtől, vagy kereskedőtől) használat céljára bérbe vesz.

41. A lízing fajtái • Pénzügyi lízing • Operatív lízing • Szervízlízing • Visszlízing

42. Pénzügyi lízing • A termelőtől a bank (lízingtársaság) vásárolja meg a termelőberendezést, melyet aztán lízingbe ad a felhasználó vállalatnak, lízingdíj ellenében. • 3 szereplős ügylet • Hosszú távú finanszírozási ügylet • Lejáratkor a lízingtárgy maradványértéken (vagy anélkül) a lízingelő tulajdonába kerül

43. Operatív lízing • Rövid lejáratú finanszírozási forma • A lízing futamideje rövid, lejáratkor a lízingelőnek nincs vásárlási joga, a termelőeszközt csak átmenetileg használja, a tulajdonjog a lízingbe adónál marad

44. Szervizlízing • Szervizszolgáltatással kibővített lehetőség, magasabb lízingdíj ellenében • Pénzügyi és operatív lízing esetén

45. Visszlízing • A vállalat saját eszközét adja el a lízingtársaságnak, és azonnal visszalízingeli. • 2 szereplős ügylet • A termelőeszközt az eredeti tulajdonos használja • Pénzügyi (finanszírozási) lízing

46. Faktorálás • A vevő cégrizikójának átvállalása. A faktor vállalja a kockázatot a vevő késedelmes fizetése, vagy fizetésképtelensége esetén, vagy mindenképpen fizet, a vevőtől függetlenül (követelésmegvásárlás). • Az eladó kereskedelmi számláit a faktorra engedményezi (követeléseit átruházza) • A faktor nem vállalja az árfolyam és politikai kockázatot, sem a minőségi problémákkezelését

47. A faktor szolgáltatásai • Átvállalja a hitelezés kockázatát • Finanszírozást nyújt az eladónak • Elvégzi az adminisztrációs teendőket

48. Alapfaktoring • Az adminisztratív funkció képezi az alapját a faktoring funkciónak. Ennek keretében a faktor vezeti ügyfele adósnyilvántartását, előjegyzi a fizetések esedékességét, elküldi az inkasszókat, felszólítja az adósokat, gondoskodik a hátralék behajtásáról.

49. A faktorálás fajtái • Visszkereseti faktorálás • Visszkereset nélküli faktorálás • Lejárati (maturity) faktorálás • Finanszírozási (advance) faktorálás

50. Visszkereseti faktorálás • A faktor a vevő kockázatát nem vállalja át • Csak akkor fizet, ha a követelést már beszedte a vevőtől • Ha előre kifizeti az eladónak a követelés ellenértékét, akkor azzal a feltétellel, hogy ezt visszakövetelheti, ha a vevő nem fizet (visszkeresettel)