A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai

1. A fosszilis energiahordozók klimatikus hatásai Feiler József

2. A probléma

3. Klímaváltozás „Bárki, aki hisz abban, hogy exponenciális növekedés örökké folytatódhat egy véges világban, az vagy őrült vagy közgazdász.” Kenneth E. Boulding, közgazdász és az általános rendszerelmélet egyik alapítója • Üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátása „eltéríti” a természetes folyamatokat • A földi éghajlati rendszerbe történt emberi beavatkozás nem kérdéses • A klímaváltozás gyorsasága nehezíti/ellehetetleníti az élő rendszerek alkalmazkodását • A klímaváltozás folyamata olyan pozitív visszacsatolási folyamatokat indít el, amelyek tovább növelik a problémát és nem lehetséges az emberi beavatkozás általi szabályozásuk • A természetben zajló folyamatokkal nem lehet alkudozni, azokat nem lehet „becsapni” politikai téren

4. A veszélyes klímaváltozás elkerülése 2009 2001

5. Potenciális átfordulási pontok

6. Karbon-költségvetés • A globális kibocsátás csökkentésnél két tényező meghatározása fontos: • Mikorra milyen mértékű csökkentés történik • Összesen mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe adott időszak alatt • A kibocsátás csökkentés szükséglete nem a politikai alkuktól függ – a globális fizikai valóságban meghatározott tényezőktől • A hosszú távú kibocsátás-csökkentési célok szempontjából a jelenlegi globális politikai helyzet irreleváns – a korlátok ezektől függetlenül adottak és hosszabb távon elkerülhetetlenek • A globális karbon-költségvetés esetén a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok globális átlaghőmérsékletre gyakorolt hatását valószínűség számítással lehet megközelíteni

7. A kockázat • 1000 Gt CO2 kibocsátási költségvetés az évszázad első felére • A költségvetésnek már egyharmadát felhasználtuk az évszazad első9 éve folyamán • A kibocsátások jelenlegi szintjével 20 év alatt felhasználjuk a maradék kétharmadot – körülbelül 2030-ra

8. Olaj kitermelési forgatókönyvek • Elsődleges kérdés, hogy az erőforrásokat milyen gyorsan lehet elérni • A csúcs nem függ az erőforrás mennyiségétől • Jelentős kockázata van annak, hogy az olaj csúcs még 2020 előtt következik be • Szélsőségesen optimista feltételezésekből kell kiindulni ahhoz, hogy az olaj csúcs 2030 utáni bekövetkezését lehessen prognosztizálni • UK Energy Research Centre: Technology and Policy Assessment: Global Oil Depletion, 2009 október Vizsgált olaj csúcs előrejelzések

9. A lehetséges megoldás

10. A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 50%-os csökkentése szükséges 2050-re az 1990-es szinthez képest • A fejlett ipari országok üvegházhatású gáz kibocsátásának 80-95%-os csökkentése szükséges 2050-re az 1990-es szinthez képest • DE a nemzetközi rezsim tárgyalásai lassan haladnak

11. Kína 12. öt éves terve: több mint 40% energiaintenzitás csökkentés? • EU 2050-ig tartó dekarbonizációs útiterv • Egyesült Államok: alulról felfele építkező cselekvés

12. 2020-as cél vagy 2050-es cél? • Mindkettő a 2050-es dekarbonizációs útiterv keretében • Dekarbonizációs útiterv – a gazdaságilag racionális tervezés • Nagy-Britannia, Dánia, Németország – folyamatban • EU – előkészítés alatt • Magyarország?

13. Mítoszok • Nem lehet 2050-re 80-95%-al csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátásokat 1990-hez képest • Ha meg is valósítható a mély kibocsátás-csökkentés, akkor az nyomorba dönt • Technikailag nem lehet megvalósítani a 80-95%-os üvegházhatású gáz kibocsátásokat 2050-re • Gazdaságilag nem lehet megvalósítani a 80-95%-os üvegházhatású gáz kibocsátásokat

14. Az elektromos áram jövőbeli költségei a dekarbonizálási forgatókönyvek mellett hasonlóak a jelenlegi karbon-intenzív infrastruktúrához köthető árakéhoz • A dekarbonizált erőművi szektor megbízhatósága, rendszer stabilitása szempontjából a tanulmány szintén a jelenlegi szektoréhoz hasonló megbízhatóságot talált • A tőke költségek eloszlása tekintetében jelent nagy eltérést a jelenlegi karbon intenzív technológia megújításával szemben az, hogy az energia infrastruktúrára vonatkozó tőkebefektetést az elkövetkező 15 évben 50-100%-al meg kell növelni. • A megnövekedett beruházást igénylő periódust az infrastruktúra fenntartásának folyamatosan csökkenő költsége jellemzi 2020-tól. • A 2015 előtti cselekvés előfeltétele, hogy a 80%-os dekarbonizációs cél 2050-re megvalósítható legyen. Forrás: Roadmap 2050. Practical Guide to a Prosperous, Low-Carbon Europe. European Climate Foundation 2010

15. A szakpolitikai keretrendszer tekintetében az átalakítás öt középponti eleme: • energia hatékonysági intézkedések, költéség megtakarítás és igény csökkentés • beruházás a regionális villamos átviteli hálózat kapcsolatokba, tartalék ellátás és terhelés kiegyenlítő szükségletek csökkentése, okos hálózati pilóta programok a gyors kiterjesztés lehetőségével • folytatódó és gyorsított technológia fejlesztés • piaci reform a hosszú távú beruházások biztonságának biztosítására • az épület és közlekedési szektorban a gyors üzemanyag/tüzelőanyag váltás alapjainak lefektetése Forrás: Roadmap 2050. Practical Guide to a Prosperous, Low-Carbon Europe. European Climate Foundation 2010

16. Kibocsátás csökkentési útiterv - 2050 2050-ig ható peremfeltételek meghatározása Kibocsátási szektorok 2050-es céljainak meghatározása Erőművi szektor átalakításának stratégiája 2050-ig Társadalmi párbeszéd a szektorális kibocsátás csökkentési célokról Szakmai, társadalmi konzultáció Társadalmi párbeszéd a peremfeltételek elfogadásáról Közlekedési szektor átalakításának stratégiája 2050-ig Kibocsátás csökkentési célok és útvonal meghatározása Épület szektor átalakításának stratégiája 2050-ig Szakmai, társadalmi konzultáció Társadalmi párbeszéd a kibocsátás csökkentési célok és útvonal meghatározásáról Szakmai, társadalmi konzultáció Az átmenet útiterve2050-ig Az útiterv elkészítése 2011 júliusában kezdődik Cél: jogi szabályozás