Vizsgafelkészítő

1. Vizsgafelkészítő

2. 1. Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti. Ismertesse a problémát és ajánljon alternatív megoldási javaslatokat! A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban, normák és erkölcsi szokások a társadalomban, döntési szabadság és morális autonómia, az egészségügy etikai alapjai, etikai értékek az egészségügyben

3. Etosz, etika: ókorigörög eredetű, szokást, illemet, hagyományt jelent. Mai felfogás szerint erkölcs (morál), erkölccsel foglalkozó tudomány. Filozófia jellegű, ókori tudomány. Szabályoknak, viselkedési normák, magatartási szabály gyűjteménye. Történelmi koronként változik, igazodik az adott kor társadalmához

4. Etikai alapfogalmak • Morál: etika latin megfelelője, jelentése ugyanaz mint az etikáé. • Moralitás: erkölcsösség • Etikett: francia eredetű, etika becézése, hétköznapi élet szabályait írja le a társas viszonyokban. Szabályai szakmai téren a protokollban nyilvánulnak meg. • Elv: alapvető igazság, morális viselkedést irányítja • Norma: konkrét elv, társadalom által elfogadott szabályok, előírások gyűjteménye. • Jog: normarendszer, a mindenkori társadalomban az uralkodó osztályok törvényi erőre emelt akarata. Magatartást, viselkedést szabályozza. (Jog és etika szoros kapcsolatban állnak egymással. Jog az erkölcsi normára épül. • Érték: meggyőződés valaminek a fontosságáról akár egyén vagy csoport eszméiről szól. Pl. őszinteség, barátság, szeretet, kötelességtudat • Probléma: ógörög eredetű ,megoldást igénylő ügyet jelent. Élet által felvett baj, próbatétel. • Dilemma: ógörög eredetű, adott szituációban két rossz között kell választani. Két elv egymással verseng és az adott pillanatban feloldhatatlan.

5. Az erkölcs fogalma, lényege • Erkölcs: valamely emberi közösség magára nézve érvényesnek és kötelezőnek tartott magatartásminták, értékek, erkölcsi normák, szabályok, szokások és erények összessége • Alapvető természetét társadalmi jellege határozza meg, kiterjed az emberi együttélés valamennyi területére: nyelvre, életfenntartó és javakat előállító tevékenységekre, szexuális és családi viszonyokra, a világról megszerzett tudásra, hiedelmekre, hitvilágra

6. Társadalmi norma • olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyeset és a követendőt, az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba, és azt általában meg is valósítják. A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.

7. Legfontosabb sajátosságai • Nyelvi-gondolati képződmények, amelyek magatartásmintát, kellés jellegű magatartás előírást tartalmaznak, ily módon befolyásolják az emberek akaratlagos viselkedését • Nyelvi-gondolati objektivációk, ez azt jelenti, hogy nyelvi megfogalmazást nyernek, például általánosan határozzák meg a helyes magatartást, ilyen az erkölcs és az illem is. Lehet valamilyen hivatalosnak tekintett szerv vagy személy által alkotott normák összessége, például klubszabályzatok, szakmai etikai szabályok, wikipédia szabályai. • Kellést fejeznek ki: lehetnek jövőre vonatkozó prognózisok (pl.bölcsességszabályok, használati utasítások, receptek); vagy normatív típusú elvárások – milyen feltételek között kinek mit kell tennie. Ezeket a teljes magatartásszabályokat zárt normastruktúráknak nevezzük. • Jellemzőjük az érvényesség, vagyis, hogy meghatározott körben kötelezőek, és be kell tartani őket. • Jellemző a tartós időbeli érvényesség, ez különbözteti meg a normát az egyedi parancstól • Ismételtség, ismétlődésre törekvés, azaz ismétlődő helyzetben, ismétlődő magatartásra kötelez • Általánosság, mindenkire vagy egy meghatározott körre vonatkozik, de sohasem csak egy személyre, mivel az akkor már parancs

8. A szankció minden norma sajátja, így normasértés esetén a norma megsértőjének szankciókra kell számítania • A társadalmi normák érvényesülését valamilyen kényszer biztosítja • Hipotetikus szerkezetűek, a "ha – akkor" fölépítés jellemzi • A normatív következmény nem kauzálisan következik be, hanem a norma előírása alapján, a normasértést és a szankciót a norma kapcsolja össze, szankció nincs normasértés nélkül. • Jellemző a normatív elvárás, tehát a norma egyben meghatározza a helyes magatartást is, így annak követését várja el • Reálisak, tehát hihetetlen, megvalósíthatatlan elvárásokat nem lehet megfogalmazni • Kölcsönösség jellemzi, a jogok és kötelezettségek párba állíthatók • A társadalmi normák értékelést fejeznek ki, valamilyen értéket fejeznek ki

9. A normák 3 nélkülözhetetlen mozzanata • magatartás leírása • magatartás normatív minősítése • normasértés következményeinek előírása

10. A társadalmi normák típusai • jog (jogi norma) • erkölcs • politikai normák • vallási normák • szakmai szabályok • illem (illemszabályok) • nyelv (nyelvi norma)

11. Morális autonómia • Moráljogi értelemben az autonómián azt értjük, hogy döntéseink mentesek-e fizikai, pszichikai kényszerektől azaz szabadon, mások kényszere nélkül és egy szellemi folyamat végeredményeként, illetve saját morális elveink, morális pozíciónk szerinti-e a  választás. A bioetikában itt az autonóm választás elemeit és feltételeit szokás vizsgálni.  pl. hogy elégséges információn alapul-e egy döntés? 

12. Mindenre kiterjedően tájékoztatták-e  a   beteget helyzetéről és azokról az orvosi  lehetőségekről, melyeket esetében alkalmazni lehetne. Ezen a morális alapon biztosítja a legtöbb nyugati ország  egészségügyi törvénye a betegek jogait  a tájékoztatásra és a beavatkozáshoz való hozzájárulásra és hozták létre a betegjogok érvényesítését segítő intézményeket is.  Ilyen értelemben valóban emberi jogi, betegjogi kérdés az autonómia tiszteletben tartásának gyakorlata.

13. Döntési szabadság • Determinizmus:(meghatározottság) a természeti törvények mindent meghatároznak: ennek az elméletnek a hívei kizárjáka szabad embericselekedeteket • napjaink tudományelmélete ezt nem fogadja el – elismeri az ok-okozati összefüggéseket egyes tudományokban, de aztvallja, hogy ez nem terjeszthetı ki mindenre • a cselekvés szabadsága nem azt jelenti h. a cselekedeteinknek ne lennének okai, és azt sem h. teljesen önkényesekvolnánk/lehetnénk

14. a külső szabadságot cselekvési szabadságnak is szokták nevezni mert a cselekvés külső feltételeire vonatkozik • a belső szabadságot a személyiség önrendelkezésére vonatkoztatjuk • e kettő néha harmonikusan illeszkedik, néha nagy ellentét van közöttük Pl.: mártírok nézeteikért a halál árnyékában is • vállalják belső meggyőződésüket • Arisztotelész: bizonyos dolgokat semmi kényszer alatt nem szabad vállalni, akkor inkább a halál

15. Autonómia – öntörvényűség, önállóság Emberek autonóm döntései, illetve tettei nem korlátozhatók, illetve nem akadályozhatók mindaddig, amíg ezek mások autonómiáját nem sértik. Autonómia elemei: • gondolkodás autonómiája (állat) • akarat autonómiája • cselekvés autonómiája (fogoly)

16. Nem autonóm sokszor: elmebeteg, kiskorú, értelmi fogyatékos Nem autonóm ember bizonyos döntése lehet autonóm Gyenge akaraterő autonóm?

17. Az egészségügyi etika alapjai • Az egészségügyi etika alapkategóriái: nem kizárólag az egészségügyi etika kérdései, de az egészségügyitevékenység szempontjából alapvetők. Pl.: • élet és halál – minden más kategória az egészségügyi etikában valamilyen módon ezeknek azösszefüggésében értelmezendő

18. az élet érték - és az élet tisztelete mindenki számára parancs, ebben egyetértés van -minden kultúravalamilyen minimális formában is, de mindenféleképpen kénytelen az emberi élet értékét elismerni. Arrólazonban h. pontosan mit jelent az emberi élet tisztelete, még Európában is évezredes vita folyik . • egészség- betegség – gyógyítás „egész-ség”= ép állapot

19. Az orvosetika alapelvei • Az autonómia tiszteletének az elve • A „Ne árts!” elve • A jótékonyság elve • Az igazságosság elve

20. Etikai értékek az egészségügyben • Az egészségügyi ellátásban a központi érték a betegről való gondoskodás. Akit jogszabálymás személy felügyeletére, gondozására, nevelésére, ápolására kötelez, a rábízott személyszemélyiségi javaiért, így életéért, egészségéért és testi épségéért is felelős. • Értékek továbbá:

21. szeretetteljes gondoskodás • felelősség • számon kérhetőség • a beteg érdekének képviselete • az ember egyediségének megismételhetetlen volta és méltóságánaktisztelete • egyediség, egyenlő esélyek elvének tisztelete • a beteg autonómiájának tisztelete • titoktartásra vonatkozó elvárás • partnerség

22. Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról! • A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: a jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok, jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és titoktartásra, adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága, családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom

23. A jogalkotás lépései

24. Emberi jogok • Körébe azok az alapvető jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy melyik állam polgárai, és hogy éppen hol tartózkodnak (pl. az élethez való jog, a szabadságjogok, a tulajdonhoz való jog). • Az emberi jog minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen joga, azaz senki által, az állam által sem vonható el, és az ember sem mondhat le róla.

25. Állampolgári jogok és kötelességek • Körébe azok az alapjogok és kötelességek tartoznak, amelyek kizárólag az adott állam állampolgárait illetik meg, illetve terhelik (pl. a választójog, közhivatal viselésének joga, a közügyek vitelében való részvétel joga, népszavazás és népi kezdeményezés joga, a haza védelmének kötelezettsége). • Az állampolgári jogok az állampolgárokat illetik meg. Az állampolgárság az állam és a természetes személy közötti jogi kapcsolat, amelynek keretében az államot és polgárát kölcsönösen jogok illetik meg, illetve kötelességek terhelik.

26. Emberi és állampolgári jogok • Jog az élethez, az emberi méltóssághoz. • Jog a szabadságra, a személyi biztonságra. • A jogképesség • A bíróság előtt mindenki egyenlő (pártatlan, független, nyilvános) • A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. • A jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. • A gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága • Szabad véleménynyilvánítás • A békés gyülekezés joga és annak szabad gyakorlása • A törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni. • Egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjeszteni az illetékes állami szerv felé.

27. A férfiak és nők egyenjogúsága polgári, politikai, gazdasági, kulturális és szociális értelemben. • Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges. • Senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani. • Az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen, országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. • A munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog • A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog. • A szociális biztonsághoz, öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén, a megélhetésükhöz szükséges ellátásra való jog. • A művelődéshez való jog.

28. Önrendelkezés joga • A személyhez fűződő jogok társadalmi szintű, tudatos gyakorlása. Az egyén személyes szabadságát e döntésekben az Alkotmány bizonyos keretek közé szoríthatja, de lényegesen nem korlátozhatja. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 8. §-a szerint: • 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

29. Az önrendelkezés esetei • a test és a szövetek feletti rendelkezés • a személyes adatok feletti rendelkezés az információs önrendelkezés • a magántulajdonnal történő rendelkezés • a lakóhely szabad megválasztása feletti rendelkezés • a munkahely szabad megválasztása feletti rendelkezés • a véleménynyilvánítás szabadsága • az utódok létrehozásának szabadsága • stb.

30. Titoktartás • A beteg személyiségének védelme érdekében szükséges az egészségügyi adatainak titkosságát garantálni. Ehhez a kötelességhez való jog a beteget mindenkivel szemben megilleti, aki az ellátás során róla információt szerezhet.

31. A kiindulási pont az, hogy az adatok a beteg "tulajdonát" képezik, velük csak ő rendelkezhet, így megszabhatja, ki szerezhet róluk tudomást, s megkívánhatja, hogy mindenki tartsa a hozzájuk való kizárólagos jogát tiszteletben.

32. Jogi megfogalmazás szerint: Minden olyan tény titok, melynek megőrzéséhez egy közösség vagy az egyén méltányolható érdeke fűződik. Titok: • - érdeket véd • - emberi méltóságot véd • - integritást biztosít • - bizalmat erősít • - halott iránti kegyelet

33. Adatvédelem. Személyes adatok védelme, és közérdekű adatok nyilvánossága • A törvény célja: • Személyes adataival mindenki maga rendelkezzen • A közérdekű adatokat mindenki megismerhesse • Hatálya kiterjed minden olyan adatkezelésre ésadatfeldolgozásra, amely természetes személy adataira vonatkozik, valamint amely közérdek adatot vagyközérdekből nyilvános adatot tartalmaz.

34. Személyes adat • bármelymeghatározott (azonosítottvagyazonosítható) természetesszeméllyel (a továbbiakban:érintett) kapcsolatbahozhatóadat, azadatbóllevonható, azérintettrevonatkozókövetkeztetés. A személyesadatazadatkezeléssoránmindaddigmegőrzi e minségét, amígkapcsolataazérintettelhelyreállítható. A személykülönösenakkortekinthetőazonosíthatónak, ha őt - közvetlenülvagyközvetve - név, azonosítójel, illetlegegyvagytöbb, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturálisvagyszociálisazonosságárajellemzőtényezőalapjánazonosítanilehet;

35. különlegesadat: • a) a fajieredetre, a nemzetiésetnikaikisebbségheztartozásra, a politikaivéleményrevagypártállásra, a vallásosvagymásvilágnézetimeggyőződésre, azérdek-képviseletiszervezetitagságra, • b) azegészségiállapotra, a kórosszenvedélyre, a szexuáliséletrevonatkozóadat, valamint a bűnügyiszemélyesadat;

36. bűnügyiszemélyesadat: a büntetőeljárássoránvagyaztmegelőzően a bűncselekménnyelvagy abünteteljárássalösszefüggésben, a büntetőeljáráslefolytatására, illetleg a bűncselekményekfelderítésérejogosultszerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtásszervezeténélkeletkezett, azérintettelkapcsolatbahozható, valamint abüntetettelőéletrevonatkozószemélyesadat;

37. Közérdekű adat: azállamivagyhelyiönkormányzatifeladatot, valamintjogszabálybanmeghatározottegyébközfeladatotellátószervvagyszemélykezelésébenlévő, valamint a tevékenységérevonatkozó, a személyesadatfogalmaalánem eső, bármilyenmódonvagyformábanrögzítettinformációvagyismeret, függetlenülkezelésénekmódjától, önállóvagygyűjteményesjellegétől

38. Családjog Szabályozza: 1952. évi IV. törvény • I. Alapelvei: • A házasság és a család védelme • A házastársak egyenjogúsága • A kiskorú gyermekek érdekeinek elsődlegessége • Az érdekek összhangjának biztosítása és a rendeltetésszerű joggyakorlás elve (tisztesség, jóhiszeműség, együttműködés)

39. Részei • Házasság fogalma • Annak érvénytelensége • Házasság megszűnése • Házassági vagyonjog • Rokonság • Gyerektartás • Szülői felügyelet • A különélő szülő jogai és kötelezettségei • Kapcsolattartás • Szülői felügyelet szüneteltetése • Gyámság • Gondnokság • Család • Örökbefogadás • Örökbefogadás joghatásai • Az örökbefogadás megszűnése

40. Házasság • érvényesen férfi és nő kötheti, • szabad, önkéntes szövetség, • házastársi kötelezettségek és jogok vannak, tehát jogviszonynak számít, • szabályozott módon jön létre.

41. II. A házasság Fogalma: • A felek: egy nő és egy férfi • Ki előtt: állami hatóság • Hogyan: személyesen • Mi módon: személyesen megjelennek az anyakönyvezető előtt, és akaratukat kölcsönösen kifejtik (kölcsönösen kifejezett nyilatkozattal) • Joghatásai: személyi (együttélési) és vagyoni (közös ház, autó) • 1895. október 1. óta az Állami Anyakönyvezető előtt kötött házasság érvényes.

42. A házasság létrejöttéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén házasság egyáltalán nem jön létre) -         anyakönyvezető közreműködése -         a házasulók személyes jelenléte -         a házasságkötésre irányuló kölcsönös akaratnyilatkozat A házasság érvényességéhez szükséges alaki kellékek: (elmulasztása esetén a házasság létrejön, de érvénytelenné nyilvánítható) -         a házasulók együttes jelenléte -         az anyakönyvezető hivatalos minőségben járjon el A házasság érvényességét nem érintő alaki kellékek: (megtartásukat a törvény megköveteli, de elmulasztásukat nem tekinti olyan súlyosnak, hogy a házasság érvényességét tagadná meg jogkövetkezményként.

43. A család Fogalma: egymással együttműködésben, szeretetben, szolidaritásban álló, egymásra utalt és egymásért felelősséget vállaló személyeknek, tartós személyi és vagyoni közössége. Funkciói, feladatai: a) Érzelmi közösség -         tagjait szerette és egymás iránti szolidaritás köti össze b) Utódok világra hozatala és felnevelése c) Közösségi kapcsolatra nevelés -         nélkülözhetetlen szocializációs feladatot tölt be d) Gazdasági közösség:a családtagok közösen oldják meg élelmezési, ruházkodási, lakás beszerzéseiket, kulturális szükségleteiket e) Erkölcsi- kulturális nevelés:igyekszik megőrizni, közvetíteni és hagyományozni az elődök értékeit f) Szociális gondozás, ellátás Alapja: -         a gyermek önmagában életképtelen -         az ifjú még nem tud önállóan javakat szerezni -         az idős ember gondozásra, ápolásra szorul g) A férfi és a nő nemi életének elismert helye h) Érdekképviselet, érdekérvényesítés a társadalomban -         a szülők képviselik kiskorú gyermekük érdekeit -         a házastársak adott esetben egymásügyében eljárnak, képviselik egymást

44. Külföldi cserediák tölti gyakorlatát az Ön munkahelyén. Kollégái bizonytalanok, hogy hogyan viselkedjenek vele, nem szeretnének modortalanok lenni, de nincs tapasztalatuk ilyen helyzetben. Tájékoztassa kollégáit a felmerülő kulturális különbségek lehetőségeiről! • A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki: az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái, az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények, előítéletesség, másság, esélyegyenlőség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás jellemzői, a különböző kultúrák szokásai, hagyományai

45. Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei, problémái: • 1. A személyiség tisztelete: • Az ismert és alkalmazott ápolási modellek egyik legfontosabb alapelve a humanizmus, az emberi jogok és méltóság tisztelete, a személyiség integritásának a legmagasabb szintű védelme. Sokszor előfordul, hogy az egészségügyi dolgozók az ellátás minőségéneklegmagasabb szintjét biztosítják, de tevékenységük közben sérül a beteg személyisége.

46. Pl. testalkatra tett megjegyzés, intimitás megsértése, rutinszerű munkavégzés. • A polgári jogban ez a következőképpen fogalmazódik meg:„Az élet, az egészség és a testi épség védelme mellett egyéb személyiségi értékekoltalmazására is szükség van. A kötelező orvosi vizsgálat, kezelés, gondozás keretében, illetveérdekében végzett intézkedések nem sérthetik a kötelezett személyiségi jogait. Pl. hírnevét,becsületét, emberi méltóságát”

47. 2. Az autonómia tiszteletének elve: • Autonómián a személy önrendelkező képességét értjük a választásra és szabadságáravonatkozóan, továbbá, hogy ezen választás szerint cselekedjen. Az egészségügyi ellátásban respektálni kell a beteg döntését még akkor is, ha az mások számára nem érthető.

48. Tekintettel kell lenni az egyén autonómiájára és védeni azokat, akik helyzetüknél fogva nemképesek magukról rendelkezni /gyermekek, idősek, mentálisan retardáltak, eszméletlenek,pszichiátriai betegek/. • Az egészségügyi dolgozónak meg kell engednie, hogy betege részt vegyen a saját ügyétérintő döntések meghozatalában. Ezzel a lehetőséggel azonban a beteg csak akkor tud élni,ha a megfelelő információk rendelkezésére állnak és ezáltal kompetenssé válik a sajáthelyzetét, betegségét illető kérdésekben, autonóm döntést hozhat és szabadon kifejthetiválasztása szerinti véleményét.

49. A beteg autonómiáját sértő eljárások: • Úgy foglalkozni a beteggel, hogy az nem adta hozzá a beleegyezését • Úgy foglalkozni a beteggel, hogy tájékoztatása nem az intelligencia szintjénekfigyelembevételével történik • Úgy foglalkozni a beteggel, hogy „jó szándékú hazugság” alkalmazására kerül sor

50. Az egészségügyi ellátásban az autonómia azt jelenti, hogy a beteg személyiségét tisztelniés kívánságát teljesíteni kell. Az egészségügyi dolgozónak meg kell osztania a beteggel azellátásával kapcsolatos információkat. Még akkor is őszintén fel kell tárnia, mit tehet alehető legjobb ellátás érdekében, ha annak elviselése kellemetlenséget, vagy fájdalmat jelent abeteg számára.