1 / 40

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK. Előadás anyag, szemináriumok letölthetők:. Web: www.immunology.unideb.hu Login: student Password: download. Laczik Renata. Why do you only get some infections like chicken pox only once?

adlai
Télécharger la présentation

AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK ÉS MOLEKULÁK

  2. Előadás anyag, szemináriumok letölthetők: Web: www.immunology.unideb.hu Login: student Password: download Laczik Renata

  3. Why do you only get some infections like chicken pox only once? • How do you generate a system able to recognise a broad array of pathogens with high level of sensitivity and specificity using a finite amount of coding DNA? • Why do subsequent immune responses to a pathogen occur more rapidly and at higher titers than previous immune responses? • How does the immune system provide a high degree of sensitivity and specifity to the broad array of pathogens without attacking self? • Why are T cells and B cells effective against different pathogens and how do T cells and B cells see antigens differently?

  4. Combinedsevereimmunodeficiency

  5. AZ IMMUNRENDSZER FELADATAI Ártalmatlan és káros behatások elkülönítése STRESSZ ÉS VESZÉLY JELEK ÉRZÉKELÉSE TERMÉSZETES IMMUNITÁS Saját és nem-saját struktúrák elkülönítése ANTIGÉN-SPECIFIKUS FELISMERÉS ADAPTÍV IMMUNITÁS Az idegen és veszélyes anyagok semlegesítése, eltávolítása VÉGREHAJTÓ FUNKCIÓK KOORDINÁLT ÉS SZABÁLYOZOTT MŰKÖDÉS • Adaptív immunitás • - több nap alatt alakul ki • átvihető más egyedbe • antigén-specifikus • van memória • Természetes immunitás • - azonnali reakció • nem vihető át • nem antigén-specifikus • nincs memória Humorális immunválasz Celluláris immunválasz

  6. A veleszületett immunitás néhány jellemzője Példa: A patogén felismerése, bekebelezése és emésztése A baktérium felszíne a komplement hasadását és aktiválódását indukálja Az egyik komplement fragment kovalensen kötődik a baktériumhoz, a másik az effektor sejtet odavonzza Az effektor sejt komplement receptorával a baktériumon lévő komplement fragmenthez kötődik Az effektor sejt bekebelezi a baktériumot, megöli és lebontja Patogén-felismerési mechanizmusok Effektor (végrehajtó) mechanizmusok

  7. növényi pollen fehérvérsejt vörösvérsejt

  8. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK Az emberi szervezetben cc 1.000.000.000.000 (1012) fehérvérsejt van Pollen vörösvérsejt fehérvérsejtek

  9. AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KÉPZŐDÉSE embrionális életben: szikzacskó, máj, lép vérszigetei születést követően: - csöves csontok - epifízis - lapos csontok – vörös csontvelő (szegycsont, bordák, csigolyák, csípőcsont) • FOLYAMATOS ÚJRA KÉPZŐDÉS • GYORS REGENERÁCIÓ • NAGYFOKÚ ADAPTÁCIÓ

  10. AZ IMMUNRENDSZER FUNKCIONÁLISAN ELTÉRŐ SEJTJEI Nyugvó limfocita NK sejt Hízósejt Plazmasejt Makrofág Monocita Szöveti dendritikus sejt Nyirokcsomói dendritikus sejt

  11. TÍMUSZ B-sejt NK-sejt T-sejt monocita hízósejt neutrofil DC AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) HŐS :) CSONTVELŐ HSC HSC – önmegújító képesség MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK VÉRKERINGÉS

  12. Normál csontvelői kenet a csípőlapát csontból (középkorú páciens, közel 50% sejttartalom) Granulocyta prekurzorok Erythroidszigetek Megakaryocita Plazma sejt Erythroidprekurzor EosinophilBasophilprekurzorok

  13. A MAKROFÁGOK • fagocitáló sejtek • hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • fő típusaik (szöveti lokalizáció alapján): • mikroglia (agy) • Kuppfer-sejtek (máj) • hisztiociták (kötőszövet) • oszteoklasztok (csont) • alveoláris makrofágok (tüdő) • funkció: celluláris és humorális immunválaszban egyaránt A MONOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • mieloid progenitor • méret: 10-15um • sejtmag: bab alakú • lokalizáció:keringésben • keringésből kilépve: makrofág • SZÖVETI - TESTÜREGI

  14. A BAZOFIL GRANULOCITÁK • a keringő leukociták 1%-át teszik ki • citoplazmában nagy granulumok • 2 lebenyű sejtmag • szöveti hízósejtek, hisztamin, allergiás reakciók • nagy affinitású IgE receptorok • paraziták elleni védekezés A NEUTROFIL GRANULOCITÁK • vérben legnagyobb számban (a keringő leukociták • 68%-át teszik ki a keringő granulociták 99%-át alkotják) • fagocitózisra képesek • egészséges szövetben nem jellemző • szöveti sérülés hatására vándorlás, kórokozók eliminálása • (enzim, reaktív oxigén intermedier) • gyulladásos folyamatok fő sejtes résztvevője AZ EOZINOFIL GRANULOCITÁK • paraziták elleni védekezés • leukociták 2-3%-a • allergiás reakciók

  15. A HÍZÓSEJTEK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok, • mieloid progenitor sejtek • lokalizáció: keringésben nincsenek jelen • szöveti térben differenciálódnak • főként a kis erek környékére lokalizálódnak • funkció: aktiválás során a belőlük felszabaduló anyagok az erek • permeabilitását szabályozzák • természetes és adaptív immunválaszban egyaránt • allergiás folyamatok fő effektor sejtjei (FceRI a felszínen) • fő típusaik: a) mukóza jellegű hízósejtek • b) kötőszöveti hízósejtek

  16. DENDRITIKUS SEJTEK (gyűjtőfogalom) • eredet: mieloid vagy limfoid progenitor sejtekből • lokalizáció: az éretlen dendritikus sejt a véráramból a • szövetek közé vándorol, ahol patogén felvételét követően • érett dendritikus sejtté válik miközben a nyirokcsomóba • vándorol • hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • fő típusaik: • a) mieloid DC-k:- Langerhans sejtek (mukóza, bőr) • - interstíciális DC-k (máj, lép, stb.) • b) limfoid DC-k: - tímusz DC-k • - plazmacitoid DC-k (pDC) • Follikuláris DC-k: a nyirokcsomók centrum germinatívumának sztróma eredetű sejtjei

  17. AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK KIALAKULÁSA HEMATOPOETIKUS ŐSSEJTEKBŐL (HSC) HŐS :) CSONTVELŐ HSC HSC – önmegújító képesség MIELOID ELŐALAK LIMFOID ELŐALAK VÉRKERINGÉS TÍMUSZ B-sejt NK-sejt T-sejt monocita hízósejt neutrofil DC

  18. KÖZÖS LIMFOID PROGENITOR SEJT B limfocitaT limfocita (Bursa fabricii (madár!)) (Thymus) érés: csontvelőben kezdődik csontvelőben folytatódik csecsemőmirigyben folytatódik további differenciálódás: perifériális szövetekben aktivációt követően: plazmasejt effektor T sejt citotoxikus T sejt segítő T sejt antigén felismerés csak antigén prezentáló sejtek jelenlétében

  19. PLAZMASEJTEK • funkció: ellenanyag termelés • humorális immunválasz B LIMFOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • limfoid progenitor • fejlődés: Bursa ekvivalens szövetekben • (magzati máj, majd csontvelő) • lokalizáció: a keringésben lévő limfociták 5-10%-a B-limfocita a csontvelőből keringésen keresztül a másodlagos nyirokszervekbe vándorolnak - hivatásos antigénprezentáló sejtek (APC) • aktiválás: antigén, makrofággal vagy T limfocitával való kölcsönhatás, limfokinek, citokinek • aktiválás során plazmasejtté vagy memóriasejtté differenciálódnak

  20. T LIMFOCITÁK • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • limfoid progenitor • fejlődés: tímuszban (csecsemőmirigy) • lokalizáció: a timociták a tímuszban (elsődleges nyirokszerv) érnek immunkompetens T-sejtekké, a perifériás nyirokszervekbe már TCR-t • hordozó T limfocitaként jutnak • csak az APC-k által, az MHC molekulákban bemutatott antigéneket ismerik fel • fő típusai: • - T segítő (CD4+) • - T citotoxikus (CD8+) • - T regulátor (szuppresszor)

  21. NK SEJTEK (natural killer) • eredet: csontvelői pluripotens előalakok • limfoid progenitor • keringésben 5-10% • limfocitáknál nagyobbak • citoplazmájukban számos granulum van • nincs antigénkötő sejtmembrán receptoruk („null sejtek”) • természetes immunitás fontos elemei

  22. Veleszületett immunitás (gyors válasz) Adaptív immunitás (lassú válasz)

  23. A LIMFOCITA POPULÁCIÓK MEGOSZLÁSA AZ EMBERI VÉRBEN

  24. Hivatásos fagocita sejtek makrofágok neutrofil granulociták dendrtitikus sejtek a fagocitált sejtek, molekulák módosíthatják a sejt funkcióit a fagocitózist enzimatikus lebontás követi Hivatásos antigén prezentáló sejtek makrofágok B limfociták dendrtitikus sejtek MHC molekulákat fejeznek ki (MHC II-t is!) a fehérje lebontási termékeket (peptidek) az MHC molekulák segítségével mutatják be a T limfocitáknak

  25. neutrofil granulocita LIMFOCITA LIMFOCITA A FEHÉRVÉRSEJTEK TÍPUSAI PERIFÉRIÁS VÉRKENETBEN eozinofil granulocita neutrofil granulocita MONOCITA bazofil granulocita

  26. TELJES VÉRKÉP

  27. NYIROKSZERVEK Primer nyirokszervek: - csontvelő - tímusz Szekunder nyirokszervek: - nyirokcsomó - lép - tonzillák - MALT (Mucosal Associated Lymphoid Tissue) -GALT (Gut Associated Lymphoid Tissue) - BALT (Bronchus Associated Lymphoid Tissue

  28. AZ IMMUNRENDSZER SEJTJEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ IMMUNOLÓGIAI REAKCIÓK SORÁN ölő T sejt segítő T sejt dendritikus sejt Antigén Veszély B sejt makrofág plazma sejt ellenanyag közvetlen sejtkapcsolat közvetett kapcsolat

  29. AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ MOLEKULÁK • Sejtfelszíni molekulák: • markerek (CD) • receptorok (BCR, TCR, MHCI, MHCII, PRR, citokin, hormon, • lipid kötő stb.) • kostimuláló molekulák • adhéziós molekulák (integrinek, szelektinek, mucinok, stb.) • Oldott molekulák: • ellenanyagok • citokinek • komplement komponensek • metabolitok

  30. HUMÁN LIMFOCITAPOPULÁCIÓK FONTOSABB SEJTFELSZÍNI STRUKTÚRÁI

  31. Az antigén felismerésben valamint a dendritikus és T sejt kölcsönhatásban résztvevő fontosabb sejtfelszíni molekulák

  32. Az extracelluláris mátrix és a limfociták kölcsönhatásában szerepet játszó molekulák fő típusai

  33. Az immunglobulin szupercsalád tagjai Immunglobulin szerkezeti egységeket hordoznak CSALÁDFUNKCIÓ integrinek - sejt-sejt és sejt-extracelluláris mátrix kapcsolat kialakítása - sejtek vándorlása - szöveti szerveződés - gyulladási folyamatok pl. LFA-1 (Lymphocyte Function Associated Antigen) szelektinek - limfociták érfalon való átlépése és szövetekben történő letelepedése - leukocitákon és endotél sejteken - sejtmembrán szénhidrát komponenséhez kapcsolódnak pl. L-szelektin – nyirokcsomóba irányít

  34. mucinok (addresszinek) - erősen glikozilált molekulák - limfociták átlépése HEV és mukózális endotél sejtek közvetítésével pl. CD34, a nyirokcsomói HEV-en keresztül, L-szelektint köt proteoglikánok - szöveti környezettel való kapcsolat kialakítása

  35. CITOKINEK eredetük és funkcionális sajátságuk alapján: - limfokinek - monokinek - interleukinek (IL) funkciójuk alapján: - akut fázis reakcióban és gyulladási folyamatokban szerepet játszók - immunkompetens sejtek érésére és fejlődésére hatók - limfociták aktivációját és differenciációját szabályozók

  36. cytokinek monokinek chemokinek interleukinek limphokinek A nomenklatura elsősorban a termelő sejt típusától függ

  37. A CITOKINEK LEGFONTOSABB SAJÁTSÁGAI - Az indirekt sejt-kommunikáció legfontosabb közvetítői az immunrendszerben a citokinek, amelyeket az immunrendszer “hormonjainak” is neveznek. - A citokinek kis koncentrációban képesek hatni. - Egy adott sejt válaszadó képességét a citokin-specifikus receptorok megjelenése határozza meg. - A citokinek az őket termelő sejtre autokrin módon, a közeli sejtekre parakrin módon, a távol eső sejtekre endokrin módon hatnak és ezáltal sokféle sejt működését befolyásolhatják (pleiotróp hatás). - A különböző citokinek szinergista vagy antagonista módon is hathatnak egymás működésére, a egy adott sejtre többféle citokin is kifejtheti ugyanazt a hatást (redundáns hatás). - A citokinek eredetük és funkcionális sajátságaik alapján további alcsoportokba oszthatók. - A citokinek receptorai molekulacsaládokba sorolhatók.

  38. CITOKINEK KEMOKINEK kemotaxis kiváltása adhézió fokozása leukociták aktiválása makrofágok, endotélsejtek, keratinociták, fibroblasztok, simaizom sejtek, T limfociták termelik I TÍPUSÚ INTERFERONOK természetes immunitás elemei vírus ellenes védelemben játszanak szerepet, glikoproteinek IFNα vírussal fertőzött makrofágok és egyéb leukociták termelik IFNβ fibroblasztok termelik II TÍPUSÚ INTERFERONOK – immun interferonok IFNγ Th1, CD8+ és NK sejtek termelik fő hatásuk a makrofágok aktiválása KEMOTAKTIKUS FAKTOROK a kemokinekkel együtt fontos szerepet játszanak a gyulladási folyamatokban a fagocita sejteket a gyulladás helyére toborozzák

  39. A CITOKINEK HATÁSAI

  40. KOMPLEMENT plazmában inaktív állapotban lévő enzim kaszkád rendszer komplement rendszer aktiválódása sejtfelszínen végbemenő folyamatok oldott faktorok képződése opszonin anafilaktikus (C3a, C4a) kemotaktikus (C5a) fagocitózist fokozó (C3b, iC3b, C4b, C5b) METABOLITOK immunrendszer sejtjeinek működését befolyásolják ELLENANYAGOK – multifunkcionális fehérjék aktivált B limfocitákból differenciálódó plazmasejtek által termelt fehérje • antigén felismerés és megkötés • sejtekhez kötődés • immunsejtek egymással való kölcsönhatása • effektor funkciók beindítása • antigének eliminálása • komplement rendszer aktiválása

More Related