VISSZATEKINTÉS

1. Hogy is volt ez? Nem emlékszem.. VISSZATEKINTÉS 1. A sztratoípus fogalma. 2. A rétegtani korreláció. 3. A fosszíliák és a fosszilizáció. 4. A fosszíliák csoportosítása meg- jelenési formáik, vázanyaguk, és be- temetődésük alapján.

2. Általános és történeti földtan 2008. 02. 27. Előadásvázlat 1. Ősföldrajz és fáciestan 2. Őskörnyezetkutatás alapjai 3. Üledékképződési környezetek 4. A geoszinklinális elmélet és a lemeztektonika, és kapcsolatuk a tektogenezis

3. Általános és történeti földtan – ősföldrajz Ősföldrajz, földtörténeti kutatások alapja = egykori környezetek és környezetváltozások rekonstrukciója. Mit értünk környezeten? magmás, metamorf, üledékes kőzetek Az üledékképződési környezet:olyan geomorfológiai egység amiben üledék rakódik le (Reineck & Singh 1975). Az üledékképződési környezetek kutatása:fizikai kémia, kőzet- tan, általános földtan, geomorfológia, hidrológia, biológia, klima- tológia

4. Általános és történeti földtan – ősföldrajz Ősföldrajz (paleogeográfia)= egykori üledékképződési környeze- tek elterjedését, egy-egy földtörténeti időszak, kor vagy korszak geomorfológiáját, természetföldrajzi viszonyait vizsgáló tudományág. Ősföldrajzi térképek

5. Általános és történeti földtan – ősföldrajz, fácies (arculat) I facies! …csak könnyedén! A keletkezési környezet rányomja bélyegét a kőzetre, az abban található flórára és faunára, vagyis megszabja ARCULATÁT. • (Geo)Fácies (=földtani kifejlődés, arculat): a kőzet mindazon kőzettani (litofácies) és őslénytani (biofácies) jellemzői, amelyek a keletkezés körülményeire utalnak. Izopikus (különböző kor, azonos környezet) és heteropikus (azonos kor és különböző környezet) fácies. Litofácies (kőzettani jellemzők) és biofácies (őslénytani jellemzők). SEK, 2008. 02. 27.

6. Általános és történeti földtan – ősföldrajz, fácies (arculat) ! A fácies nem rétegtani egység. 1-1 formáción belül többféle fácies is lehetséges, és más – más időszakban azonos fáciesek is létrejöhetnek. SEK, 2008. 02. 27.

7. Általános és történeti földtan – ősföldrajz, fácies (arculat) Walther-féle fáciestörvény: folyamatos rétegsor estében egymás felett csak olyan fáciesek helyezkednek el, amelyek egy időben egymás mellett is megtalálhatóak (voltak). Az egyes fáciesek egymáshoz való viszonyát a Walther-féle fáciestörvény írja le. Ez azt is jelenti, hogy az összetartozó fáciesek hirtelen nem következhetnek egymásra, ami viszont már rétegtani jelentőséggel bír! SEK, 2008. 02. 27.

8. Általános és történeti földtan – ősföldrajz, fácies (arculat) Walther-f. fáciestörvény SEK, 2008. 02. 27.

9. Általános és történeti földtan – őskörnyezetkutatás Fáciestan= őskörnyezetkutatás Alapja az AKTUALIZMUS-ELVE SEK, 2008. 02. 27.

10. Általános és történeti földtan – őskörnyezetkutatás Az aktulaizmus elve (J. Hutton XVIII.sz. vége): „Valamennyi földtani folyamat, ami hatott a múltban, ma is hat.” Lyell: „A jelen a kulcs a múlthoz.” Ma: A földtani folyamatok keletkezésének azonossága. A folya- matok mértéke változó. (pl. mészkőképződés folyamata) Nem uniformializmus! Nem gradualizmus! Mai életterek vizsgálata és a fáciesek azonosítása alapján: paleoökológia és őskörnyezetkutatás. SEK, 2008. 02. 27.

11. Általános és történeti földtan – őskörnyezetkutatás Cél: Az üledékképződési környezetek vizsgálata és minél pontosabb ismerete. SEK, 2008. 02. 27.

12. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek Vízből lerakódó (akvatikus) 1. Szárazföldi (kontinentális) Levegőből lerakódó (terresztikus) • denudáció különböző fajtái • (erózió, defláció…) • üledékhézag (eróziós diszkordancia) 2. Tengeri (marin) • átlag tengerszint alatti üledékképződési környezetek

13. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1. Szárazföldi üledékképződési környezetek Sokkal kisebb esély az üledékképződésre, mégis egyes mélyebb helyeken szerencsés körülmények között igen fontos földtörténeti dokumentumok maradhatnak fenn! 1.1. Eljegesedett v. glaciális területek 1.2. Sivatagi v. arid területek 1.3. Folyami, tavi, mocsári azaz fluviális, lakusztris és limnikus területek

14. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1.1. Eljegesedett (glaciális) területek • Magashegységek gleccserei, jégárak nyomai, U alakú völgyek • Belföldi jégtakarókhoz köthető üledékek, jelenségek • Glaciomarin üledékek max. 1 km vastag, max. 100 km hosszúság 4 km vastagság, kontinensnyi kiterjedés

15. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1.1. Eljegesedett (glaciális) területek • Jellemző üledékek, jelenségek: varvit, tillit, rovátkák VARVIT TILLIT

16. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1.1. Eljegesedett (glaciális) területek A jégkorszakok olyan periódusok, amikor a pólusokon jégsapka alakul ki. Kvarter (2 Ma) Fanerozoikumban 3 jégkorszak volt Permo-karbon (250 Ma) 250 millió évente, 1-50 millió év hosszan ! Késő-ordovícium (450 Ma) 650 Ma (újprot.-eoCm) Prekambriumban további 3 jégkorszak 900 Ma (késő Prot.) 1250 Ma (köz. Prot.)

17. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1.2. Sivatagi (arid) területek • eolikus, szélfújta homokkőtestek, amikhez evaporitok v. vádi üledékek • kapcsolódnak (vörös rétegek, sabkha, playa) • dűnehomokok, amiknek kitűnő az osztályozottsága, keresztrétegzettek szaltáció dűne korrázió

18. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1.3. Fluviális (folyóvízi) környezetek A devonig nem volt egybefüggő növényzet!

19. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 1.3. Tavi (lakusztris), mocsári (limnikus) környezetek • tavi mészkő (travertínó), mésziszap képződés • fák, növények, növényi szárak

20. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek szupralitorális 0 m szublitorális NERITIKUS fotikus öv 200 2.2. batiális ÓCEÁNI 2.1. afotikus öv dagály 2.3. litorális öv 4000 abisszikus apály 5000 10000 hadális 2. Tengeri (marin) üledékképződési környezetek 2.1. Partvidék 2.2. Self 2.3. Kontinentális lejtő és óceáni medence 2.4. Beltengerek (epikontinentális tengerek)

21. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 2.1. Partvidék • Delta környezet • Meredek part (abráziós, pusztuló partok) • Lapos, homokos part • Zátony • Parti lagúnák • Intertidális lapály (ár-apály síkság)

22. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 2.1. Partvidék

23. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 2.2. Self • Átlagdőlés 0,07O • Nehéz elkülöníteni a beltengerektől • Rámpa (egyenletes, peremes) • Viharüledékek • Finom és durva szemcsés üledékek • Bioturbáció • Molluszkák, Balanusok, Bryozoák, vörösalgák • Héjtörmelék

24. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 2.3. Kontinentális lejtő és óceáni medence • Átlagdőlés 4,25O (vö. self) • Lejtőn mozgó üledékek (zagyár, nagy energia) • Kanyonok • Bouma-sorozat • Gravitációs csuszamlások • Bioturbáció • Pelágikus (mélytengeri) üledékek: barna agyag, • Mn-gumók, foraminiferás iszap, diatomás iszap, • radiolariás iszap, korallzátony törmelék, korall- • homok, koralliszap • CaCO3 kompenzációs szint, kb. 500 m mélyen

25. Általános és történeti földtan – üledékképződési környezetek 2.4. Beltengerek A világtengerrel, óceánnal küszöbszerű átjárón, szűk szoroson át kapcsolódó tenger. „Óriás lagúnák.” Általában nincs óceáni aljzat. • Kisebb tengerjárás (20-25 cm ár/apály) • Üledékképződési környezetek, mint az óceánoknál • Változó sótartalom

26. Általános és történeti földtan – a geoszinklinális elmélet Geoszinklinális= megnyúlt, lassan süllyedő vályúszerű bemélyedés a földkéregben, amiben nagy vastagságú sekélytengeri üledék rakódik le. A süllyedés okai: 1. földrengések 2. a köpenyanyag áramlása 3. a lerakódó üledék súlya A felgyűrődés oka: tektonikai mozgások, amelyek mozgató rugója a Föld tágulása vagy összehúzódása A kiemelkedés oka: izosztázia