Boda György

1. Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai

2. Boda György A vállalati gazdálkodás alapjai

3. Előadások A vállalati gazdálkodás és tervezés alapjai Tanfolyamterv Szept. 12 18:10-19:30 A vállalati fejlődés néhány kiemelt jelensége A vállalat értéke Szept. 26 18:10-19:30 Költségek Mutatószámok Okt. 10 18:10-19:30 Vezetés nem pénzügyi mutatószámokkal - I Vezetés nem pénzügyi mutatószámokkal - II Egy előadás 3 óra 20 perc szünettel Számonkérés az előadások diái alapján: Központi zárthelyi alapján Maximum 100 pont, 51alatt, 51-60 elégséges, 61-70 közepes, 71-80 jó, 81-től jeles Tananyag részletes kifejtése: Chikán Attila: Bevezetés a vállaltgazdaságtanba, 1. fejezet 13-45 oldal, 3.1 alfejezet 88-94 oldal, 3.6 alfejezet 190-239 oldal. Boda György: A vállalati gazdálkodás alapjai.

4. A vállalati fejlődés néhány kiemelt jelensége

5. A vállalati átalakulás dimenziói A tevékenység jellegének átalakulása A tőkeszerkezet átalakulása Az érintettek szerepének megváltozása A koordinációs mechanizmusok átalakulása

6. A vállalti tevékenységek, vállalat típusok

7. Az egyes vállalattípusok és tevékenységei

8. Nincs tiszta vállalat Milyen vállalat a MOL? Termelő, amikor kőolajat bányász, vagy finomít Kereskedelmi, amikor a benzint eladja Milyen vállalat a T-Mobil? Szolgáltató, amikor hálózati lefedettséget biztosít, Kereskedelmi, amikor mobil telefonokat ad el Tehát mindkettő vegyes profilú Ellenőrző kérdés: Milyen vállalatok az áramszolgáltatók?

9. A nem anyagi termelés súlyát jelentősen növeli a szolgáltató szektor előretörése

10. Ezzel a fejlődési folyamattal párhuzamosan egy másik folyamatnak is tanúi lehetünk. A vállalatok termékeiket, legyenek azok anyagi termékek, vagy szolgáltatások, lekötött eszközökkel állítják elő. Ezen eszközök lehetnek • döntően anyagi, úgy nevezett materiális eszközök, illetve • nem anyagi, immateriális eszközök. • Az immateriális eszközöknek van egy nagyon fontos tulajdonságuk: alapvetően az emberhez kötődnek. Az immateriális tőkét ezért hívják intellektuális tőkének is, vagy más néven tudástőkének. A két csoport között határozott részarány eltolódás figyelhető meg az utóbbi javára. A vállalatok által lekötött eszközökön belül egyre nagyobb az immateriális, más néven a tudástőke aránya. A dematerializálódás egy másik folyamata

11. Emiatt a tudásvállalati jelleg felerősödik • A két folyamat – a szolgáltató vállalatok túlsúlyra jutása és az immateriális eszközök növekvő szerepének – eredőjeként megjelent egy új vállalat típus, melyben az anyag teljesen marginalizálódott, hiszen az mind a termelési folyamataiból, mind a termelő eszközeiből „eltűnt”. Ez az úgynevezett tudás vállalat. • Ami különösen érdekessé teszi a folyamatot, az az, hogy a tudásvállalati jelleg nem csak a kimondott tudásvállalatoknál jelentkezik, hanem lassan a másik három vállalattípus esetében is kifejlődik. Emiatt a tudásvállalatok tanulmányozásnál szerzett tapasztalatok a többi vállalttípusnál is elengedhetetlenek lesznek.

12. A termékek szolgáltatásokként való előállítása A testreszabás maga után vonja a termékek szolgáltatásként való előállítását. Amikor testre szabott terméket vesznek a vásárlók, akkor velük együtt szükségképpen szolgáltatásokat is vásárolnak. Minél inkább testre szabjuk a termékeket, annál inkább nő a termékekhez kapcsolódó szolgáltatások súlya. A termékeket úgy nevezett „szolgáltatás ágyban” kínáljuk. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

13. A termékgondozás A gyártó felelősége a termékért kiterjed a termék egész életpályájára. Ennek formája a termékről való folyamatos gondoskodás. Az egyszeri eladó-vevői aktust felcseréli a folyamatos eladói-vevői kapcsolat, melynek lényege a termék szükségletkielégítő szerepének optimalizálása.

14. A testreszabás terjedése Vissza az úri szabóhoz! A vevőket nem lehet többé egy kalap alá venni egy nagy homogén piacon. Egyénekről van szó, akiknek az individuális kívánságait és szükségleteit ki kell puhatolni és ki kell elégíteni. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

15. Piacszegmentálás az egyénig Nem általában beszélünk piacról. A piac fogyasztói csoportokat jelent. Szűkebb piacok esetében a piac egyéneket jelent. Forrás: Szabó Katalin-Hámori Balázs, Információgazdaság, Akadémiai kiadó, Bp.2006

16. A hagyományos, hierarchikus szervezet Ügyvezetés Vezérigazgató Műszaki vezető Pénzügyi vezető Kereskedelmi vezető Humánpolitikai vezető Műszaki vezető 1. gyáregység 1. Pénzügyi kiszolgáló egység 1. Kereskedelmi kiszolgáló egység 1. HR kiszolgáló egység 1. IT kiszolgáló egység 2. IT kiszolgáló egység 2. gyáregység 2. Pénzügyi kiszolgáló egység 2. Kereskedelmi kiszolgáló egység 2. HR kiszolgáló egység l. HR kiszolgáló egység j. IT kiszolgáló egység n. gyáregység m. Pénzügyi kiszolgáló egység k. Kereskedelmi kiszolgáló egység Formailag ez a séma fokozatosan eltűnik, de a háttérben szívósan tovább él.

17. A piac átalakítja a szervezetet

18. Erőforrás poolok (keretek) A projekt szervezet Támogatómunkatársak Tudásmunkások Alvállal-kozók Projektmenedzserek 1. projekt Ügyve-zetés Partnerek 2. projekt Üzleti igények n. projekt n+1. belső projekt

19. Az divizionális és a projekt szervezet keveredése

20. A projekt és mátrix szerveződésű szervezetek fokozatos túlsúlyba kerülése A változás oly gyors, hogy a stabil hierarchiák kiépítésére már nincs idő. A stabil hierarchiák nem tudnak válaszolni a kihívásokra. A stabil hierarchiákat a szervezeten kívül kell keresni. Család Gyakorlati közösségek

21. A tőkeszerkezet átalakulása

22. A tudásvállalat A vállalatok termékeiket, legyenek azok anyagi termékek, vagy szolgáltatások, lekötött eszközökkel állítják elő. Ezen eszközök lehetnek döntően anyagi, úgynevezett materiális eszközök, illetve nem anyagi, immateriális eszközök. A tudásvállalatoknál a legtöbb dolgozó magasan képzett, igen tanult szakember – ők tehát a tudásmunkások. Munkájuk nagyrészt abból áll, hogy az információt tudássá változtatják, leginkább saját kompetenciájukat felhasználva, néha pedig az információt, illetve a speciális tudást szolgáltatók segítségével. Ezeknek a vállalatoknak kevés dologi vagyonuk van. Nem anyagi, mmateriális javaik sokkal értékesebbek, mit dologi eszközeik.

23. Eszközök értéke Piaci érték • Alapja a múltbeli historikus költségek • Nagysága az eszköz eredeti bekerülési értékének a felhalmozódott értékcsökkenési leírással csökkentett értéke. • Ez bizonyos (számvitel által megengedett) esetekben értékhelyesbítéssel módosulhat • A jövőbeli pénzáramlásokhoz kapcsolódik • Nagysága azoktól a várható jövőbeli pénzáramoktól függ, melyet az eszköz a hasznos élettartama alatt termel a tulajdonosa számára. Könyv szerinti érték

24. A szabad cash flow +Eredmény +Amortizáció -Beruházások A szabad cash flow kalkulációja során a vállalakozás pótló és fejlesztő beruházási szükséglete figyelembe van véve, ezért az eredményként kapott érték elvileg a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül kivonható.

25. Jövő érték (FV = Future Value) • FV1=C0*(1+r) • FV1 = C1 = mai pénzösszeg jövőbeli értéke • C0= mai pénzösszeg, kezdő tőke • r = évi kamatláb • 1+ r = kamattényező • Jelen érték (PV = (Present Value) • PV=C0=FV1*(1/(1+r)) • PV=FVn*(1/(1+r)n) A vállalat értéke a szabad cash flow alapján Itt illik figyelembe venni a pénz idő értékét!

26. Az eszközök értéke a jövőbeli a hozamok alapján PV = C1 + C2 + C3 + … + Cn Az eszközökből származó jövőbeli pénzáramokat, szabad cash flow-kat egy megfelelő kamatlábbal, a befektető által elvárt hozammal diszkontáljuk: (1+r)1 (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n n = az eszköz hátra lévő időtartama Ct = a t-edik évi pénzáramlás r = a befektető által elvárt hozam

27. Mit ér egy részvény, ha nincs növekedés a részvények osztalékában és nem adjuk el? Feltételezzük, hogy a cég osztalékai hosszú távon nem növekszenek és konstansok DIV1 = DIV2 = … = DIVn = DIV Ebben az esetben az osztalék egy örökjáradéknak fogható fel: Elméleti árfolyam kiszámításának képlete: PV = DIV + DIV + DIV + … + DIV (1+r)1 (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n PV = DIV r

28. Mit ér egy részvény, ha állandó ütemű növekedés van a részvények osztalékában és nem adjuk el? Feltételezzük, hogy a cég osztalékai hosszú távon állandó ütemben nőnek Osztalékok: DIV1, DIV2 = (1+g)DIV1, DIV3 = (1+g)DIV2 , … DIVn = (1+g)DIVn-1 Ebben az esetben az osztalék egy valorizált örökjáradéknak fogható fel Elméleti árfolyam kiszámításának képlete: PV = DIV1 + (1+g)DIV1 + (1+g)2DIV1 + … + (1+g)nDIV1 (1+r)1 (1+r)2 (1+r)3 (1+r)n P0 = DIV r-g

29. Vállalati érték a jövőbeli diszkontált cash flow-k alapján 356 / (0,1 – 0,0461)

30. Átalakul a tőkeszerkezet Eszközözök Források Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Vevőállomány Tárgyi eszközök Látható vagyon Részvényesek látható saját tőkéje (Számítógépek, helységek, stb.) Immateriális javak Vállalat eladások esetén goodwillként láthatóvá válik (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Ügyfél eszközök (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör-nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso-latok, a kialakított piaci arculat, stb. Részvényesek láthatatlan saját tőkéje Szervezeti eszközök (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi-nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) (Ki nem mutatott eredmény) Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Immateriális kötelezettségek (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.) Munkatársak kompetenciája (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre)

31. A vagyonelemek egymásba fonódnak

32. Az eszközelemek egymásba fonódása A komplementer tőke tartalma függ az immateriális tőkeelemek tartalmától

33. A tőkeelemek egymásba fonódása A láthatatlan saját tőke tartalma függ az immateriális tőkeelemek tartalmától

34. A vállalati mérleg sémája

35. A tudástőke elemek egymásba fonódnak

36. Hogy néz ki ez a vezető amerikai vállalatok esetében? Néhány amerikai vállalat piaci értéke a nettó érték százalékában

37. Az immateriális javak szerepe ágazatonként más és más, de számos fejlődést hordozó ágazatban egyre jelentősebb. Egészségügy Dohány és szeszesital Média és kiadók Adatfeldolgozás Üzleti és közösségi szolgáltatások Elektronikai ipar Gépgyártás Biztosítás Acélipar Közszolgáltatások Fa és papíripar Pénzügyi szolgáltatások Gépjármű gyártás Ingatlan

38. Az üzleti érték becslése részvényárfolyam alapján Részvények könyv szerinti értéke = Könyv szerinti saját tőke / részvények darab száma Részvények piaci árfolyama Tudástőke értékét tükröző prémium faktor Részvények könyv szerinti értéke Névérték Saját tőke piaci értéke = Részvények piaci árfolyama x Saját tőke könyv szerinti értéke = Részvények piaci árfolyama x Részvények darab száma Részvények könyv szerinti értéke Az üzleti érték a piaci áron értékelt saját tőke és a könyv szerinti idegen tőke összege

39. A Richter Rt. üzleti értékének és tudástőkéjének becslésére a részvényárfolyamok alapján Év Eszközök könyv szerinti értéke (MFt) Saját tőke könyv szerinti értéke (MFt) Idegen tőke könyv szerinti értéke (MFt) Részvények névértéke Részvények darabszáma Részvények könyv szerinti értéke (Ft/db) Részvények záróárfolyama (Ft/db) Kapitalizáció (Saját tőke becsült piaci értéke részvényárak alapján) (MFt) A vállalat piaci értéke részvényárak alapján (MFt) Tudás tőke piaci értéke részvényárak alapján (MFt) 1997 76 589 64 103 12 486 1 000 18 637 486 3 439 23 195 432 296 444 782 368 193 1998 88 199 82 099 6 100 1 000 18 637 486 4 405 9 175 170 999 177 099 88 900 1999 105 215 90 491 14 724 1 000 18 637 486 4 855 16 600 309 382 324 106 218 891 2000 120 283 105 643 14 640 1 000 18 637 486 5 668 16 670 310 687 325 327 205 044 2001 142 300 125 842 16 458 1 000 18 637 486 6 752 15 050 280 494 296 952 154 652 2002 167 256 154 922 12 334 1 000 18 637 486 8 312 14 850 276 767 289 101 121 845 2003 191 800 173 106 18 694 1 000 18 637 486 9 288 24 342 453 674 472 368 280 568 2004 234 932 209 165 25 767 1 000 18 637 486 11 223 22 700 423 071 448 838 213 906 2005 275 334 247 394 27 940 1 000 18 637 486 13 274 38 315 714 095 742 035 466 701

40. MOL MTELEKOM A három vállalat összehasonlító rendszerben RICHTER ???

41. Az emberi erőforrások azért értékelődnek fel, mert, olyan tevékenységek súlya nő, melyeket • személyükben szabadabb emberekegyre inkább az általuk hordozott intellektuális eszközökkel végeznek. Ki tulajdonolja itt a termelő eszközöket?

42. A folyamatban a tudásmunkások a nyertesek

43. A szervezet hatalmi tényezői, érintettjei

44. A szervezet hatalmi tényezői, érintettjei (tartalom) Az érintett fogalma A vállalati működés érintettjei Érintett elemzés A munkavállalók közötti hatalmi viszonyok

45. Az „érintett” fogalma Az eredeti angol kifejezés: „stakeholder” A vállalati működés érintettjei: érintett minden olyan személy, vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós különös kapcsolatban áll a vállalat működésével, illetve arra jelentős közvetlen, vagy közvetett hatása van.

46. A vállalati működés érintettjei Érintettek Belső érintettek Tulajdonosok Menedzserek Munkavállalók Külső érintettek Piac Fogyasztók Szállítók Versenytársak Stratégiai partnerek Társadalmi környezet Állami intézmények EU szervezetek Állampolgári közösségek, civil szervezetek Forrás: Chikán Attila, Bevezetés a vállalatgazdaságtanba, Bp. Aula, 2006

47. Érintettek Típusaik Archetípusok/1 Céljaik Alapérdekeik A vállalati működés belső érintettjei Belső érintettek Tulajdonosok Természetes személyek Egyetlen tulajdonos Befektetett tőkéje értékét kívánja növelni a profittal A vállalkozás értékének növelése/2 Tőzsdén jegyzett vállalat Részvényárfolyam, vagy osztalék nyereség/2 Intézményi tulajdonosok Bankok és más pénzintézetek (pl. befektetési alapok), vállalatok, egészségbiztosítási, illetve nyugdíjalapok A vállalkozás értékének növelése/2 Állam és intézményei Közfeladatok ellátása a „tényleges”/3 választók igényeinek minél jobb kielégítésével, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása A vállalkozás erősödése és stabil fennmaradása személyes céljaik biztosításával/2 Menedzserek Képviselő menedzserek Kinevezett CEO Egzisztenciájának és hatalmának biztosítása. Tulajdonosi körbe bevont menedzserek Tulajdonosok közül kinevezett CEO Egzisztenciájának és hatalmának biztosítása a tőkejövedelemből való megfelelő részesedés mellett. Munkavállalók Bérmunkások Segédmunkások, betanított munkások Stabil, társadalmi viszonyokhoz illeszkedő jövedelemforrás és fejlődési lehetőségek Tőkehordozó bérmunkások Kulcsfeladatokat ellátó bérmunkások Tőketulajdonos munkavállalók Egyedi (reprodukálhatatlan) tudással rendelkező tanácsadók, ügyvédek, egyetemi tanárok, katonák, stb. Tőkejövedelemből részesedés és fejlődési lehetőségek /1 A működő valóság az archetípusok kombinációiként alakul ki. /3 A tényleges nem mindig azonos a formálissal. /2 Ezek a célok gyakorlatilag azonosak.

48. Érintettek Típusaik Archetípusok/1 Céljaik Alapérdekeik Külső érintettek Piac Fogyasztók Tényleges vevőink, potenciális vevőink Vásárló Fogyasztási szükségleteik kielégítése számukra minél kedvezőbb ár-érték arány mellett. Szükségleteik folyamatos kielégítése minél kedvezőbb ár-érték arány elérésével A vállalati működés külső érintettjei Szállítók Azon eladók, akiknek mi vagyunk a vevői, illetve az ő versenytársaik Eladók Stabil értékesítési piacok biztosítása számukra minél kedvezőbb eladási ár - előállítási költség arány mellett. Folyamatos szállítás minél kedvezőbb eladási ár - előállítási költség arány mellett. Versenytársak Akik ugyanazt akarják eladni, mint mi Velünk konkuráló eladók Monopolhelyzet biztosítása a velük konkuráló eladók kiszorításával Kiszorításunk a piacról Stratégiai partnerek Akik részben ugyanazt akarják eladni, mint mi, de hajlandók ebben az érdekeiket egyeztetni Velünk egyeztető eladók A potenciális versenytársak egy részével hosszú távú szövetség a monopolhelyzet biztosítására Közös értékesítés maximalizálása a közös profitból való minél nagyobb belső részesedés mellett. Tár-sadalmi kör-nyezet Állami intézmények Adóhatóságok, felügyeleti szervek APEH, Szalmai felügyeletek (HÍF, Közlekedési felügyelet, PSZÁF, stb.), önkormányzatok Közfeladatok ellátása A„tényleges” választók igényeinek minél jobb kielégítése, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása EU szervezetek Hatásuk többnyire az állami intézményeken keresztül érvényesül EU parlament és adminisztráció Állampolgári közösségek, civil szervezetek Környezetvédők, részérdekeket érvényesítő civil szervezetek Szakszervezetek, zöldek, nagycsaládosok szervezetei, stb. A részérdekek minél jobb kielégítése, valamint a saját egzisztencia és hatalom biztosítása /1 A működő valóság az archetípusok kombinációiként alakul ki.

49. Érintett elemzés Hatás a vállalat céljaira 0 Együttműködési hajlandóság Eszközök: Érintett meggyőzése Érintett megerősítése Érintett leleplezése, lejáratása

50. A munkavállalók közötti hatalmi viszonyok A tudásszervezetek prototípusa: a tanácsadó cég. Szakértői A szakember A vezér kompetencia A támogató személyzet A menedzser Szervezeti kompetencia