Magyarorsz g

1. Magyarorsz�g A nokrol alkotott k�p v�ltoz�sa 18. sz�zadban

2. Elozm�nyek A nokrol alkotott k�zfelfog�s Eur�p�ban viszonylag csek�ly v�ltoz�son ment kereszt�l az egyes t�rt�neti korokban. �ltal�ban elmondhat�, hogy a humanizmus �s a felvil�gosod�s eszm�inek elterjed�se nem hozta mag�val a nok a r�luk alkotott k�p �tform�l�d�s�t, t�rsadalmi helyzet�k javul�s�t, oktat�suk �jj�szervez�s�t. Az eur�pai nok kiszolg�ltatott jogi st�tusz�nak gy�kerei k�z�tt tov�bbra is meghat�roz� t�nyezo maradt a patriark�lis r�mai jog, az osi germ�n hagyom�ny �s a kereszt�ny k�nonjog.

3. A k�zv�leked�s szerint a no tov�bbra is m�sodrendu ember maradt Megd�bbento, de t�ny, hogy az �jkort�l kezdve a nok helyzet�rol folytatott �vezredes irodalmi vit�ban (�querelle des femmes�) egyre durv�bb, noellenes hangok is megsz�laltak, amelyek alkalmank�nt heves mizog�n kirohan�sokban �lt�ttek testet.

4. Egyes szerzok szerint a magyar nok helyzete �d�to kiv�telt k�pezett ebben az eur�pai �sszk�pben. A k�t h�bor� k�z�tti magyar not�rt�neti irodalom egyik m�rvad� muv�nek szerzoje a magyar nok jogi meg�t�l�s�nek saj�tos t�rt�neti v�ltoz�saira mutat r�. Bobula Ida � M�day Andor szociol�gus kutat�saira t�maszkodva � le�rja, hogy a k�z�pkori magyar no meg�t�l�s�ben egyfajta �parit�sos� ir�nyzat volt �rv�nyben, amely alapj�n � a korban egyed�l�ll� m�don � az asszonyok jogi helyzete a f�rfiak�hoz k�zel�tett.

5. A magyar asszonyok az �rp�d-korban rendelkezhettek saj�t vagyonnal, �r�k�lhettek �s adom�nyozhattak, v�s�rolhattak �s eladhattak gy�m k�zremuk�d�se n�lk�l. A f�rfi�gon val� �r�kl�st az Anjou-korban vezett�k be, de a nok �rdekeinek v�delm�ben tov�bb �lt a le�nynegyed �s a fi�le�nys�g int�zm�nye. A magyar nok a h�zass�gk�t�s ut�n is �lvezetek bizonyos �n�ll�s�got, ezt jelezte az is, hogy k�r�lbel�l a 18. sz�zadig nem vett�k fel f�rj�k nev�t, hanem a n�vhaszn�latban le�nynev�ket is megorizt�k.

6. A teljes szerkezetu asszonynevek akkoriban �ltal�ban h�rom j�l elk�l�n�theto r�szbol �lltak: a f�rj teljes neve, a no teljes neve �s a k�z�tt�k l�vo viszonyt, azaz a h�zas �llapotot kifejezo nyelvi elemek. P�ld�ul: �Kis J�nos feles�ge Nagy Borb�la�. Ebbol a form�b�l alakult ki a �-n� feles�gn�vk�pzo haszn�lata.

7. K�t �vsz�zad hat�r�n, 1800-ban jelent meg az erd�lyi Cserei Farkas k�nyve: �A magyar �s sz�kely asszonyok t�rv�nye�. A muvet a szerzo fia adta ki, annak hal�la ut�n. A sz�zad m�sodik fel�ben sz�lethetett, de m�g nem tal�lhat� benne nyoma a k�lhoni eszm�k hat�s�nak. Ez�rt j�l t�kr�zi az 1700-as �vek elso fel�nek azt a magyarorsz�gi nok�p�t, amelyben nyomokban m�g �l�nken �lnek a r�gi �parit�sos� felfog�s mot�vumai. Cserei kifejezetten b�szke arra, hogy a magyar no mennyi sz�p osi joggal rendelkezik, ezek forr�s�t nem a m�lt�nyoss�g �rv�nyes�l�s�ben, hanem a magyar f�rfiaknak �a nok ir�nti enged�keny szeretet�ben� v�li felfedezni.

8. Vannak azonban ebben a k�nyvben egy�rtelmu jelek arra, hogy a 18. sz�zad folyam�n a �parit�sos felfog�s� �tadta hely�t a nok �patriark�lis� meg�t�l�s�nek. Ezt mutatja a nok t�rsadalmi hely�nek, szerep�nek az a meghat�roz�sa is, amelyre Cserei k�nyv�ben t�bb hely�tt tal�lunk egy�rtelmu utal�st. Az asszonyoknak az egyh�zi k�z�ss�gekben �s a csal�dban k�v�natos magatart�sm�dj�t p�ld�ul �gy hat�rozza meg: �Az asszony�llat ne sz�ljon a gy�lekezetben, otthon pedig a h�z igazgat�s�ban k�vesse f�rje parancsait. A f�rfinek hatalma van az asszony felett �s megb�ntetheti ot, � csak b�nj�k vele m�rt�kletesen.� A nok lehetnek ugyan nemesek, de az anya gyermeke ezt a nemess�get nem �r�kli, csak a fi�s�tott l�ny gyermekei lesznek nemesek. Az �desanya fia gy�mja sem lehetett, mivel �az Asszony �llatok gyenge, hajland� �llapottyok�rt, mind penig hogy m�snak, t. i. az o f�rjeiknek birtoka al� vannak vettetve, az Tutors�got nem viselhetik�.

9. �rdekes � �s meglehetosen ellentmond�sos � m�don foglal �ll�st a kolozsv�ri szerzo a nok hivatalvisel�se dolg�ban. Az asszonyok kir�lynok�nt uralkodhatnak, mivel erre sz�mos p�lda volt �s van. (Illetlen, sot vesz�lyes dolog lett volna M�riai Ter�zia vagy fia uralkod�sa alatt megk�rdojelezni a nok uralkod�sra val� alkalmass�g�t.) Az �orsz�gl�s� azonban a kiv�telek k�z� sz�m�t, mivel csak az uralkod�nok sz�m�ra biztos�tott Isten k�l�n�s kegyelm�vel �f�rji sz�vet �s erot�. A t�bbi asszony eredendo gyenges�ge miatt hivatalt nem viselhet, k�ztiszts�get nem t�lthet be.

10. A 18. sz�zad m�sodik negyed�re m�r Magyarorsz�gon is m�lypontra ker�l a nok megbecs�lts�ge. Egym�s ut�n sz�letnek a noi nemet leplezetlen�l �s durv�n g�nyol� versezetek, pr�zai �r�sok, sot sz�npadi muvek is. 1765-ben l�tott napvil�got az az iskolai eload�sra sz�nt dr�ma, amelynek szerzoje � egy p�los szerzetes � g�tl�stalanul szapulja a noi nemet. Az asszonyok szerinte pletyk�sak, borissz�k, veszekedosek � r�szolg�lnak a ver�sre. Az �Intermedium� (�K�zj�t�k�) egyszeru c�met viselo darab j�l kifejezte a korszak noellenes mentalit�s�t, amely ekkorra m�r Magyarorsz�gon is teret h�d�tott.

11. A 18. sz�zadi magyar t�rsadalomban � �s ezen bel�l a csal�dban � a no m�r al�rendelt szerepet t�lt�tt be. T�rsadalmi st�tusz�ban a f�rj�t k�vette: ha k�znemeshez ment f�rjhez, elvesztette fonemesi rangj�t, ha viszont jobb�gy l�t�re nemes vette feles�g�l, akkor nemesi jogokra tett szert. A csal�don bel�li viszonyokat j�l t�kr�zi a mag�z�s �s a tegez�s v�ltakoz�sa, amely legegyszerubben a korabeli levelez�s alapj�n rekonstru�lhat�. A f�rj leveleiben tegezi a feles�g�t, de o m�r mag�zza ur�t. Az �desanya le�ny�t tegezi, fi�t viszont m�r mag�znia illett. Az egyik lev�lben �gy b�cs�zik az anya r�g nem l�tott fi�t�l: �kegyelmednek b�cs�lettel szolg�l� anyja m�g �l Boss�nyi Judit.�

12. A le�ny apj�hoz int�zett level�t gyakran fejezi be �gy: �al�zattal szolg�l� le�nya�, f�rj�nek pedig �szeretettel szolg�l�. (Bobula, 1933, 33.) Ezek az idi�m�k fordulnak elo gyakran Lor�ntffy Zsuzsanna �s Zr�nyi Ilona levelez�s�ben is. A f�rfiakkal szemben �ltal�ban az al�zatos hangnem haszn�latos a sz�zad k�zep�ig, ez al�l csak ritk�n fordult elo kiv�tel.

13. A l�ny szinte gyermek m�g, amikor f�rjhez adj�k. A k�z�pkorra eml�kezteto az a gyakorlat, mely szerint a kisl�nyokat m�r 7 �ves korukban eljegyezhett�k, �s 12 �vesen f�rjhez adhatt�k oket. Kevesen l�tt�k be, hogy a t�l korai f�rjhez-men�s k�ros testileg-lelkileg. Ezek a gyermek-asszonyok a h�zass�gban nem rendelkeztek �n�ll�s�ggal, kiszolg�ltatott helyzet�kben k�nnyen v�lhattak f�rj�k eszk�z�v�. Gyakran elofordult, hogy vert�k oket, ami a k�zv�lem�ny szem�ben egy�ltal�n nem sz�m�tott bunnek, elofordult a legmagasabb t�rsadalmi k�r�kben is, az als�bb n�pr�tegek eset�ben pedig mindennapos gyakorlat volt. B�ntetet�stol csak annak a f�rjnek kellett tartania, aki feles�g�t elkergette otthonr�l.

14. Ak�r gyermekk�nt adt�k f�rjhez a le�nyt, ak�r serd�ltebb kor�ban, nem sok belesz�l�sa volt abba, hogy sz�lei kit v�lasztanak neki hitves�l. Az, hogy a p�rok �sszeillettek-e vagy sem, az jobb�ra a v�letlenen m�lt, mivel a h�zass�g tervez�sekor foleg az anyagiak voltak elot�rben, a vagyon gyarap�t�s�nak szempontjai j�tszottak d�nto szerepet. Ha pedig k�sobb kider�lt, hogy a f�rj �s feles�g nem illenek �ssze, akkor a f�rj sz�m�ra volt lehetos�g arra, hogy vigasztal�st, k�rp�tl�st keressen a nagyvil�gban. Az asszonynak azonban mindenk�ppen hus�gesnek kellett maradnia, mivel a napvil�gra ker�lt h�zass�gt�r�st a nok eset�ben m�g sok�ig hal�llal b�ntett�k.

15. A korszellem megk�vetelte a noktol a teljes k�ru alkalmazkod�st. Az volt az ide�lis feles�g, aki f�rj�nek zoksz� n�lk�l engedelmeskedett �s igyekezett mindenben kedv�ben j�rni. Az ilyen asszonyt megbecs�lt�k, m�g a f�rje akarata ellen szeg�lo l�zadoz� sehol sem rem�lhetett t�mogat�st. Egyed�l akkor fogt�k p�rtj�t, ha f�rje meg akarta tiltani neki, hogy a h�zass�gban r�gi vall�s�t megtartsa. Ebben az esetben eg�sz felekezete m�g� �llt, �s teljes erk�lcsi s�ly�val t�mogatta.

16. A fiatalasszonyokat f�rjeik ritk�n k�nyeztett�k, aj�nd�kokat alig kaptak. Testi-lelki megpr�b�ltat�saik, a gyakori gyermeksz�l�sek hamar al��st�k eg�szs�g�ket. A nok levelez�s�ben gyakori t�ma volt a betegesked�ssel kapcsolatos panasz. Sokan k�z�l�k igen kor�n meghaltak, mivel legyeng�lt fizikumuk nem tudott ellen�llni a betegs�gek sorozatos t�mad�sainak.

17. A nok muvelod�se �s irodalmi tev�kenys�ge A nok sz�m�ra a 18. sz�zad Magyarorsz�gon kev�s lehetos�get k�n�lkozott a tanul�sra, muvelod�sre. A le�nyok sz�m�ra szervezett int�zm�nyes nevel�st-oktat�st elsosorban a noi tan�t�rendek ny�jtottak. Az angolkisasszonyokat P�zm�ny P�ter h�vta Magyarorsz�gra, elso le�nynevelo int�zet�k 1627-ben ny�lt meg Pozsonyban. Bud�n 1770-ben l�tes�tettek bentlak�sos l�nynevelo int�zetet �s egy hozz� csatolt nyilv�nos iskol�t, amely nagy n�pszerus�gnek �rvendett a korabeli polg�rok k�r�ben.

18. A z�rda bentlak� n�vend�keit az ap�c�k �r�sra, olvas�sra, n�met �s francia nyelvre, k�zimunk�ra �s rajzra oktatt�k, de t�ncolni �s zen�lni is tanultak k�l�n mesterektol. Az oktat�s nyelve n�met volt � �gy mint korabeli magyar le�nynevelo int�zetek t�bbs�g�ben. Az angolkisasszonyok tan�t�rendj�t M�ria Ter�zia lelkesen t�mogatta, gondoskodott az egym�s ut�n alap�tott �j int�zetek anyagi h�tter�rol.

19. Az orsolyit�k szint�n Pozsonyban alap�tott�k elso magyarorsz�gi iskol�jukat 1676-ban. Az uralkod�no oket is seg�tette, alap�tv�nyokat l�tes�tett a vagyontalan rend sz�m�ra. Rendh�zaikat egym�s ut�n nyitott�k meg Nagyszombatban, Kass�n, Nagyv�radon, Sopronban, Gyorben �s Varasdon. De a legh�resebb a pozsonyi z�rda volt, ahov� az eg�sz orsz�gb�l k�ldt�k le�nyaikat a korabeli a sz�lok.

20. Az int�zm�nyes nonevel�s mindezekkel a jelentos kezdem�nyez�sekkel egy�tt is meglehetosen fejletlen volt a 18. sz�zad Magyarorsz�g�n. A le�nyiskol�k csek�ly sz�m�nak h�tter�ben nyilv�nval�an a korszak mentalit�sa �llt: az a felfog�s, mely szerint a nok tudatlans�ga nem baj, sot er�ny. Bir� M�rton m�g 1812-ben is ekk�nt v�lekedik a nok er�nyeirol: �H�rom j� az asszonynak, ami nem j� a f�rfiaknak: a f�l�nks�g, az egy�gyus�g �s a szukkezus�g. A f�l�nks�g �ps�g�ket, az egy�gyus�g nyugalmukat, a szukkezus�g vagyonukat orzi.�

21. Moln�r Borb�la �s Ujfalvy Krisztina Jellemzo, hogy a sz�zad v�ge fel� kibontakoz� magyar nyelvu noi irodalom elso muveloi szinte teljesen autodidakta eszk�z�kkel tettek szert muvelts�g�kre. Moln�r Borb�la (1760-1825), a korabeli noi �r�k elso jeles k�pviseloje m�r tizenh�t �ves, amikor titokban megtanul �rni. (Apja ugyanis csak olvasni tan�totta meg, nehogy �r�stud�s�t szerelmes levelek �r�s�ra haszn�lja fel�)

22. Moln�r Borb�la ennek ellen�re megtanul �rni s nem is ak�rhogyan: versei igen nagy n�pszerus�get hoztak sz�m�ra az egyre gyarapod� magyarorsz�gi olvas�k�z�ns�g � s nem utols�sorban a noi olvas�k � k�r�ben. A sz�zadv�g jelentos v�ltoz�sa volt a magyar kultur�lis �let ter�n az is, hogy megjelentek azok a noi �r�k, akiknek elso jeles k�pviseloje �ppen Moln�r Borb�la volt. Hasonl� folyamat zajlott le n�lunk is, mint a korabeli n�met nyelvter�leteken, bel�ptek az irodalmi �letbe az elso noi �r�k, mint p�ld�ul Marianne Ehrmann �s Amalia Holst vagy az irodalomt�rt�n�szek k�r�ben Moln�r Borb�la szellemi rokonak�nt emlegetett Anna Louisa Karschin (1722-1791). (Ez ut�bbi egy falusi kocsm�ros l�nya, akit egy p�sztorfi� tan�tott meg olvasni. Verseinek elismer�sek�nt a porosz kir�ly kihallgat�sra h�vatta mag�hoz, �s egy h�zat �p�ttetett neki Berlinben.).

23. Ugyanakkor az is l�that�, hogy Moln�r Borb�la muveinek szakmai k�r�kben val� fogadtat�sa kor�ntsem volt egy�rtelmu a kort�rsak r�sz�rol. Kazinczy Ferenc �s F�y Andr�s p�ld�ul t�vols�gtart� kritik�val illett�k a k�ltononek a vereses levelez�s ir�nti vonzalm�t. A verseirol alkotott n�ha meglehetosen fanyalg� �rt�k�t�letek ellen�re a k�ltono f�nyes karrierje t�ny. A sz�p irodalmi sikereket egyebek k�zt az �ltala k�zkedvelt mufajnak, a k�ltot�rsaihoz versform�ban �rt levelez�snek k�sz�nhette, azoknak a leveleknek, amelyeket azut�n k�zz� is tett egy gyujtem�nyes k�tet�ben.

24. Az egyik fontos levelezo partner Csizi Istv�n (1718-1805) k�lto volt. Lev�lv�lt�suk hangneme, a leveleikben felbukkan� t�m�k tartalm�nak v�ltoz�sa j�l t�kr�zi az egyens�lyteremt�snek azt a pr�b�lgat�s�t, ahogyan abban a korban egy muvelt no �s f�rfi l�p�srol l�p�sre haladt elore egym�s megismer�s�ben, mik�zben leveleikben a semleges �s az intimit�s hat�r�t s�rol� t�m�k v�ltogatt�k egym�st. (A jelentos kork�l�nbs�g ellen�re ugyanis az idos k�lto k�zeledni pr�b�lt a harmincas �veinek elej�n j�r� �zvegyasszonyhoz, aki azonban ezt a k�s�rletet udvarias, de hat�rozott hangnemben utas�totta vissza.)

25. Moln�r Borb�la m�sik meghat�roz� jelentos�gu t�rsa a levelez�sben Gvad�nyi J�zsef (1725-1801) k�lto. Vele siker�lt kialak�tani a lev�lv�lt�snak azt a �k�z�p�ton j�r�, udvarias, de olykor humorosan �vodo hangnem�t, ami egy no �s egy f�rfi irodalmi levelez�s�nek sav�t-bors�t adja. Ahogyan Moln�r Borb�la monogr�fusa, H�sz-Feh�r Katalin fogalmaz: �Ez levelez�s val�ban �az elso megval�sul�sa egy olyan nyilv�nos, nem udvarl� t�rsalg�si st�lusnak, amely az adott magyarorsz�gi k�r�lm�nyeket � muvelts�gi szintet, �zl�svil�got, versel�si szok�sokat, vid�ki �letm�dot � tekintve, f�rfi �s no k�z�tt egyed�l lehets�ges.�

26. Moln�r Borb�la k�ltoi kvalit�sait �s szokatlanul elm�ly�lt �s kiterjedt muvelts�g�t mindk�t f�rfi levelezot�rsa nagyra tartotta. Egyszersmind sz�vesen n�pszerus�tett�k noi p�lyat�rsukat az olvas�k�z�ns�g �s a szakma kegyeibe aj�nlva k�lt�szet�t. Mindazon�ltal az is l�that�, hogy k�pess�geit a f�rfik�ltokh�z hasonl�tva egyfajta kuri�zumk�nt csod�lj�k ot. Csizi p�ld�ul ezekkel a szavakkal h�vja fel a figyelmet a tehets�gesen verselo asszonyra: �eggy o azon sz�pek k�zz�l, a kik �rz�keny hajlad�s�gokt�l fel-hev�ttetv�n, olly igazs�gosan k�pzelik a dolgokat, valamint a j�zan okoss�g �ltal a f�rfiak...�

27. Moln�r Borb�la irodalmi levelez�seinek partnerei k�z�tt k�l�nleges szerepet t�lt be Ujfalvy Krisztina (1761-1818) kolozsv�ri k�ltono. Kettej�k lev�lv�lt�s�b�l k�tf�le korabeli nok�p-noi szerep �rtelmez�s rekonstru�lhat�. A diskurzus kialak�t�s�ban Ujfalvy Krisztina a kezdem�nyezo f�l. Az�rt keresi fel level�vel Moln�r Borb�l�t, hogy c�folja annak egyik kijelent�s�t, amelyben a noi levelezot�rsak hi�ny�val magyar�zta azt, hogy f�rfi �r�kkal folytat �Correspondenti�t�. A kolozsv�ri �r�not az is zavarja, hogy Moln�r Borb�la levelez�seiben ink�bb a f�rfi �r�t�rsak norm�it, �rt�keit veszi �t, mintha �egyenlo� nemuekkel t�rsalogna. Ujfalvy Krisztina enn�l �n�ll�bb szerepk�rt tart k�v�natosnak a noi nem sz�m�ra. 

28. Nem el�gszik meg a korabeli t�rsadalmi elv�r�s beteljes�t�s�vel: a h�tk�znapi �letben szorgalmas �s emellett j�mbor vall�soss�g�val gyermekeinek mint�t ad� �desanya �s gazdasszony szerep�nek megval�s�t�s�val. Felk�n�lja Moln�r Borb�la sz�m�ra bar�ts�g�t ahhoz, hogy ketten egy�tt alak�tsanak ki a tradicion�lis noszereppel szemben egy, a noi l�lek �s intellektus saj�toss�gait jobban kidombor�t� mer�szebb t�rsalg�si st�lust.

29. Ujfalvy Krisztina a nonevel�s idoszeru k�rd�seivel kapcsolatosan is kifejti gondolatait. N�met mint�ra javasolja a nok sz�m�ra olvas�k�r�k megszervez�s�t �s h�zik�nyvt�rak fel�ll�t�s�t. A er�nyek gyarap�t�s�t eloseg�to moraliz�l� �r�sok mellett nem tartja k�rosnak a reg�nyek a olvas�s�t sem. Pedig a �rom�nokban� terjedo szentimentalizmus �rzelmeket felkorb�csol� hat�s�val szemben sok purifik�tor felemelte a szav�t. Ujfalvy Krisztina teh�t nem akarja eltiltani a noket a divatos reg�nyektol, de azt fontosnak tartja, hogy elore k�sz�ts�k fel a l�nyokat az irodalmi �rt�k felismer�s�re �s az �rt�ktelentol val� elk�l�n�t�s�re: �...ne szakasszuk el a Sz. K�nyvektol a Vil�gi Histori�kat, s szerelmes Rom�nokat: mert �ggy�t j�, mint az utoz�s a j� uttal s sz�p idovel...eggy�tt minden K�nyvek olvas�sa sem k�ros, s�t hasznos, de ugy, hogy el�bb k�szittess�k ki a L�lek a gy�ngynek a gaz k�z�l val� kiv�logat�s�ra..." (Id�zi (H�sz-Feh�r, 1996)

30. Moln�r Borb�la �s Ujfalvy Krisztina teh�t k�t k�l�nb�zo noi szerepfelfog�st k�pviselt �s n�pszerus�tett a 18. sz�zad v�g�nek Magyarorsz�g�n. Az egyik noide�l a pietista vall�soss�g�ban buzg�, de emellett muvelt h�ziasszony� volt, aki szabadidej�ben irodalmi levelez�st folytat, de a sz�m�ra tradicion�lisan adott csal�di �lett�r keretei k�z�l egy pillanatra sem akar kil�pni. A m�sik pedig egy ink�bb l�zad�, �n�ll�sod�sra v�gy� no k�pe, aki le akarja r�zni a t�rt�netileg megk�v�lt korl�tok nagy r�sz�t, �s szabad muvelod�s r�v�n k�v�nja kibontakoztatni k�pess�geit, intellektus�t. Mindazon�ltal l�that�, hogy m�g Ujfalvy Krisztina is csak m�rs�kelt reformokat rem�lt, tal�n az�rt, mert sz�molt a korabeli magyarorsz�gi realit�sokkal. �gy nem sz�llt s�kra a noknek a k�zszf�r�hoz val� teljes jog� hozz�f�r�s��rt, a nyilv�nos k�zhivatalok nok �ltal val� bet�lt�s��rt � annak ellen�re, hogy ot mag�t k�zs�ge jegyzov� v�lasztotta.