1 / 26

A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai. Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE. Történeti előzmények. Észak-Kínában uralkodó nomád dinasztiák 907-1125 Kitaj (Liao) dinasztia Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis kitaj írás

alaqua
Télécharger la présentation

A mongolok és Kína A Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A mongolok és KínaA Kínában élő mongol kisebbség és a két ország kapcsolatai Szilágyi Zsolt MTA NKI ELTE

  2. Történeti előzmények Észak-Kínában uralkodó nomád dinasztiák • 907-1125 Kitaj (Liao) dinasztia • Saját írásbeliség 920 – nagy kitaj, 925 kis kitaj írás • Valószínűleg mongol nyelvet beszéltek • A buddhizmus támogatása. (Shengzong császár 971-1031) • A mai mongol történeti diskurzusban szerepük felértékelődött. • 1125-1234 Dzsürcsi (Jurchen) Jin dinasztia

  3. A mongol hódítás • Kubiláj megalapítja a Yüan dinasztiát • 1279-re egész Kína mongol fennhatóság alá kerül. • 1309 a Yüan fénykor vége. • 1368 A dinasztia bukása. • Feudális széttagoltság a mongol területeken. • A hatalmi központok rövid léteznek. • Altan kán ér el sikereket a Ming dinasztia ellen. • Hohhot ( a mai regionális központ) alapítása az 1580-as években. • Népesség ma: 87,3 % han, 9,7% mongol.

  4. A mandzsu hódítás • A mongolok által lakott területeket három lépésben csatolják a birodalomhoz. • 1636 – A déli-mongol területek annektálása • 1691 – A középső (halha) területek bekebelezése. • 1757 – Az Ojrát kánság bukása.

  5. Kínai-mongol kapcsolatoka 20-21. században • 1911 a Teokratikus Mongol Állam kikiáltása (Egyetlen állam sem ismeri el.) • 1915 Kjahtai szerződés • Itt válik ketté Külső- és Belső-Mongólia története. • Külső-Mongólia – Gyakorlatilag a mai Mongol Köztársaság. • Belső-Mongólia – A Góbi Sivatagtól délre eső, mongolok lakta terület. • 1921 Mongol bolsevik forradalom (Az szovjet-orosz befolyás kezdete) • 1924 Mongol Népköztársaság (Csak a Szovjetunió ismeri el.) A kínai álláspont szerint a terület (Külső-Mongólia) Kína része.

  6. Szovjet befolyás időszaka • 1922-tól Mongólia gyakorlatilag szovjet befolyás alatt. Kína nem képes területi igényeit érvényesíteni. • 1945 Jalta. Sztálin megerősíti igényét az országra. • 1945 ősze népszavazás Mongólia hovatartozásáról. • 1946. január 5. Kína elismeri Mongólia függetlenségét. • 1949. október 16. A diplomáciai kapcsolatok felvétele. • 1950 Pekingi és ulánbátori nagykövetségek megnyitása. • 1957-59 Mongol konzulátus Hohhotban.

  7. A Belső-Mongol Autonóm Tartomány • 1911-12 a Teokratikus Mongol Állam létrejötte után nem sikerült az északi és déli területet egyesíteni. • 1930-as évek a Manchukuo-ból induló japán támogatásnak köszönhetően elszakadási törekvések. • De Wang vezetésével 1937. december 8-án kikiáltják Mengkukuo-t (Mengjiang). • A területet 1945-ben külső-mongol és szovjet csapatok foglalják el. • 1947-ben a szovjet kisebbségi politika mintájára hozták létre a Belső-Mongol Autonóm Tartományt. • 1 200 000 négyzetkilométer, Kína 12 %-a. • Jelenleg a tartomány lakosságának 17,13 %- a mongol. • 2009 a GDP 970 Mrd jüan (124 Mrd USD) • Növekedés 2008-hoz képest 16,8 %. 2003-2007 átlagában 20 %.

  8. Kínai-mongol kapcsolatok 1990 előtt • 1949-62 Jó gazdasági és diplomáciai kapcsolat. • Együttműködési szerződés • Határszerződés (1962) • Xiliin protokol-1964 • Gazdasági-, kulturális együttműködés • 1960-70-es évek • Kifejezetten fagyos viszony • Oka a Szovjetunió és Kína romló kapcsolata. (1969 Zhenbao szigeti konfliktus) • Mongólia szerepe a Hidegháborúban felértékelődik. • 1980-as évek közepétől fokozatos javulás.

  9. Mongol rendszerváltás • 1989-90 Mongol rendszerváltás A szovjet befolyás megszűnése. Lehetőség az önálló diplomáciai kapcsolatrendszer kialakítására. • 1992-es választások után új nemzetközi szerződések • 1993 Barátsági és Együttműködési Szerződés Oroszországgal • 1994 Barátsági és Együttműködési Szerződés Kínával (1998, 2003, 2004, 2005. Közös beszámolók) • 1982-84 után • 2001-2003-ban is felülvizsgálják a mongol-kínai határt (4767 km) • 1996 Háromoldalú határszerződés

  10. Diplomáciai kapcsolat 1990 után • 1991 az első kínai küldöttség Mongóliában • Kína elismeri Mongólia függetlenségét és önállóságát. • 1994 Li Peng ulánbátori látogatása • Új szerződés 5 pont a kínai álláspontról: • Kína tiszteletben tartja Mongólia függetlenségét, területi integritását • Gazdasági és kereskedelmi együttműködés a kölcsönös egyenlőség alapján • Mongólia nukleáris fegyver-mentes státuszának megtartása • Mongólia harmadik országokkal kialakított kapcsolatainak segítése • Kína célja a békés együttműködés

  11. Diplomáciai kapcsolat az ezredforduló után • 2001 szeptember 11. • Átalakuló prioritások. • A regionális biztonságpolitikában felértékelődik Mongólia szerepe. • 2003 Hu Jintao ulánbátori látogatása • Első külföldi útja • Gazdasági kapcsolatok megerősítése • 2004 július N. Bagabandi látogatása Pekingben • Megállapodás a határátkelő rendszer kiépítéséről • Összesen 13 átkelő létrehozását tervezik (6 már üzemel, 5 lesz nemzetközi) • Gazdasági-, kereskedelmi- és kulturális kapcsolatok fejlesztése • Új kínai befektetések Mongóliában

  12. Gazdasági kapcsolat • 1995 Mongólia második legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. • 1999-tőlaz első számú partner. • 2003 • 300 millió dolláros kedvezményes kölcsön kilátásba helyezése a mongol bányaipari szektor fejlesztésére. • 23 millió dolláros kínai befektetés a bányászati szektorban. • 2004 • A mongol export 48%-a Kínába irányul. • A rendszerváltás előtt a külker a KGST-vel 92%, a Szovjetunióval 80%. • A külföldi befektetések 38%-a Mongóliában kínai eredetű. • 86 millió dolláros kínai befektetés a bányászatban.

  13. Gazdasági kapcsolat az ezredforduló után

  14. Negatív hatások • Folyamatosan nő Mongólia gazdasági kiszolgáltatottsága. • Szűkül a hazai ipar önálló döntéshozatali képessége. • Egyes iparágak a kínai piacoktól függenek. (pl. kasmír) • Az kínai ipari befolyás migrációs hatásai nőnek. (kínai betelepülés) • Mongólia „elszakadási törekvései” sértik a kínai érdekeket. • PL. USA katonai együttműködés, tervezett kanadai, ausztrál bányászati nagyberuházások

  15. Nézőpontok • Nem egységes történeti megítélés • Mongol álláspont: évezredes hagyományokkal rendelkező nép. • Kínai álláspont: a terület a mandzsu birodalom része volt. • Mongol „nacionalizmus” • Nincs semmilyen kormányzati támogatása! • A nemzetközi párbeszédben nem jelentkeznek ezek az álláspontok. • Felszínre kerülése Mongóliában rendszerváltás után kialakuló „identitás válság” hatása. • Megjelenése belső-mongóliai területeken terhelheti a két ország kapcsolatát.

  16. „Pán-mongolizmus” • 1919 Első „megjelenése” • Rendszerváltás után: • 1991-ben felvetődik a „Három Mongólia” (Burjátia, Külső- és Belső-Mongólia) egyesítése. • A Mongol Demokrata Párt rövid ideig támogatta. • Nincs semmilyen realitása! • Nincs kormányzati támogatása! • A nemzetközi szerződések minden formában garantálják a jelenlegi határokat, az országok területi integritását.

  17. A jövő • Cél a gazdasági kapcsolatok további fejlesztése. • A meglévő oktatási és kulturális együttműködés kiszélesítése. • (Kína jelentős mértékben támogatja a tudományos kutatást: Mongol Tudományos Akadémia, Hohhot-i mongolisztikai konferenciák) • A mongol gazdaság számára a kínai piac és befektetések kulcsfontosságúak. • Törekedni kell a kölcsönösségre, a status quo fenntartására. • A kínai ipar számára nélkülözhetetlenek a mongol nyersanyagok, ásványkincsek. • A mongol ipari fejlődés feltétele a könnyen elérhető kínai piac.

  18. Politikai reláció • Mongólia szerepe kiemelten fontos az új ázsiai biztonságpolitika kialakításában. • Kína alapvető érdeke Mongólia státuszának megtartása. • A mongol stabilitás fontos a kínai belpolitika szempontjából is. (Belső-Mongólia, Xinjiang)

More Related