1 / 25

A társadalombiztosítási reformfolyamat 1989-től

XI. Adójogi Konferencia Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Siófok, 2008. április 23. A társadalombiztosítási reformfolyamat 1989-től. Dr. Kereszty Éva ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék. Alkotmányos alapok.

alijah
Télécharger la présentation

A társadalombiztosítási reformfolyamat 1989-től

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. XI. Adójogi Konferencia Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Siófok, 2008. április 23. A társadalombiztosítási reformfolyamat 1989-től Dr. Kereszty Éva ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék

  2. Alkotmányos alapok • A „lehető legmagasabb szintű egészséghez való jog” a rendszerváltó 1989-es alkotmány-módosítás eredménye • Korábban az „élet és testi épség, egészség védelméhez való jog”, valamint az ellátás közvetlen megszervezése szerepelt • Eszköz: a társadalombiztosítás megszervezése – közvetett felelősség Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  3. Változott-e a magyar egészségügy 1989. óta? • Igen, mert alapjaiban átalakult • a szolgáltató fogalma, • a szolgáltató és a finanszírozó kapcsolata, • a szolgáltató belső szervezete, vezetése, működése, minősítése, gazdálkodása, • a fejlesztéspolitikai célok, • a jogi, közgazdasági, nemzetközi környezet, • a szolgáltató és a beteg kapcsolata. • Nem, mert lényegében megmaradt • az állampolgári alapon használt, • privilegizált állami/önkormányzati szolgáltatókra épülő, • piac- és szükséglet érzéketlen, • nem biztosítási alapú, és nem biztosítási szemléletű • a kormány politikai és szakmai felelősségét 100%-ban érvényesítő rendszer. Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  4. Társadalmi szintű reform és ágazati feladatok • Az egészségügy önmagában nem reformálható, csak más ágazati átalakításokkal összhangban: • Nyugdíj • Rokkantság • Szociális ellátás átalakítása • Foglalkoztatási és munkavédelmi kondíciók • Közegészségügyi normarendszer szigorú érvényesítése (pl.: élelmiszerbiztonság). Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  5. Rokkantság - rehabilitáció • Komplex rehabilitáció: • Egészségügyi: munkaképesség és rehabilitálhatóság • Szociális • Foglalkoztatási • Nyugdíjalapba történő átcsoportosítás az E. Alapból az átmeneti helyzetekre • Szervezet: ORSZI (OOSZI helyett) • Korengedmény, korkedvezmény jelleg – ez is felülvizsgálandó (nyugdíj terület) Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  6. Egészségbiztosítás (OEP) Szolgáltatói szerződés TAJ kártya Kapacitás kontrol és TVK EU sürgősségi kártya (E111) OEP ellenőrzés és büntetés Biztosítási csomag szűkítése - ’96 + 2007 Teljesítményarányos finanszírozás ÁNTSZ Biztosítási jogviszony ellenőrzés - 2007 Állandó finanszírozás változás Szakfelügyelet, Működési engedély, Közegészségügy, járványügy Részletes adminisztráció a teljesítményről még a nem biztosítottak esetében is Szolgáltató Biztosított Privatizáció Háziorvosi rendszer kialakítása Betegjogok és adatvédelem Co-payment az extra szolgáltatásért Gyógyszerrendelés szigorítása Műhibaperek és felelősségbiztosítás Szabad szolgáltató választás Beutalás szigorítása Változások, reformok a társadalombiztosítás szereplőinek kapcsolatában

  7. Kizárólagos (monopol) ellátások Az egészségügyi ellátások jogcím és finanszírozó szerint Egészségügyi szolgáltatás (magánfinanszírozás) Társadalombiztosítási eü. szolgáltatás Állampolgári ellátás Egyéb szervezett eü. Többlet hotel-szolgáltatás EU állampolgár biztosított Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  8. A rendszerváltó egészségügy • Az egészségbiztosítási alapú egészségügy (’72-es állami eü. feladása) • 1992-től: • Nem ingyenes állampolgári jog az ellátás • Bekerül a 16.§ szerinti „csomag” • Elvileg: térítéskötelezettség lehetősége, és biztosításon kívüli szolgáltatások • Alap-ként kerül a költségvetési rendszerbe az egészségügy fedezete Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  9. A rendszerváltó egészségügy 2. • Privatizáció • 1989-től: • Önálló egészségügyi vállalkozásoklétrehozásának lehetősége • A magánbefektetés megjelenése (mikro-vállalkozás multinacionális cég) • Közfinanszírozási lehetőség magántulajdonú szolgáltatónak • Háziorvosok és gyógyszertárak szinte teljes körű, (quasi) kötelező privatizációja Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  10. A rendszerváltó egészségügy 3. • Decentralizáció: önkormányzati törvény • 1990-től: • Az egészségügy helyi közügy • Az önkormányzatok felelősek a lakosságuk ellátásáért (?!) • Területi ellátás, mint ellátási garancia • Egészségügyi vagyon szétosztása a térképen • Az önkormányzat, mint „politikai tulajdonos” megerősödése Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  11. A szocialista egészségügy hibái • Voluntarista fejlesztések politikai alapon • Aktív ágyak túlsúlya, túl sok ágy • Elégtelen alkalmazkodóképesség • Vezetők politikai alapú kiválasztása • Elégtelen, alacsony presztízsű alapellátás • Hiányszakmák, hiányterületek • Alacsony bérszint, hektikus munkabeosztás • Hálapénz, magánellátás közpénzből • Rossz népegészségügyi mutatók (életmód) Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  12. Európai reformok elemei • Az állam és a piac szerepének megváltozása az egészségügyi ágazatban • A döntések alacsonyabb szintre tétele vagy magánkézbe adása (decentralizáció) • A beteg választási lehetőségének és döntési kompetenciájának, valamint felelősségének növelése • A népegészségügy kiemelt szerepének biztosítása Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  13. A magyar reform pillérei • Társadalombiztosítás • Tulajdonlás, önkormányzatok, decentralizáció • Ellátórendszer szerkezetátalakítása, „quality and safety” • Szakmai és civil szervezetek, betegmozgalmak • Népegészségügy – új szemlélet minden területen Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  14. Társadalombiztosítás • Nincs biztosítási eleme • Potyautasok ellátása, kontrollálatlan TAJ kártyák • Hatósági jogkörű, közhatalmat gyakorló OEP • A biztosított nem érzi szerződésnek, a szolgáltató sem érzi szerződésnek • Következmények nélküli a szerződés (jogszabály) szegés • Legyen társadalombiztosítás • Lehet-e egy monolitikus biztosítóval? • Kik és miben versengenek? • Mi az az érték, amely nem sérülhet? • Visszahat ez a szolgáltatás minőségére? • Lemond-e a nép az ingyenes ellátásról? • Az USA magánbiztosítási technikái alkalmasak-e a magyar társadalombiztosítás reformjára? Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  15. Társadalombiztosítás 2. • Nem ingyenes egészségügy (közszolgáltatás): • Vizitdíj – receptdíj - hoteldíjak • Beutalástól eltérés díja • Generikus program • Járulék befizetési kötelezettség (biztosítás): • Potyautasok kiszűrése • Általános befizetési kötelezettség • Állami befizetési kötelezettség • Szerződés ellenőrzés (szolidaritás, kockázatközösség) • Felügyelet – hosszabb távon nem a szolgáltató, hanem a biztosító és a szerződések ellenőrzésére • Szerződéses tartalom: csomag értelmezése • Teljesítmény finanszírozás (szabályozott piacgazdaság) • Teljesítménymérés • Szolgáltatások definiálása, szakmai és piaci értékmérés Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  16. „Potyautasok” • 2006: 1 000 000 ember „tisztázatlan”: • Bejelentés nem tisztázható • Bejelentés, módosítás elmaradt • Tudta nélkül kijelentették • Nincs egyéni „folyószámlavezetés” – többes jogviszonyok keverednek • Bejelentéshez nem kapcsolódik befizetés • APEH nem kezeli külön a járulékfizetők és a jogosultak körét, csak a befizető adóalanyokra „lát rá” • 2007 vége: már „csak” 400 000 tisztázatlanság • Ügyfélkapu rendszer: fogyasztói ellenőrzés – • Hibája: nem mindent lát át az érintett (más labor végezte a vizsgálatot, mint ahol a vért vették Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  17. Biztosítási jogviszony ellenőrzése • Ellenőrzés: egészségügyi szolgáltató a biztosítás tényét (nem a befizetést) – • TAJ szám alapján • Minden ellátásnál és a gyógyszertárban • NINCS ELLÁTÁSI SZANKCIÓ: ellátást megkapja, de az OEP jelzést kap a problémáról • Nem az ellátásra szorulót, hanem a befizetésre kötelezettet teszi felelőssé a rendszer • NEM AZ ELLÁTÁST KELL KIFIZETNI, hanem a jogviszonyt tisztázni és AZ ELMARADT BEFIZETÉST TELJESÍTENI ANNAK BÜNTETŐ KAMATAIVAL ÉS KÉSEDELMI DÍJAIVAL EGYÜTT, MERT A MAGYRA SZABÁLYOZÁS SZERINT A BIZTOSÍTÁS A KÖTELEZŐ Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  18. USA egészségbiztosítási rendszer – nincs tb.! Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  19. Managed care – a csoportos biztosítás kézben tartásának kulcsa • „Command and control” • A restriktív költségcsökkentés ellen az állami/szövetségi szabályozás küzd • Beavatkozási területek: • Anyaság, terhesség, gyermekellátások biztosítása • Krónikus betegek és fogyatékkal élők kötelező befogadása (nem precondition-ként tekintett állapot) • Előzetes állapotok kizárásának korlátozása (1- 1,5 év) • Jogviszony folytonosság értelmezése (ellátás és precondition) • Betegjogok és fogyasztóvédelem (PPO nem korlátozhat) • Beutalási követelmények hozzáférést nem akadályozó értelmezése (terhesség – nőgyógyász) • Engedélyezési, értékelési rendszer (utilization review): orvosi jogosultságok Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  20. Holland egészségbiztosítás-szervezési modell Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  21. Magyarország–2008. Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  22. Pénztártörvény (2008. évi I. tv.) Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  23. 2008. évi I. tv • Területi kötelezettségű zrt. – házio. rendszer mintájára • A beteg számára „körzeti” biztosítotti garancia, de szabad választás ízlés szerint • Szabad választás (minek alapján választ?) – lehet-e egyedi profilja a pénztárnak? • Befizetést és a szolgáltatást (csomagot) külön tv. határozza meg – ez a tv. „csak” szervezeti kérdéseket szabályoz • Nyereség: a pénztári összeg max. 2% Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  24. Pénztártv. költségrendszere • Nemzeti Kockázatközösségi Alap • Állami felelősségbe tartozó ellátások (járványügy, anya-, csecsemővédelem, stb.) • Nagyértékű, kiemelt költségű ellátások • Ritka betegségek ellátása (EU 23 elismert ritka betegsége összesen 800 000 fő Mo-n) • Pénztárak felé: fejkvóta(nem a járulék átutalása!) • Nem, kor, egyes rizikók szerint megállapítva (kockázatszelekció ellen hat) • Az pénztár által felhasználható összeg • A szolgáltató +10%-os díjazására is fordítható • max. 3,5%-a az adminisztráció és működés költsége • Max. 2%-a az osztalék (3 év után) • Az állam részéről kötelezően a szolgáltatások fejlesztésére fordítandó Társadalombiztosítási reform - Kereszty É.

  25. Egészségbiztosítás (OEP) A „szerződés” a hatóság és a miniszter döntésén alapuló egyoldalú közhatalmi aktus Nagyszámú potyautas TVK szabályok minőség alapú verseny helyett Jövedelem eltitkolás, járulék csalás Nincs szerződés, nincs biztosítási csomag Nem cél a minőségi ellátás, a cél a költségcsökkentés a k.hatékonyság helyett Nincs hatékony biztosítás ellenőrzés A teljesítményarányos finanszírozás nem a valódi teljesítménnyel arányos Túl általános csomag, teljes lakossági és betegségi lefedettség, érdektelenség a kiegészítő biztosításra ÁNTSZ A szisztematikus költségfigyelésen alapuló díjkarbantartás hiánya Gyenge szakmai ellenőrzés A népegészségügy-politika hiánya Merevség az egyedi szükségletekkel és az innovációval szemben Túlzott adminisztrációs kötelezettség Szolgáltató Biztosított Egészségtudatos-ság és prevenció hiánya A háziorvos nem kapuőr A minőség lés hozzáférés egyenlőtlensége (földrajzi és szociális) Szakmailag inadekvát gyógyszerrendelési rend Átláthatatlan várakozási rend Műhiba prevenció hiánya (stratégia és eszközrendszer) Túlkezelés és vizsgálati dömping – rossz defenzív orvoslás Hálapénz Hibák, hiányok, a társadalombiztosítási egészségügy szereplőinek kapcsolatában – 2007.

More Related