1 / 64

Faragó Imre M agyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003 . n ovember 2 5 .

Faragó Imre M agyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003 . n ovember 2 5.

aliza
Télécharger la présentation

Faragó Imre M agyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003 . n ovember 2 5 .

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Faragó Imre Magyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003.november 25.

  2. A táj• A földfelszín több szempontból egységes, a környező területektől (tájaktól) különböző része. •A szomszédos területektől elkülönítő tájalkotó tényezők:– természeti (domborzat, éghajlat,növényzet) – társadalmi (településhálózat, gazdálkodás)– történeti (letűnt államalakulat, régi közigazgatási egység)– néprajzi tényezők

  3. A tájnév – „tájat jelölő név”Olyan földfelszíni és tengerfelszín alatti egységek nevei, amelyek egymástól valamilyen természeti-, történeti- gazdaságföldrajzi, illetve néprajzi szempontok alapján elhatárolhatók.

  4. A tájnevek kartográfiai típusai•Természetföldrajzi tájnév• Történeti-földrajzi tájnév• Néprajzi tájnév• Tengerfenék domborzati nevek

  5. Természetföldrajzi tájak•Hierarchikus rendszerő•Földtani, felszínalaktani, éghajlati jellemzők alapján felállított egymásra épülés ő•A földfelszíni jellemzők összekapcsolása az adott táj belső és külső tulajdonságaival.

  6. Kartográfiai ábrázolási problémák• A teljes hierarchia nem ábrázolható• „Műnevek” jelenléte az egyes hierarchikus szinteken• Kartográfiai „hagyományok”

  7. A HIERARCHIA

  8. A hierarchia bemutatója: a TÁJBEOSZTÁS

  9. 1 Kistájrészlet ő Keleti-GerecseKeleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + Központi-Gerecse =Gerecse2 Kistáj őGerecseGerecse + Zsámbéki-m. + Budai-hg. + Pilis = Dunazug-hegyvidék3 Középtáj ő Dunazug-hegyvidékDunazug-hegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móri-árok + Bakonyvidék = Dunántúli-középhg.4 Nagytáj őDunántúli-középhg.

  10. A „MŰNEVEK”

  11. • Csepel–Ócsai-sík• Pesti-hordaléksík• Mohácsi-terasz• Észak-bácskai-löszhát• Közép-Mezőföld• Csongrád–Szegedi-ártér• Északkelet-Nyírség• Nyárszegi-magassík• Szlovák-paradicsom• Máramarosi-masszívum• Zempléni-határhegység• Alsó-Maros-áttörés Tömegtérképeken ritka a használatuk

  12. AZ ÁBRÁZOLÁSI „HAGYOMÁNYOK”

  13. 1922 1937 1953 1989

  14. • Hegység- és dombságnevekő kiemelkedések, pusztuló (eróziós) felszínformák földrajzi nevei.őálló betűtípussal ábrázoljuk • Köznevek:-hegyvidék, -hegység, -hátvidék, -hegyhát, -hátság, -dombvidék, -dombság, -magasföld, -fennsík, -plató

  15. • Síkság-, medence- és átmenetitájnevekő A feltöltődő (akkumulációs) felszínformák neveiő a hegylábfelszíneket is ide soroljuk (átmenetitáj)ődőlt betűvel ábrázoljuk• Köznevek: -síkvidék, -síkság, -sík, -medence, -völgy, -sivatag, -mélyföld, -part + -alja (átmenetitáj) végződés

  16. hegység-dombság síkság-medence átmenetitáj síkság-medence

  17. Történeti-földrajzi tájak•Letűnt közigazgatási egységek nevének tovább élőformái +•Szoros kapcsolat a néprajzi tájnevekkel+ •Nincs hierarchikus egymásra épülés+ •Történeti-földrajzi név # történeti név

  18. LETŰNT KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVE TOVÁBB ÉL

  19. Borsod + Abaúj-Torna + Zemplén = Borsod-Abaúj-Zemplén megye (1950) De:Sátoraljaújhely környéki ember nem lett „borsodi”! ő Ő „zempléni” (identitástudat) ő a korábbi megye neve tovább él a lokalizálásban De: nem általánosítható! pl. Komárom-Esztergom

  20. X. sz.: Erdőelve – „erdőn túl” XIII. sz.: Erdélyi vajdaság XVI. sz: Erdélyi fejedelemség 1872: különállás megszűnése De: megmaradt az„erdélyi ember” (éntudat + „tetudat”) ő A lokalizálás tovább él az Erdély névben ő történeti-földrajzi táj

  21. SZOROS KAPCSOLAT A NÉPRAJZI TÁJNEVEKKEL t Egy névrajzi fogalmi kategória: történeti-földrajzi-néprajzi tájnév

  22. pl. letűnt közigazgatási egységek: Kiskunság Nagykunság Székelyföld Hajdúság mindegyik néprajzi tájnév, de közigazgatási egységgé formálódásuk etnikai, társadalmi alapú ő előbb volt a „nép”, azért lett a közigazgatási elkülönülés

  23. néprajzi néprajzi történeti-földrajzi

  24. a TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI TÁJNÉV nem TÖRTÉNETI NÉV

  25. Egykori közigazgatási egységek neve,ha kikopik a használatból vagy nevének tartalma folytán el kellett tűnnie a mindennapokból őtörténeti névő Ilyet csak történelmi térképeken, tehát visszadatált időállapotot bemutató térképeken használhatunk. pl. Avarország, Pannónia

  26. TIPOGRÁFIAI MEGOLDÁS hegység-dombság Északi-középhg. síkság-medence-átmenetitáj Kisalföld történeti-földrajzi-néprajzi táj Felvidék

  27. Ugyanazon terület két térképen történeti-földrajzi néprajzi nevekkel és azok nélkül Magyarország felszíne és vízei [Stiefel Eurocart 2002] Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999]

  28. A TÁJNEVEK KARTOGRÁFIAI BESOROLÁSÁNAK PROBLÉMÁJA

  29. – Nagykunság – • néprajzi tájnév „eredeti kun népessége megmagyarosodott” • történeti-földrajzi tájnév „egykori Nagy-Kun kerület” • természetföldrajzi tájnév „az Alföld síksági középtája” Milyen kategória lesz a térképen?

  30. Eldöntendő kérdés: A felvételre kerülő név… …természetföldrajzi tájnév? …történeti-földrajzi-néprajzi tájnév? Besorolási szempontok: • Térkép célja/típusa • Melyik hatás/tényező erősebb

  31. síkság-medence síkság-medence

  32. – Külső-Somogy – Milyen kategória lesz a térképen? Döntés: természetföldrajzi tájnév Eldöntendő kérdés: A Külső-Somogy név… …dombságnév? …átmenetitáj-név ?

  33. ? átmenetitáj hegység-dombság hegység-dombság hegység-dombság

  34. MAGYAR TÁJNEVEK A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

  35. TÁJSZEMLÉLETEK A KÁRPÁT-TÉRSÉGBEN (NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS) • magyar • szlovák • román • ukrán • szlovén

  36. Táji viszonyítások a tájnévadás alapján a Kárpát-térségben

  37. A Kárpát-térséggel foglalkozó magyar TERMÉSZETFÖLDRAJZISZEMLÉLETEK és TÁJBEOSZTÁSOK – áttekintés –

  38. Az „alaphelyzet” • Folyóközök és „erdők” (hegységek), a tájnévadás alapjai [Bodrogköz, Vérteserdő] • Karakteres tájakon népi névadás, nagy méretbeni szórással [Mátra, Alföld] • „Lyukak” a névrendszerben • Nagyon erős vármegyei- és igazgatási szemlélet [„Túl a Dunán”, „Tiszán innen”]

  39. HUNFALVY JÁNOS A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása (1863–65) • Kárpát-medence hármas tagolása, • A hegységek és a Kárpátok részeinek csoportosítása, • A tájak bemutatása néhány esetben a mai leírásoknál is részletesebb és alaposabb Pozsonyi-, Pesti-, Erdélyi-med.

  40. TELEKI PÁL 1917 Az új gondolat: „Milyen fontos volna a magyarban is a vármegyék monográfiái helyett a Mezőségnek, a Nyírségnek és Barcaságnak, a Csallóköznek és a Hanságnak a leírása! „* *Teleki Pál: A földrajzi gondolat története

  41. Teleki Pál: A tájak leírásának és összehasonlításának kulcsa a táj tipikus karakterének megkeresése, kidomborítása. Ez a karakter akár klimatikus, akár orográfiai, akár történelmi, ha a tájképre hatással van, földrajzi tényezővé válik.

  42. CHOLNOKY JENŐ „Parcellázó tájbeosztás” 1920-1942 • 9 nagytáj a tört. Mo. területére, • A tájszemléletben is uralkodik az államközpontúság, • Névadása földrajzilag kifejező, körülíró („műnevek”) Alföld, Dunántúl, Erdélyi-med., Kelet-magyar-országi-szigethg., Ény.-Felvidék, Ék.-Felvidék, K.-Kárpátok, Dél-erdélyi-felv., Dinári-Alpok

  43. PRINZ GYULA Magyarország tájrajza 1936 Alföld, Felföld, Erdély, Pannonföld • A Kárpát-medencén belül 4 országrészt, 15 tájat és közel 100 vidéket határoz meg, • Tájrajzi egységei egyénitermé- szetföldrajzi,településföldrajzi, gazdasági és kultúrtörténeti jelleggelbírnak.

  44. KÁDÁR LÁSZLÓ A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei 1941 • Térképmelléklet a magyar néprajzi tájakról, • Fő figyelme a nép által felismert és elnevezett tájak felé fordul.

  45. BULLA BÉLA–MENDÖL TIBOR A Kárpát-medence földrajza 1947 • 6 nagytáj • a Kárpát-medence természet- földrajzi egység, származásának, éghajlatának, vízrajzának megértéséhez az egész ismerete szükséges. • Saját népünk tájépítő munkáját számon tartani kötelességünk, bárhol bukkanjunk is rá a Földön. Alföld, Kisalföld, Dunántúl, Ék-Felvidék, Ény-Felvidék, Erdély

  46. PÉCSI MÁRTON–SÁRFALVI BÉLA Magyarország földrajza 1960 • Átdolgozott beosztás, államközpontú- ság a trianoni határokkal • 4 nagytáj • A Bulla–Mendöl-féle tájak adaptálása a trianoni határokhoz. • Tradicionális tájnevek felcserélése újakkal ALFÖLD, KISALFÖLD, DUNÁNTÚL, ÉSZAKI-KHG. pl. Eperjes–Tokaji-hv. Gömör–Tornai-karszt

  47. BULLA BÉLA Magyarország természetöldrajza 1960 • Több helyütt erőteljes beavatkozás a hagyományos tájszemléletbe • Nagytáji szinten megváltoztatott táj- határok, a Dunántúl szétbontásával • 6 nagytáj • Az Alföld kiterjesztése a Mezőföldre KISALFÖLD, ALPOKALJA, DUNÁNTÚLI-KHG., DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG, ALFÖLD, ÉSZAKI-KHG.

  48. MAROSI S.–SOMOGYI S. Magyarország kistájainak katasztere* 1990 • Bulla 1962-es beosztásának megerősítése, kistáj szintű fejlesztése • Szigorú államközpontúság a trianoni határokra • 6 nagytáj, 33 középtáj, ~200 kistáj *első térképes megjelenése: MNA 1989, hasonló tartalom: FNT I. (1971)

  49. HAJDÚ-MOHAROS J. – HEVESI A. A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása 1997 • Az államközpontúság teljes megszűnése • Nem Kárpát-medence, hanem Kárpát- térség (medence+előtér) egység • 21 nagytáj • „Kompatibilitás” a szomszéd népek rendszereivel • Mo. területén a Bulla-féle 6 nagytáj megtartása részben Prinz-féle nevekkel Bakonyerdő, Mátraerdő

  50. A TÁJNEVEK VÁLTOZÁSA A MAGYAR NÉVTERÜLETEN

More Related