A formai feltárás egységesítésének hazai és nemzetközi törekvései; ISBD

1. A formai feltárás egységesítésének hazai és nemzetközi törekvései; ISBD Dok.leírás, formai feltárás Zsák Judit

2. Miért jó az egységesítés? • könyvtári hálózat megléte • közös információfeldolgozási szabványok, technológiák → megvalósulhat a közgyűjtemények közötti együttműködés • A globális környezetben a nemzetközi szabványokon alapuló bibliográfiai számbavétel egyre fontosabbá válik.

3. 1960-as évek vége: az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel eszménye kiterjed az egész világra Megvalósítása érdekében megszülettek a nemzetközi szabványok és szabályzatok: • ISBD-k [International Standard Bibliographic Description], • MARC (Machine-Readable Cataloging)-formátumok, • ISO-szabványok • Az Unicode szabvány (legelterjedteb szabványokban leírt karakterek és vezérlő kódok) és az ISO/IEC 10646 lehetővé teszi a világ legnagyobb írásrendszereinek a megjeleníthetőségét → adatcsere-formátum

4. OPAC • IFLA (International Federation of Library Associations) munkacsoport alakult az OPAC [Online Public Acess Catalogue] követelményeinek kidolgozására. • Célja a katalógusok megjelenítő formátumainak szabályozása (weben alapuló katalógusoké is).

5. Az elektronizáció hatása • Az a környezet, amelyben a katalogizálási elvek és szabályok működnek, az utóbbi években drámaian megváltozott. • A változás kulcstényezői: a könyvtárgépesítés, az internet terjedése, a gépi rendszerek bevezetése és állandó fejlődése, valamint a nagy, nemzetközi adatbázisok kialakulása, amelyek közös (osztott) katalogizálási programok keretében létrejött rekordokból állnak.

6. Az elektronizáció által előidézett legfontosabb változások a katalogizálás történetében: • Az automatizált katalógusok széles körű használata és az online katalógusok (OPAC) fejlődése. • A helyi és a nemzeti könyvtári hálózatok létrejötte, majd az Internet használata, s ennek nyomán az elektronikus központi katalógusok kialakulása, a közös katalogizálás • A keresési és dokumentumtovábbítási protokollok, elsősorban a Z39.50 ügyfélkiszolgáló technológia megteremtése, amelynek hatására a keresőkérdést a felhasználó a világ bármely pontján található adatbázisokon lefuttathatja. • A személyi számítógépek teljesítményének a növekedése, s ezáltal a bibliográfiai rekordok letölthetősége a saját munkaállomásra. • Az egységes MARC [Machine Readable Cataloguing = géppel olvasható katalogizálás] formátum kidolgozása és alkalmazása (melyet egységes formában: SGML nyelven rögzítenek).

7. Elektronikus dokumentumok feldolgozása • korszerű katalogizálási szabályzatok • ISBD/ER, azaz a International Standard Bibliographic Description for Electronic Resources foglalkoznak az elektronikus dokumentumok feldolgozásával. • A fizikai hordozón önállóan megjelent elektronikus dokumentumokkal nincs probléma, hisz ezek kézben fogható jellegüknél fogva a hagyományos értelemben vett könyvtári egység fogalmába beilleszthetőek.

8. Dublin Core • A távoli elérésű dokumentumok problémája! Az interneten fellelhető digitális dokumentumok rohamos gyarapodása és a leírásukra tett kísérletek → Dublin Core Metadata Initiative (Dublin Core Metaadat Kezdeményezés) • a hálózaton található dokumentumok leírásának egységesítésére jött létre • [metaadat = egy másik adatot leíró, meghatározó adat, amely összefoglalja az adat használatára vonatkozó összes fontos tényt]

9. Dublin Core • Elnevezése az első konferenciához kötődik, amelyet az Ohio állambeli Dublinban tartottak 1995-ben könyvtárosok, levéltárosok, tudósok és informatikus szakemberek részvételével. A konferencián két alapelv fogalmazódott meg: 1. legyen a leírás egyszerű, hogy a munka ne igényeljen katalogizáló szakembereket, 2. de fejezze ki a dokumentumok tartalmát minél pontosabban. • Az első konferencián határozták meg azt a 13 metaadatot is, amelyeket – mint legfontosabbakat – core-nak (mag) neveztek el. • Az adatelemeket 1996-ban, a harmadik konferencia után véglegesítették: számuk ekkor kibővült 15-re.

10. MSZ→ KSZ • Évtizedeken keresztül az MSZ 3424 jelű és számú, Bibliográfiai leírás című szabványsorozat tagjai tartalmazták a bibliográfiai leírások megjelenítésére vonatkozó előírásokat Magyarországon. • Ezek helyett a szabványok helyett 1999-től szabályzatok jelennek meg: Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzat címmel, KSZ betűjellel

11. Különbségek: • Pl. nem különböztet meg teljes és egyszerűsített leírást • nincs többlépcsős leírás időszaki kiadványok esetében