A személyiség fejlődése

1. A személyiség fejlődése Neptun kód: LMP PS020K2 Dr. Taskó Tünde Anna 2011.

2. Követelmény • Kollokvium • Írásban • Teszt formájában

3. Kötelező irodalom • Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2004. • Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000. • Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Pécs, Helikon Kiadó, 2000.

4. Ajánlott irodalom • Bagdy E. - Telkes J.: Személyiségfejlesztési módszerek az iskolában. Budapest, Nemzeti Tk, 1998. • Carver, Charles S. - Scheier Michael F.: Személyiséglélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. • Douglas, A. [et al.]: Psychology. Boston, HoughtonMifflinCompany, 1988. • Lerner, Richard M.: Handbook of childpsychology. New York, Wiley, 2006. • Hatvani A. - Estefánné Varga M. - Taskó T.: Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek, Eger, EKF Líceum K., 2001.

5. A személyiség fogalma • a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását (Allport, 1985)

6. A személyiség jellemzői: • A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. • Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak. • A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.

7. A személyiséget nemcsak társas –társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi –lelki adottságok, az öröklött tényezők is. • A személyiséget jellemzi az éntudat. • A személyiséget jellemzi az aktivitás. • A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

8. A fejlődés fogalma • Minőségi változások sorozata, amely magasabb szintű szerveződéshez

9. A fejlődést befolyásoló tényezők • Belső tényezők: a veleszületett tényezők (öröklés és érés) • Külső tényezők: szűkebb (pl.: család) és tágabb környezet (pl.: a társadalom, kultúra)

10. A fejlődéssel kapcsolatos nézetek • Natívizmus (Darwin, Galton) –veleszületett tényezők szerepét hangsúlyozza • Szociológiai nézőpont (Locke, Rousseau, behavioristák) – a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozza • Kettős konvergencia elmélete (Stern) – a veleszülett és a környezeti tényezők szerepét egyaránt fontosnak tartja a fejlődésben (60%-40%)

11. A fejlődés üteme • Akceleráció: felgyorsult fejlődés • Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás • Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban túlhaladott szintre • Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés

12. A fejlődés iránya • Normális fejlődési irány • Deviáns fejlődési irány

13. A fejlődéslélektan vizsgálati módszerei • megfigyelés • kísérlet • önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) • klinikai kikérdezés (Piaget) • tesztek, projekciós módszerek • produktumokvizsgálata (rajz stb.) A vizsgálati irányok: • keresztmetszeti (transzverzális) • hosszmetszeti (longitudinális) • kombinált

14. A pszichikum fejlődésének törvényei • Plaszticitás (képlékenység) törvénye • Aktivitás törvénye • Szerkezet és funkció egységének törvénye • Koegzisztencia törvénye • Transzfer (átvitel) törvénye

15. A plaszticitás törvénye • Az a fejlődési törvény, mely azt fejezi ki, hogy az idegrendszer mőködésénekalakítása annál valószínűbb, minél fiatalabb az idegrendszer.

16. Aktivitás törvénye • A személyiségnek magának kell a tevékenységeket elvégeznie ahhoz,hogy az adottságnak megfelelő képesség kialakulhasson.

17. Szerkezet és funkció törvénye • A test és az idegrendszer érési folyamatához kapcsolódóan,az érettségnek megfelelő tevékenység gyakorlását akkor kell elkezdeni, amikor az ehhezszükséges előfeltétel már kialakult. Ez az előfeltétele a további érésnek és fejlődésnek.

18. Koegzisztencia törvénye • A személyiség különböző tevékenységfajtákban ugyanabban azidőben, különböző szinten fejlett.

19. Transzfer törvénye • Egy tevékenységfajtában megszerzett gyakorlat egy másik tevékenységfajtamegtanulásátmegkönnyítheti, illetve megnehezítheti – gátolhatja – spontán módon.

20. Az újszülöttkor

21. Születés • fejlődésében minőségi ugrás, mert • önálló biológiai lénnyé válik, • testi és pszichés trauma, • alkalmazkodnia kell az új környezetéhez, • elkezdődik a szocializáció folyamata.

22. Az újszülött • Átlagosan 3300 gr • 52 cm hosszú

23. Az újszülött testalkata • Nagy fej (testhossz ¼) • Rövid törzs • Esetlen, vékony végtagok • Tónustalan, fejletlen izomzat

24. Az idegrendszer • Idegrendszer: • az agy makroszkopikusan azonos a felnőttével, • a kéreg funkcionálisan fejletlen, • a reflexközpontok (gerincvelő, nyúltvelő) funkcióképesek, • elkezdődik a myelinizáció. Diffúz, rendezetlen, impulzív mozgás

25. Vegetatív reflexek • Az alkalmazkodást szolgálják • csuklás, • tüsszentés, • nyelés • pilomotoros reflex, • Babinszkij reflex. • pupilla reflex,

26. Reflexek szopó Fogó lépegető

27. Az érzelmek jellemzői • elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem), • tanult érzelmek megjelenése, • rövid lefolyás, intenzív kifejezés. szociális mosoly kíváncsiság

28. Megismerés jellemzői • a kor elején valamennyi érzékszerv funkcióképes, • a kor elején az észlelésnek még nem adottak a feltételei, ezért csak érzéki megismerés van

29. A látás jellemzői • Születéskor a legfejlettlenebb • Rövidlátóak – 20-30 cm-re látnak élesen • Szeretik az erős kontrasztokat • Bizonyos mintákat preferálnak • 1 hónap után kontrasztos tárgyat fixál, • 2 hónap után tekintetével mozgó tárgyat követ • 6 hónap után tekintetével letapogat, • 7 hónap a látásélesség megközelíti a felnőttét • 8 hónap után megjelennek a konstanciák, • 10 hónap után a látóteréből kikerül tárgyat keresi.

30. A hallás jellemzői • születés után magas alsóküszöb, • csont, majd légvezetéses hallás, • erős hangokra sírással reagál, • az emberi hangra és a dallamra különösen figyel

31. A szaglás jellemzői • erős szagokra reagál, • az anyatej szaga kiváltja a szopóreflexet. Ízérzékelés: • az édes és keserű ízeket megkülönbözteti, • a markáns ízekre reagál. Bőrérzékelés: • 1-2 Celsius-fokos különbségi küszöb, • fájdalomérzet. A szervi és egyensúlyérzet működik.

32. A mozgás fejlődése

33. A mozgásfejlődés törvényei • Kefalokaudális törvény (fejtől halad lefelé) • Proximodisztális törvény (a test középvonalától a periféria felé)

34. Mozgásfejlődés I.(Helyzet- és helyváltoztató) • Kb. 2 hónapos korban: hason fekve emeli a fejét • 3-4 hónapos korban: emeli a mellkasát • 4 hónapos korban: hasról hátra fordul • 5 hónapos korban: kezével kitámasztva megtartja a mellkasát • 4-5 hónapos korban: mozgó tárgyat szemével követ, nyúl a dolgok felé és megpróbálja megfogni azokat. Hátról oldalra fordul. • 5 hónapos korban: segítséggel ül • 5-6 hónapos korban: Hátról hasra fordul.

35. Mozgásfejlődés II.(Helyzet- és helyváltoztató) • 6-7 hónapos korban: Támaszték nélkül rövid ideig ülve marad, hasáról hátára fordul, hason kúszik • 7-8 hónapos korban: segítség nélkül fel tud ülni, kapaszkodva feláll, segítséggel áll • 8 hónapos korban kezd el mászni • 9 hónapos korban: feláll • 10 hónapos korban: segítséggel jár • 12-13 hónapos korban: önállóan jár

36. 15-18 hónapos korban: biztosan jár. Felmászik a lépcsőn. • 21-24 hónapos korban: guggolva játszik • 24-27 hónapos korban: önállóan fel-le megy a lépcsőn, ügyesen szalad • 27-30 hónapos korban: Egy lábon áll, páros lábbal ugrik

37. A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése I. 3-4 hónapos kor: kezével játszik, megérinti a feléje nyújtott tárgyat 4-5 hónapos kor: a tárgyat szájába veszi, rázza 5-6 hónapos kor: képes megragadni a tárgyakat és 30-40 msp-ig megtartani 6-7 hónapos kor: a tárgyat egyik kezéből a másikba átteszi 7-8 hónapos kor: egy tárgyat nyugvó tárgyhoz ütöget

38. A tárgyakkal kapcsolatos manipuláció fejlődése II. • 9-10 hónapos kor: hüvelyk és mutatóujj szembefordítása csipeszfogás • 10-12 hónapos kor: csipesz fogással képes kisebb dolgokat (pl. gyöngy, szösz) is felvenni • 12-15 hónapos kor: labdát gúrít, cipőjét leveszi • 21-24 hónapos kor: elkapja a labdát, nagylyukú gyöngyöt fűz. • 30-33 hónapos kor: kigombol

39. Mozgásfejlődés

40. Kisgyermekkor (1-3 éves korig)

41. Testi fejlődés • Lelassul a fejlődés, egyenletessé válik. • 3 éves korra kb. 1 m, 13-15 kg • 1 éves korra megtanulnak járni a gyerekek, egyre biztonságosabbá válik. (Később szándékosan nehezítik.)

42. Mozgásfejlődés • 17. hónap: lépcsőn járás • 20. hónap: labdát rúg • 24. hónap: fut • 3 évesen váltott lábbal megy a lépcsőn, biciklizik (3 kerekűn) • manipuláció fejlődik (firkálás) • evőeszköz használat

43. Észlelés és emlékezet • tovább differenciálódik • élettörténeti emlék

44. Játékfejlődés • Szimbolikus játékok jelennek meg. • Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma. • Továbbra is jellemző az explorációs játék, • építő játék is megjelenik a kézügyességgel.

45. Társas kapcsolatok fejlődése • hasonló korú társakkal kapcsolatot kezdeményez. • tartósan együtt játszó gyerekek barátoknak tartják egymást!

46. Éntudat kialkulása • önmagunknak, mint másoktól elkülönült létezőnek felismerése. • 2 úton: testséma kialakulása, másik ember felfedezése. • Bizonyítékai:Amsterdam rúzsfoltos kísérlete (20-24 hónapos törli le) • Nemi identitás 2 éves korra alakul ki • Én szó használata: 3. évre (elkezdődik az első dackorszak!)

47. A beszéd fejlődése

48. A beszédelsajátításához szükséges: • Ép beszédszervek • Ép hallás • Ép idegrendszer • Beszélő emberi környezet

49. A beszédfejlődés szakaszai (Kaplan) • Preverbális szakasz • Az első szavak megjelenéséig tart –kb. 1 éves korig • Első hangadás a sírás, amely fokozatosan differenciálódik • Gagyogás (3-4 h. kor): • funkcióöröm kíséri – játék a hangokkal • megtanulja a saját anyanyelvére jellemző fonémákat – utánzás szerepe fontos • Először az ajak (m,b) és foghangok (d, t) jelennek meg – szopómozgással előképződnek • 9 hónapos kor körül a legváltozatosabb – hangkettőződések megjelenése (baba, mama stb. • 6-8 hó: beszédmegértés kezdetét veszi • 9 hó: helyzettől függetlenedik a szó • 12 hó: mindentől függetlenedik a szó (beszélőtől, hangsúlytól), megjelennek az első szavak • Verbális szakasz (kb. 1 éves kortól – első szavak megjelenése)

50. Verbális szakasz • Egyszavas mondatok – holofrasztikus beszéd • Szókincs: 8-15 szó, szituatív beszéd, 1szavas mondatok • 1,5-2 éves kor: a beszédfejlődés fordulata – szókincsrobbanás • 2 éves kor: 2 szavas mondatok - távirati stílus • „Mi ez?” korszak – kb. 1,5-2 éves kor • „Miért?” korszak – kb. 3 éves kor