Download
1 / 26
260 likes | 350 Vues
Egyéni közlekedési módok alternatívái Közösségi közlekedés előnyei. Horváth László KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Irodavezető. Mi is az Európai Mobilitási Hét?
E N D
Egyéni közlekedési módok alternatívái Közösségi közlekedés előnyei Horváth László KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Irodavezető
Mi is az Európai Mobilitási Hét? Az Európai Mobilitási Hét (EMH) 2002 óta minden év szeptember 16. és 22. között kerül megrendezésre, a fenntartható mobilitás jegyében. Azaz: - csökkenteni kell az üvegház-gázok összkibocsátását; - gondoskodni kell arról, hogy a kibocsátások ne járjanak egészségügyi kockázattal; - zajcsökkentési és - zsúfoltság-csökkentési intézkedéseket szükséges tenni. A rendezvénysorozat célja a környezet- és egészségbarát közlekedési alternatívák népszerűsítése a személygépkocsi-használattal szemben.
Az Európai Mobilitási Hét elnevezésű önkormányzati rendezvény-sorozat célja a városi mobilitás hosszú távú befolyásolása, valamint az európai polgárok egészségügyi állapotának és életminőségének javítása. Az idei rendezvénysorozat fő témája – Közlekedj okosabban, élj egészségesebben! – azokat a káros hatásokat hangsúlyozza, amelyeket a városi közlekedés jelenlegi tendenciái gyakorolnak az emberek egészségére. A mobilitási hét célja, hogy a személygépkocsival szemben környezetbarát alternatívákat ajánlva megváltoztassa az emberek közlekedési szokásait. A városlakók lehetőséget kapnak az alternatív közlekedési módok kipróbálására, és a helyi hatóságoknak is lehetőségük nyílik új szolgáltatások és infrastruktúrák tesztelésére.
Egyéni közlekedési módok alternatívái: - a személygépkocsi használata. - a gyaloglás - a motorozás …de ez nem biztonságos - a kerékpározás … ja, és még valami
Természetesen az Európai Mobilitási Hét, mint ahogy ez a célkitűzésében is szerepel elsősorban az egészségmegőrzésre, valamint a környezeti károk csökkentésére helyezi a fő hangsúlyt. A közlekedési szokások megváltoztatásának eredménye az lehet, ha a városokban minél többen választják a személygépkocsi helyett a gyaloglást és a kerékpározást. Nagyobb távolságok esetében pedig a közösségi közlekedést.
Európai modal-split ábrák A motorizáció térnyerésével egyre többen szoknak le a gyaloglásról és a kerékpározásról. Szinte mindenki gyorsan, kényelmesen, és lehetőleg nagyobb fizikai erőfeszítés nélkül akar eljutni a munkahelyére, a bevásárlóközpontba, vagy akár az iskolába. A változási tendenciákat nagyon jól mutatja a mellékelt ábra.
Európa és a világ számos városában szerveznek programokat a héten; a regisztrált települések száma jelenleg 1711. A mobilitási héten - a budapesti kerületeket külön számolva - összesen 95 magyarországi településen zajlanak programok. A rendezvény hivatalos honlapja: www.mobilityweek.eu -
Londonban a City Cycle Style elnevezésű rendezvényen a "trendi" kétkerekű közlekedés jegyében a résztvevőknek a legszebb kerékpáros szerelésükben kell megjelenniük, kerékpáros öltözékeket tervező divatszakértőkkel találkozhatnak, felpróbálhatják a bemutatott viseleteket, és felülhetnek a legújabb kétkerekű modellekre.
A csehországi Brnóban számos eseményen népszerűsítik az északi síjárást (nordic walking), a kerékpározást és a görkorcsolyázást.
Az olaszországi Bolognában például a város területén elhagyott használt kerékpárokat árverezik el.
Tapolca A 17023 főt számláló településen viszonylag magas, 5224 db a személygépkocsik száma Ez azt jelenti, hogy minden 3. városlakó rendelkezik személygépkocsival. A motorkerékpárok száma 173 db. Intézetünk elmúlt évi forgalomszámlálási adatai alapján feltételezhető, hogy túl sok tapolcai ül autóba még rövid utakra is. Sokan a városon belül is rendszeresen személygépkocsival közlekednek. A gépkocsi használatot általában a magasabb komfort iránti igény, a ajtótól-ajtóig való eljutás lehetősége, valamint az egy napon belül „kötelezően” elérni kívánt intézmények, szolgáltatások (munkahely, iskola, bevásárlóközpont, stb.) egymástól való jelentősebb távolsága indokolhatja. Továbbá sokan a környező településekről is személygépkocsival érkeznek a városba. A város közlekedési szempontból akkor is zsúfolt, ha nincs turista szezon.
Tapolcai közintézmények elhelyezkedése A város méretével is összhangban a Belváros szerepe túlsúlyos a legtöbb funkció esetében, a lakófunkció kivételével. A többi városrészben a lakófunkció dominál, valamint a Nyugati városrészben az ipari-logisztikai funkció is jelen van. A bevásárlóközpontok jellemzően a várost délről elkerülő út mellett helyezkednek el.
Az erős motorizáltság ellenére összességében Tapolca város forgalombiztonsága még jónak mondható, nincsenek fokozottan veszélyes baleseti gócok. Egyedüli baleseti sűrűsödés a Pacsirta utca – Semmelweis Ignác utca csomópontjában tapasztalható.
Tapolcára utazó diákforgalom Az elmúlt évi adatok azt mutatják, hogy a város gyűjtőterületről 494 diák naponta utazik a lakhelyéről Tapolcára reggel és délután, valamint további 35 tanuló a kollégisták heti ritmusa szerint használja a különböző közlekedési lehetőségeket.
Tapolcáról utazó diákforgalom A tapolcai lakhelyű középiskolás tanulók közül naponta 349 fő utazik más városban lévő oktatási intézménybe. Összesen 12 városba utaznak, ezen belül a legtöbben Veszprémbe (85 fő), Keszthelyre (75 fő) és Ajkára (60 fő), legkevesebben Pétfürdőre, Zircre, Várpalotára – speciális ajánlat.
A helyi közösségi közlekedés előnyei A helyi járat vonalhálózat kialakítása megfelel a város közúthálózatának. Kiterjed a város szinte teljes területére és Tapolca közigazgatási határán belüli, a városhoz szorosan kötődő kistelepülésre, Diszelre is. A városrészek kiszolgálása a Pacsirta utca területének kivételével magas szintű, a fontosabb létesítmények – iskolák, kórház, bevásárló-központok – elérhetősége a 4.20-tól 22.30-ig tartó üzemidőben megfelelő. Rágyaloglási távolságként 300 métert megengedve a belterület kb. 60 %-a lefedett.
Sok vagy kevés? A 17 ezres lakosságú Tapolcán a helyi járatra átlagosan 800 bérletjegyet váltanak havonta. Egy alkalomra szóló menetjegyet naponta átlagban 250 darabot adnak el. Arányaiban a tanuló bérletjegy a legtöbb, közel 50 %, dolgozó bérletjegy 30 %, és nyugdíjas bérletjegy 20 %. A 65 év feletti, térítésmentesen utazók száma jelentős, a délelőtti, csúcsidőn kívüli és hétvégi időpontokban az utasok 60 %-át is eléri. Figyelemre méltó adat, hogy a városban a 7-18 éves, tehát az iskoláskorú lakosok száma 2129 fő, de a havonta eladott, átlag 400 db diákbérlet nem éri el a potenciális diák utasszám 20%-át. A 65 év feletti lakosok száma 3300 fő körül van. A 18 évtől 65 éves, munkaképes lakosság száma 10 600 fő amelyből átlag 240 –en váltottak havibérletet a helyi járatra. (A 0-6 éves korcsoport száma 1089 fő) (forrás: KSH).
Mi van a mérlegben? Egyéni közlekedés, személygépkocsi Melyik az előnyösebb? Amivel számolunk: - Üzemanyag ár, fogyasztás • Állandó költségek, amivel általában nem számolunk: • - vételár • biztosítás • amortizáció • szerviz, javítás • súlyadó • gumikopás • - stb. Amivel számolunk: - buszjegy, buszbérlet Mégis a legtöbbször a drágábbat választjuk, mert az állandó költségeink akkor is megvannak, ha nem használnánk a járművünket.
Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a városi közlekedés negatív hatásai - így a dugók, a balesetek, a rossz levegő és a zaj - olyan problémák, amelyet a város lakói tudnak elsősorban mérsékelni. A helyhatóságnak pedig többet kell foglalkoznia a közlekedéspolitika környezetre és életminőségre gyakorolt káros hatásaival.
A közösségi közlekedés egyik fő erénye a jó társaság és a jó hangulat Mind vasúton Mind közúton
De komolyra fordítva, a „versenyképes” közösségi közlekedésnek vannak kritériumai: • legyen tiszta, kényelmes, • legyen kiszámítható, pontos • legyen olcsó • legyenek meg a csatlakozási pontok, és legyenek pontos csatlakozások • viszonylag rövid legyen a rágyaloglási távolság • legyen „utasbarát” udvarias, szolgálatkész a személyzet • a nagyobb távolságú helyközi viszonylatban legyen gyors • stb.
Amíg ez nem teljes, addig is: …hogy bringázzon Ő is a munkába, iskolába
Aki semmiképpen sem tud elszakadni az autótól, annak az alábbi megoldást javasolnám:
