1 / 73

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században. NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre. Ellentétben álló katonai és gazdasági szervezetek. NATO vs. Varsói Szerződés EGK (EK) vs. KGST. A hidegháború kialakulása.

anana
Télécharger la présentation

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kelet-és KözépEurópa politikatörténete a 20. században NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre

  2. Ellentétben álló katonai és gazdasági szervezetek • NATO vs. Varsói Szerződés • EGK (EK) vs. KGST

  3. A hidegháború kialakulása A vasfüggöny által megosztott Európa (1947–1989/1991)

  4. Európa kettészakadása • Feltartóztatás (Containment) politikája → „Truman-doktrína” • „Tintafolt-elmélet” Harry S. Truman (1884–1972)

  5. A NATO létrehozása • Az USA vállalta Nyugat-Európa katonai védelmét → stratégiai okok • A szovjet terjeszkedés megállítására katonai védelmi szövetség: az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization–NATO) • Megalakulása: Washington, 1949. április 4. • Alapelvei: – a szabadság védelmezése (5. cikkely) – a demokratikus értékek előmozdítása –az észak-atlanti térség katona-politikai stabilitásának biztosítása

  6. A NATO létrehozása Truman elnök beszéde a NATO megalapításakor

  7. A NATO tagállamai • 12 alapító tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Portugália • 1989-ig csatlakozók: – 1952: Görögország és Törökország – 1955: Német Szövetségi Köztársaság – 1982: Spanyolország

  8. A NATO belső szervezete A NATO európai központja (Brüsszel)

  9. A NATO belső szervezete A NATO európai központja (Brüsszel)

  10. A NATO céljai, hadereje • A NATO fő célja: – katonai fölény kialakítása a Szovjetunióval és a keleti tömbbel szemben • Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – légifölény (magasszintű gyártási technológia alkalmazása) – tengeri uralom (flotta mennyiségi fölénye) → a szárazföldi haderő mennyiségi hátrányának ellensúlyozására

  11. A NATO nukleáris arzenálja • A NATO fő csapásmérő eszköze: – a nukleáris háromszög: 1. kis-, közép- és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták (Polaris, Pershing II, stb.) 2. Nukleáris bombákat hordozó nehézbombázók (B-52 Superfortress, B-1 Lancer, B-2 Spirit stb.) 3. Atomtengeralattjárók (Los Angeles-osztály)

  12. A NATO nukleáris csapásmérői B-1 Lancer B-52 Superfortress

  13. A NATO nukleáris csapásmérői Los-Angeles osztályú atomtengeralattjáró B-2 Spirit

  14. A Varsói Szerződés létrehozása • Sztálini „béketábor-elmélet” = katonai szövetségek hiánya • 1955. május 9.: az NSZK felvétele a NATO-ba → biztonságpolitikai fordulat Európában • => 1955. május 14.: a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés–VSZ aláírása • 1955. június 5.: a ratifikációs folyamat lezárulása után a VSZ alapokmányának életbe lépése

  15. A Varsói Szerződés létrehozása A Varsói Szerződés alapító konferenciája: Varsó, 1955. május 14.

  16. A Varsói Szerződés céljai • A VSZ Hruscsov külpolitikai eszköze: – a megerősödött NATO ellensúlyozására – a hosszútávú szovjet jelenlét biztosítására Kelet-Közép-Európában az osztrák államszerződés aláírása után (1955. május 15.) – a kelet- és közép-európai államok Moszkvától való függésének erősítésére Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971)

  17. A Varsói Szerződés tagállamai • 8 VSZ-alapító tagállam: a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia

  18. NATO–VSZ szembenállás Ivan Sztyepanovics Konyev (1897–1973) marsall, a VSZ első parancsnoka 1955–1960 NATO–VSZ fő frontvonalak a hidegháború idején (1955–1991)

  19. A Varsói Szerződés hadereje • A Varsói Szerződés fő célja: – kezdetben:katonai fölény kialakítása a NATO-val szemben – később: paritás (erőegyensúly) elérése a NATO-val • Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – szárazföldi haderő (mennyiségi fölény) – stratégiai légierő (mennyiségi fölény) → a minőségi lemaradás ellensúlyozására → a flotta mennyiségi hátrányának kiegyenlítésére

  20. A Varsói Szerződés arzenálja • A Varsói Szerződés fő csapásmérő eszköze: – a hagyományos haderő: 1. Gépesített gyalogság (1988: 103 hadosztály) 2. Páncélos alakulatok (T-34, T-55, T-60, T-72, T-80 harckocsik) 3.Légierő (MIG-15, MIG-17, MIG-21, MIG-29, Szu-27 vadász- gépek, Szu-22, Szu-25 vadászbombázók, Tu-160 bombázók) 4. Hadiflotta (felszíni hajók, nukleáris és hagyományos tengeralattjárók–Akula-osztály)

  21. A Varsói Szerződés arzenálja T-55-ös harckocsi T-72-es harckocsi

  22. A Varsói Szerződés arzenálja MIG-29-es vadászgép MIG-21-es vadászgép

  23. A Varsói Szerződés arzenálja Szu-22-es vadászbombázó Szu-27-es vadászgép

  24. A Varsói Szerződés arzenálja Akula osztályú vadásztengeralattjáró Tu-160-as bombázó

  25. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása • 1950. május 9. – Robert Schuman francia külügyminiszter beszéde: német–francia kiegyezés és közös gazdasági integrációs szervezet létrehozása Robert Schuman (1886–1963)

  26. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása → ALAPJA:Jean Monnet közgazdász, a francia Országos Tervhivatal vezetőjének gondolata a szén- és acélipar egyesítéséről A szén- és acélkészletek fölötti közös ellenőrzés Hadiipar akkori alapja → egy újabb háború kitörésének ellehetetlenítése Jean Monnet (1888–1979)

  27. Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása • 1951. április 18.:Az Európai Szén- és Acélközösség–ESZAK (European Coal and Steel Community–ECSC), vagyis a „Montánunió” Alapszerződésének aláírása → Párizsi Szerződés • 1952. július 25.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés Az ESZAK Alapszerződésének aláírása: Párizs, 1951

  28. Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai 6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Hollandia – Belgium – Luxemburg

  29. Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai 6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Hollandia – Belgium – Luxemburg

  30. Az Európai Szén- és Acélközösség céljai – a nehézipar két akkori húzóágazatának felfuttatása → a nyugat-európai gazdasági fejlődés folytonossá tétele – a német–francia paritáson alapuló együttműködés megerősítése → Nyugat-Európa belső megerősödése – az általános európai béke előmozdítása

  31. Az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése • A Párizsi Szerződés 50 évre szólt → az ESZAK meghatározott időtartamú • 2002. július 25.: az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése → beolvadás az Európai Unió intézményrendszerébe • Az Európai Szén- és Acélközösség európai integrációs folyamat kiemelkedően fontos intézménye → az Európai Unió megalakulásának első lépése

  32. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása • Az Európai Szén- és Acélpiac gyors sikere → továbbfejlesztési igény jelentkezése • Integráció kiterjesztése az egész gazdaságra • 1957. március 25.: az Európai Gazdasági Közösség–EGK (European Economic Community–EEC) és az Euratom (European Atomic Energy Community–EAEC) alapszerződésének aláírása → Római Szerződés

  33. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása Az EGK és az Euratom Alapszerződésének aláírása: Róma, 1957

  34. Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom jellege • 1958. január 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés • Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom tagjai: az Európai Szén- és Acélközösség 6 tagállama • Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom belső intézményi struktúrája megegyezett az ESZAK-éval → IKERSZERVEZETEK

  35. AzAz Európai Gazdasági Közösség megvalósításai – A tagállamok közötti teljes vámunió bevezetése 1968. július 1-től – A tagállamok közötti kereskedelmi forgalom megemelkedése (1970-ig megötszöröződött) – A tagállamok közös exportjának növekedése (1970-ig két és félszeresére nőtt) – Általános és folyamatos gazdasági fellendülés (1970-ig átlagosan évi 5%-os GDP-növekedés)

  36. Az Európai Közösségek létrehozása • Az EGK és az Euratom működtetése → fenntartási költségek megemelkedése → A három ikerszervezet belső intézményi struktúrájának összevonása – 1967–1968: Európai Szén- és Acélközösség Európai Gazdasági Közösség Euratom • Egységes intézményrendszer kialakítása (Bizottság, Parlament, Tanács és Bíróság) } Európai Közösségek–EK (European Communities–EC)

  37. Az Európai Közösségek bővülése • Az Európai Közösségek = gazdasági sikertörténet • Új tagállamok csatlakozása – 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia – 1981: Görögország – 1986: Spanyolország és Portugália Csatlakozási hullámok (1973–2007)

  38. Az Európai Unió létrehozása • Az 1989-es kelet-európai rendszerváltások → 1945 óta fennálló geostratégiai alaphelyzet megváltozása → 1990. október 3.: Németország újraegyesülése • Az Európai Közösségek felkészítése a keleti bővítésre → új közösségi szerződés kidolgozásának szükségessége – 1991. december 9-10.: EK-csúcstalálkozó Maastricht-ban (Hollandia) – 1992. február 7.: az Európai Uniórólszóló szerződés aláírása – 1993. november 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a Maastrichti Szerződés

  39. Az Európai Unió létrehozása • A Maastrichti Szerződés újításai: – Pilléres rendszer bevezetése: I. Európai Közösségek II. Közös kül- és biztonságbolitika III. Közös bel- és igazságügy } Európai Unió–EU (European Union)

  40. A KGST létrehozása • 1940-es évek vége: a szocialista gazdasági együttműködéshez szükséges külön szervezet létrehozásának igénye • Marshall terv(segély) elutasítása Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa–KGST (Szovjet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi–SZEV) • Megalakulás: Moszkva, 1949. január 25. • Székhely: Moszkva (a Kreml szomszédságában) • Hivatalos nyelv: nincs • Munkanyelv: orosz A KGST hivatalos zászlója

  41. A KGST tagállamai • A KGST tagállamai: • 6 alapító tagállam: Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária • 5 később csatlakozó állam: – 1949: Albánia (1961–tagság felfüggesztése, 1987–kilépés) – 1950: Német Demokratikus Köztársaság (1990–tagság megszűnése) – 1962: Mongólia – 1972: Kuba – 1978: Vietnámi Demokratikus Köztársaság

  42. A KGST tagállamai • 1 KGST-társult tagállam: – 1965: Jugoszlávia → részben eltérő gazdaságpolitika • 8 KGST-megfigyelő állam: – 1 Amerikában: Nicaragua – 4 Afrikában: Etiópia, Eritrea, Angola és Mozambik – 3 Ázsiában: Jemen, Afganisztán, Laosz és a Kínai Népköztársaság (1961-ig)

  43. A KGST tagállamai A KGST tagállamai, társult tagjai és megfigyelő államai 1986-ban

  44. A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

  45. A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

  46. A KGST megvalósításai – gazdasági uniformizálás – hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodások – gépipari termékek gyártásának szakosítása – munkamegosztás a termelésben – tagállami specializálódás DE: – egy-egy iparágban a tagállamok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitások létrehozása – függés a mindent alacsony áron felvásárló Szovjetuniótól

  47. KGST termékek Pannónia P12 motor-kerékpár (1974) Ikarus 66-os autóbusz (1952) Ikarus 280-as csuklós autóbusz (1973)

  48. KGST termékek Škoda Octavia Super személyautó (1960) Škoda 120L-reklám (1976) Škoda MB 1000 személyautó (1966)

More Related