Szervtan

1. Szervtan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

2. Szervtan azonos működésű sejtcsoportok: szövetek azonos származású, de eltérő működésűek: szövetrendszerek szövetrendszerek: szerveket alkotnak A szerv a hajtásos növények meghatározott funkcióra differenciálódott testrésze. önfenntartó (vegetatív): gyökér, szár és levél fajfenntartó (reproduktív): virág és termés (mag)

3. Az embrió és a csíranövény • A harasztok embriója • talp az embriót a női előtelephez kapcsolja • rügyecske a hajtásrendszert alakítja ki • sziklevél az első asszimiláló levél • járulékos gyökérkezdeményből a gyökér fejlődik ki • egycsúcsú (unipoláris)

4. Az embrió és a csíranövény • A megtermékenyített petesejtből: embrió (csíra) • részei: • rügyecske (plumula) • sziklevél (cotyledon) • gyököcske (radicula) kétcsúcsú (bipoláris) • A magvas növények embriója

5. először a gyököcske indul fejlődésnek. • Hipogeikus (föld alatti): • epikotil nyúlik meg • embrió többi része a talajban marad • például borsó, szója • Epigeikus (föld feletti): • hipokotil kezd növekedni • epikotilt, a szikleveleket és a maghéjat kitolja a földből • például uborka, bab

6. A gyökér • a törzsfejlődésben a legkésőbb, • az egyedfejlődésben viszont a leghamarabb • radikula (gyököcske) csúcsmerisztémájából • járulékosan megjelenhet a növény más részén is • Feladatok: • a növény rögzítése • a víz és a benne oldott ásványi anyagok felvétele és szállítása • tápanyagokat raktározhat • bizonyos anyagokat szintetizálhat (például alkaloidok, nikotin, allelopátiás anyagok).

7. A gyökér hosszanti tagolódása • elágazási zóna • felszívási zóna • megnyúlási zóna • osztódási zóna • gyökérsüveg (calyptra)

8. A gyökerek csoportosítása főgyökér + oldalgyökerek = valódi gyökér a növény más részein eredők = járulékos gyökerek

9. Gyökérrendszerek főgyökérrendszer (allorhizás gyökérrendszer) kétszikűek mellékgyökérrendszer (homorhizás gyökérrendszer) hajtáseredetű gyökerek több egyenrangú, egyforma fejlettségű mellékgyökér egyszikűek és az évelő kétszikű lágyszárú növények

10. A gyökér szöveti szerkezete A fiatal gyökér keresztmetszetén három jól elkülönülő szövettáj különböztethető meg: a bőrszövetrendszer, az elsődleges kéreg és a központi henger.

11. Bőrszövetrendszer:Rizodermisz dermatogénből gyökérszőrökkel, kutikula és gázcserenyílások nélkül a növekvő csúcs mögött keletkezik legfeljebb néhány centiméter hosszú

12. Elsődleges kéreg (cortex) • alapszövet • peribléma hozza létre. • szár kérgéhez viszonyítva általában igen vastag szövettáj • három rész: • exodermisz (külső, elparásodó sejtsor), • kéregparenchima (vékony falú raktározó sejtek) • endodermisz (belső, megvastagodott sejtsor).

13. Az exodermisz: • a rizodermisz leszakadása és a periderma kialakulása között • Kéregparenchima: • legvastagabb szövettáj • tápanyagraktározás • raktározó alapszövet alkotja • mechanikai szövetek: kollenchima és szklerenchima • levegővel telt járatok: aërenchyma • Kéreghatár (endodermis): • legbelső sejtsor • felszívott vizet a központi hengerbe továbbítja • megakadályozza az oldott anyagok kidiffundálását • elsődleges • másodlagos • harmadlagos

14. Központi henger (stele) plerómából endodermiszen belül alapszövet + szállítónyalábok + periciklus

15. Periciklus: oldalgyökerek képzése + másodlagos vastagodás Szállítószövetrendszer: különálló fa- és háncsnyalábok Bélszövet: parenchima vagy szklerenchima egy-, két-, négy- és sok sugarú (monarch, diarch, terarch, poliarch) szerkezet

16. Gyökér másodlagos vastagodása elsődleges bőrszövet (rizodermisz) leszakad átmenetileg a legkülső kéregrészből exodermisz később periderma képződik

17. a háncsnyalábok belső oldalán levő parenchimasejtek egy sora visszanyeri osztódóképességét a fanyalábok külső oldalán lévő sejtek szintén reembrionalizálódnak zárt kambiumpalást: hullámos gyökérvastagító kambium évgyűrűket fejleszt szerkezetében hasonlóvá válik a másodlagosan vastagodott szárhoz

18. A fásszárú növények esetében a hullámos gyökérvastagító kambium a fanyalábokkal szemben befelé másodlagos faelemeket, kifelé parenchimát, a háncsnyalábokkal szemben kifelé másodlagos háncsot, befelé parenchimát termel. • Az évelő lágyszárú kétszikűeknél a hullámos gyökérvastagító kambium a háncsnyalábok irányában kifelé másodlagos háncsot, befelé másodlagos fát termel. A többi részén parenchimát hoz létre. • A végeredmény: évgyűrűs szerkezetű összefüggő fa- és háncstest

19. Répatest vastagodása

20. Gyökérmódosulások • A környezethez való folyamatos alkalmazkodás • morfológiai, funkcionális átalakulás • például: • tápanyag-raktározás, • támasztás, • kapaszkodás, • levegőztetés, • védekezés, • élősködőkön a gazdanövénytől való tápanyagelvonás

21. A raktározó gyökerek • legalább két évig élő növényeken • annyi tápanyag raktározása, amennyivel a növény a kedvezőtlen időszakot átvészelheti • gyökérgumó: a főgyökér gumószerűen megvastagodik (zeller); • koloncosgyökér: az oldalgyökerek vastagodnak meg (dália); • karógyökér: a főgyökér teljes hosszúságában megvastagszik (sárgarépa); • itt tárgyalandó a répatest is, amely gyökér és szár eredetű (lásd előbb).

22. A léggyökerek • növényi test felsőbb szárcsomóin vagy szártagjain • valódi léggyökerek: nem érik el a talajt, hanem a levegő vízpáráját szívják fel. Ilyen gyökerek fejlődnek ki a fánlakó (epifiton) növényeken (broméliák). • kapaszkodó léggyökerek: a kúszó szárú növények (liánok) szártagjain fejlődnek. Rövid, hajtáseredetű gyökerek, szerepük a növény rögzítése az aljzathoz, amire felkúszik (borostyán). • támasztó léggyökerek: a trópusi ár–apály zónában kialakuló mangrove növényzet fajain kialakuló gyökerek (csavarpálma) vagy egyes fafajok túlnyúló ágait melléktörzsekként alátámasztó póznagyökerek (bengáli fikusz). Ide tartoznak koronagyökerek is, melyek például a kukorica legalsó szárcsomójából a föld fölött eredő támasztógyökerek. • táplálékszállítóléggyökereknek nevezik például a filodendron (Monstera) léggyökereit, amelyek a talajt elérve a vizet és sókat szállítanak a magasba emelkedő hajtásnak. • kizárólag hajtáseredetűek az asszimiláló léggyökerek. Ezek kloroplasztiszokat tartalmaznak, például egyes orchideákra jellemzőek.

23. Légzőgyökerek (pneumatofórák) • az alulról fölfelé növekedő, a vízből kinyúló átszellőztető gyökerek • mocsaras, magas talajvízszintű helyeken élő növényeken, mint például virginiai mocsárciprus (Taxodium distichum) • gyökerek levegőztetése • A szívógyökerek (hausztóriumok) • élősködő növények táplálékfelvevő szervei • például aranka fajok (Cuscuta spp.) • félparaziták, például fehér fagyöngy (Viscum album)

24. A gyökérgümők • pillangósok (Fabaceae) gyökerein behatoló Rhizobium baktériumfajok működésével keletkező daganatok. • A mikodomáciumok az ezüstfa (Elaeagnus) és az éger (Alnus) gyökerein található “gombalakások”, melyekben sugárgombák (Actynomyces fajok — valójában nem gombák, hanem különleges baktérumok) élnek. • A mikorrhiza a gyökér olyan elgombásodása, amelynek során a gombafonalak áthatolnak a rizodermiszen és szétterjednek a kéregszövetben. • Ez is egy szimbiózis eredménye, itt a növény vízfelvevő készüléke nem a gyökérszőr (amely sok esetben hiányzik ezeken a növényeken), hanem a mikorrhiza.

25. Az ektotróf mikorrhiza erdei fáik gyökerein bazídiumos gombák szövedékéből áll. A gombafonalak behatolnak a kéreg intercellulárisaiba, de a sejtekbe nem. A gazdanövény gyökérszőrképzése ebben az esetben elmarad, tevékenységüket a gombafonalak látják el.

26. Endotróf mikorrhiza orchideák, körtikefélék (Pyrolaceae) és sok más lágyszárú gyökerein gyakori. A gombafonalak behatolnak a kéreg parenchimasejtjeibe. A növény vizet és ásványi sókat kap a gombától, cserében asszimilátumokat, hormonhatású anyagokat juttat neki.