Ranganathan, a könyvtártudomány öt törvénye:

1. Ranganathan, a könyvtártudomány öt törvénye: • A dokumentumok azért vannak, hogy használják őket. • Minden olvasónak a maga dokumentumát. • Minden dokumentumnak a maga olvasóját. • Kíméljük az olvasó idejét. • A könyvtár fejlődő szervezet. +1 Egyetlen könyvtár sem létezhet elszigetelten. (Vickery kiegészítése)

2. Brian Campbell Vickery (1918 – 2009)

3. Brian Campbell Vickery élete: • könyvtári osztályozással foglalkozó tudós • 1918.09.11 Ausztrália – 2009.10.10. • tanulmányait Ausztráliában, Kairóban és Canterbury-ben végezte • 1941-ben az oxfordi egyetemen MA fokozatot ért el vegytanból • 1945-ig kémikus

4. Brian Campbell Vickery élete: • 1946-ban szerkesztőasszisztens az ipari vegyészetben, Londonban • 1946-1960-ig könyvtáros egy kutató laboratóriumban, a királyi vegyészeti/kémiai központban (Hertfordshire, Anglia) • 1960-1964 Egyesült Királyság nemzeti tudományos és technológiai kölcsönző könyvtárában dolgozik

5. Brian Campbell Vickery élete: • 1964-1966-ban a manchesteri egyetem tudományos és technológiai intézetének könyvtárosa • 1966-1973-ban kutatási igazgató az Aslib-nél • 1973-1983 között professzora és igazgatója a könyvtári iskolának (School of Library), az archív és információs tudományoknak, a University College London intézményében • 1983-2009 nyugalmazott professzor a londoni egyetemen, és részidős szaktanácsadó

6. Brian Campbell Vickery munkássága: • „2. tanárnemzedék” kiemelkedő tagja • a brit osztályozáskutató társaság egyik alapítója • talajtani, asztronómiai, élelmiszer-ipari osztályozási rendszerek készítője • fazettás osztályozás európai elterjesztője és továbbfejlesztője • kezdődő gépesítéssel párhuzamosan az elsők között tartott lépést az új technológiákkal

7. Brian Campbell Vickery munkássága: • termékeny szakíró, könyvek • az indexelésről (1958) • a fazettás osztályozásról (1960) • információkeresési technikákról (1970) • információs rendszerekről (1961)(1973)

8. Információs rendszerek = Information Systems. London : Butterworth, 1973. 350 p. Információs nyelveknek két fontos tulajdonsága: • Osztályozáshoz használt kifejezések között relációk vannak. • Kifejezéseket a dokumentumképen belül koordinálják: szabadon egymás mellé rendelve, csoportokba összekapcsolva, rendszerezetten összekapcsolva vagy súlyozva.

9. Vickery kétdimenziós mátrixa:

10. Mátrixból ötféle tétel alakítható ki: • ismérv-hozzáférésű tétel pl. A: I, III, V • dokumentum-hozzáférésű tétel pl. III: A, B, D, G • csoportos ismérv-hozzáférésű tétel pl. A, C: I, III, IV, V, VI • csoportos dokumentum-hozzáférésű tétel pl. III+IV: A, B, C, D, F, G, H • elemi tétel pl. A:III

11. Befoglalási háló A C D B E F G H A(>B), B(A,H), C(E), D(F), E(C,H) F(D,G), G(F,H), H(B,E,G)

12. Az információkeresés technikái = Techniques of information retrieval. London : Butterwortzh, 1970. 264 p. Az információkeresés műveletének négy fázisa: • Szókeresés • Hivatkozáskeresés • Dokumentumkeresés • Adatkeresés

13. Az információkeresés folyamatának hét lépése: • melyik ismérvfajta? • dokumentum jelölése előre meghatározott ismérvekkel • ismérvek szabványosítása vagy/és dekódolása • rekord előállítása • tételek nyilvántartásba vétele • szabványosított és szükség esetén kódolt keresőkép elkészítése • keresőkép és a dokumentumképek összehasonlítása és az egyezés meghatározott mértéke esetén a megfelelő hivatkozási vagy lelőhelyadatok megszerzése

14. A tárgyszavak és tárgyjelek kérdéseinek újabb eredményeiIn: Babiczky Béla: Szöveggyűjtemény az osztályozás és indexelés kérdéseinek tanulmányozására. Budapest : Tankönyvkiadó, 1970. A tárgyszókatalógus szerkesztés szempontjai: • osztályozó táblázatok készítése a katalógus által felölelt területek számára • kölcsönös hivatkozások készítése • szakkifejezések kategóriákba sorolása

15. Ismerteti Ranganathan fazettás osztályozási rendszerét • fazettás osztályozás • , (vessző) a P (egyedi=personal) fazetta • ; (pontosvessző) az M (anyagi=material) fazetta • : (kettőspont) az E (energia=energy) fazetta • . (pont) az S (térbeli=spatial) fazetta • ’ (aposztróf) a T (idő=tima) fazetta

16. Classification and indexing in science. London. Butterworths Scientific Publications, 1959. 235 p. • leírja azt az elvet és a módszert, amit egy osztályozási rendszer kialakításakor követni érdemes • földtudományok példáján keresztül bemutatja az általa használt eljárás hét lépését • „a legáltalánosabb genusok síkja”

17. Vickery rendszere: Dolgok, szubsztanciák, entitások Természetesek Produktumok Eszközök Szellemi alkotások Dolgok részei Alkotó elemek Szervek Dolgok rendszerei Dolgok attribútumai Minőségiek, tulajdonságok Szerkezetiek, Numerikus értékek Folyamatai, viselkedés Cselekvés elszenvedője, tárgya Dolgok közötti viszonyok. Együttműködés Hatások Ellenhatások Dolgokra irányuló műveletek Kísérletiek Elméletiek Attribútumok és műveletek tulajdonságai Attribútumokon és műveleteken végzett műveletek Hely, feltétel Idő

18. Deszkriptornyelvek In: Varga Dénes: A dokumentáció nyelvészeti kérdései I. : Szemelvénygyűjtemény. – Budapest : Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1966. p. 24–60. Eredeti: 4. Descriptor languages. In: On Retrieval System Theory. London: 1960. p. 23–57. • elemzi kora minden, a deszkripotornyelvekkel és a koordinált indexeléssel összefüggő eredményeit • bemutatja konkrét tartalmi leírás öt különböző deszkriptornyelvvel végzett feltárását

19. A könyvtár és a tájékoztatástudomány oktatása és a tudományos kutatásIn: Könyvtári Figyelő, 1976, 22. évf., 4–5. sz., p. 399–402. Eredeti: Academic research in library and information studies. In: Journal of Librarianship, 1975, Vol. 7, No. 5, p. 153–160. • valós igényekre válaszoló, gyakorlati jellegű tárgyak oktatására van szükség • az információtudomány saját módszertan nélkül, gyerekcipőben jár(t); a puszta leírás helyett oksági elemzésre van szükség

20. Az információ-közlés (továbbítás, terjesztés) kutatásának jelenlegi helyzete In: TMT, 1964, 4–5. sz., p. 386–388. Eredeti: The present state of research into the communication. In: ASLIB proceedings, 16. k. 2. sz. 1964. febr. p. 79-88. • az információs igények hatékony kiszolgálása az információáramlás kutatását igényli • az információáramlás modelljének leírásával azonosíthatók a kommunikációs csatornák akadályai

21. A könyvtárak jövője a gépesítés korszakában = The future of libraries in the machine age . – Library Association Record, 68.k. 7. sz. 1966. p. 252-260. • Mi az ami gépesíthető? A rutinszerű, nagytömegű információt érintő folyamatok. • a könyvtáros, mint rendszerszervező