A nok p s a nonevel s alakul s nak fobb csom pontjai a 20. sz zadban

1. A nok�p �s a nonevel�s alakul�s�nak fobb csom�pontjai a 20. sz�zadban 

2. Reformmozgalmak �s noi �letm�d

3. Ellen Key sv�d �r�no �s pedag�gus 1900-ban megjelent Gyermek �vsz�zada c�mu nagysikeru k�nyv�ben hivatkozik egy kort�rs dr�ma�r�ra, aki egyik muv�ben a 19. sz�zadot a no �vsz�zad�nak nevezi. Ez az elnevez�s tal�l�nak mondhat�, ha a sz�zad m�sodik fel�ben Nyugat Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban kibontakoz� noi emancip�ci�s mozgalmakra gondolunk. A nok f�rfiakkal val� egyenlos�g�nek egyik elso megfogalmaz�sak�nt az amerikai nok m�r 1848-ban kiadt�k dekr�tumukat az �rzelmek Ki�ltv�nya (Declaration of Sentiments) c�mmel. 

4. Ennek elso sora �gy hangzik: �Mag�t�l �rtetodo t�nynek tekintj�k, hogy minden f�rfi �s no egyenlonek sz�letik.� A hamarosan Eur�pa-szerte is kibontakoz� nomozgalmak k�zponti mot�vuma volt a nok v�laszt�jog��rt, k�z�leti-politikai szerepl�s��rt folytatott harc. (Erre utal p�ld�ul az angol sufragette-mozgalom elnevez�se.) Ehhez a c�lhoz szorosan kapcsol�dott az �n�ll� keny�rkereso foglalkoz�s ir�nti t�rekv�s. 

5. A nomozgalom k�pviseloi arra t�rekedtek, hogy megnyiss�k a l�nyok elott a szakk�pz�s, a magasabb iskol�k, a felsooktat�s kapuit, �s ennek k�vetkezm�nyek�ppen lehetov� tegy�k sz�mukra a nyilv�nos �letp�ly�kra val� l�p�st. A noi szavaz�jog�rt folytatott k�zdelmek elobb-ut�bb el�rt�k c�ljukat, de a nok t�rsadalmi st�tusza m�gsem v�ltozott gy�keresen meg a sz�zad folyam�n. A f�rfiakkal minden tekintetben egyenlo es�lyekkel m�g sok�ig nem rendelkeztek az iskol�ztat�s, az int�zm�nyes oktat�s ter�n sem.

6. A 19. sz�zad sor�n sor ker�lt ugyan az otthon �s a munkav�gz�s sz�nter�nek sz�tv�l�s�ra, de ez a folyamat a nok sz�m�ra nem eredm�nyezett nagyobb szabads�got. A k�z�poszt�lybeli csal�dokban kialakult szerepfelfog�s szerint am�g a csal�dfenntart�, �keny�rkereso� f�rj a nagyvil�g viszontags�gaival csat�zva kereskedok�nt, iparosk�nt, bank�rk�nt, tud�sk�nt, tan�rk�nt teremtette meg a csal�d �let�hez sz�ks�ges anyagi alapokat, addig a feles�g dolga az lett, hogy otthon maradva feles�gk�nt, �desanyak�nt �s h�zvezetonok�nt biztos�tsa a csal�di �let kiegyens�lyozott harm�ni�j�t.

7. A nonek, amennyiben m�g maradtak �res �r�i, a k�zfelfog�s megengedte, hogy h�mz�ssel, olvasgat�ssal, festeget�ssel vagy zongor�z�ssal m�lassa idej�t. A zongora tov�bbra is a polg�ri szalonok kedvelt zeneszersz�ma �s berendez�si t�rgya maradt. Nok sz�m�ra ez volt az egyetlen instrumentum, amely illendonek sz�m�tott. L�nyok eset�ben az �gyes zongor�z�st az �eszt�tikai tehets�g� jelek�nt �rt�kelt�k, �s ez jelentos m�rt�kben jav�tott f�rjhez men�si es�lyeiken �pp�gy, mint sz�z �vvel kor�bban, Jane Austin idej�ben. E hangszer nagy n�pszerus�g�t az is jelzi, hogy a reg�nyirodalomban �s a k�pzomuv�szetben igen gyakran szerepel.

8. A k�lsej�vel szemben ig�nyes, a muv�szetekhez is �rto, muvelt (de nem t�lmuvelt) feles�g st�tusz-szimb�lunk�nt is szerepelt: a t�rsas�gi �let jeles alkalmaikor f�rje oldal�n megjelenve intelligens cseveg�s�vel kellett elbuv�lnie a t�bbieket. Az �lete nagy r�sz�t a csal�di otthon falai k�z�tt t�lto feles�geknek tov�bbra sem volt m�djuk az �n�ll� �letvezet�sre: az elv�r�sok szerint kellett �lni�k, gyermeket nevelni�k, h�ztart�st vezetni�k. Mintegy �k�rp�tl�sul� a szabads�gt�l val� megfosztotts�g�rt a k�zgondolkod�s megjutalmazta oket azzal, hogy felruh�zta oket purit�n polg�ri �rt�kek legfobb let�tem�nyes�nek szerep�vel.

9. A no mint feles�g �s �desanya erk�lcsileg felmagasztosult, piedeszt�lra emelkedett. A �csal�di f�szek orzo angyalak�nt�, a �h�zi tuzhely papnojek�nt� a kikezdhetetlen h�zast�rsi er�nyek megtestes�tojek�nt kellett �lnie egyhang� �let�t, am�g az ideje nagy r�sz�t a csal�dt�l t�vol t�lto f�rje kisebb botl�sait a k�zv�lem�ny eln�zte �s a nagyvil�gi �let velej�r�j�nak tartotta.

11. A no mint feles�g �s �desanya erk�lcsileg felmagasztosult, piedeszt�lra emelkedett. A �csal�di f�szek orzo angyalak�nt�, a �h�zi tuzhely papnojek�nt� a kikezdhetetlen h�zast�rsi er�nyek megtestes�tojek�nt kellett �lnie egyhang� �let�t, am�g az ideje nagy r�sz�t a csal�dt�l t�vol t�lto f�rje kisebb botl�sait a k�zv�lem�ny eln�zte �s a nagyvil�gi �let velej�r�j�nak tartotta. A no idealiz�l�sa m�r kisl�nykor�ban elkezdod�tt: gyakran �br�zolt�k a muv�szetekben az �rtatlans�g, az egyszeru bensos�ges hit szimb�lumak�nt. Az �n Ujs�gom c�mu magyar gyermeklap elso �vfolyama egyik c�mlapja is ezt szimb�lumteremt�st illusztr�lja:

13. Noi szerepek az elso vil�gh�bor�ban 

14. A t�rt�nelem furcsa fintora, hogy a nok sz�m�ra az �n�ll�sod�s lehetos�g�t a 20. sz�zadi vil�gh�bor�k teremtett�k meg. Jellemzo Raymond Robins amerikai szakszervezeti vezeto v�lem�nye, aki 1917-ben, az Egyes�lt �llamok hadba l�p�s�t k�vetoen a Nok Nemzeti Szakszervezeti Lig�j�nak (WTUL) egyik �l�s�n kijelentette, hogy �orsz�gunk asszonyai sz�m�ra ez �let�k legfontosabb �r�ja�. A noi egyenjog�s�g�rt harcol� aktivist�k k�r�ben elterjedt az felfog�s, hogy a �Nagy H�bor�� gy�keresen megv�ltoztatja a nemek k�z�tti viszonyokat, �s minden kor�bbi erofesz�t�sn�l hat�konyabban szolg�lja a noi emancip�ci� �gy�t.

15. Val� igaz: a h�bor� pokl�ban nem volt k�l�nbs�g f�rfi �s no k�z�tt: p�ld�ul Edith Cavell angol �pol�not a n�metek lott�k le a h�bor� alatt, mert sebes�lt katon�kat seg�tett a menek�l�sben, Mata Hari holland t�ncosnot pedig a franci�k v�gezt�k ki, mert n�met k�mnek tartott�k. F�rfi �s no a kiv�gzoosztag elott egyenlo volt, de az egalit�s itt v�get is �rt. Az mindenesetre elgondolkodtat� t�ny, hogy am�g a h�bor�ban elesett f�rfi hos�k nev�t m�rv�nyba v�st�k, addig a m�rt�rhal�lt halt asszonyok jobb�ra a feled�s hom�ly�ba mer�ltek. A nok a h�bor� kontextus�ban ink�bb allegorikus form�ban �ltenek testet: h�bor�s istennok�nt, gy�szol� �zvegyk�nt, de legink�bb �desanya, aki elesett fi�t siratja �s a h�bor�t �tkozza.

16. A h�bor� mozg�s�totta az embereket, f�rfiakat �s noket egyar�nt. Am�g a f�rfiak a csatat�ren harcoltak, addig a nok t�bbs�g�nek a h�torsz�gban, az �otthoni fronton� (homefront) kellett megv�vniuk a harcukat. A folyamatosan n�vekvo hadianyag-sz�ks�glet miatt a civil �zemek egyre nagyobb r�sz�t kellett �t�ll�tani fegyver- �s loszergy�rt�sra. Mivel a szakk�pzett f�rfimunk�sok m�r a fronton harcoltak, ez�rt a kiesett munkaerot a noknek, a h�ziasszonyoknak kellett p�tolniuk, noha ok csak szakk�pzetlen, betan�tott munk�sk�nt j�hettek sz�m�t�sba. Munkak�szs�geik hi�ny�t azonban �ltal�ban p�tolta elsz�nts�guk �s lelkesed�s�k. Cser�be anyagilag is j�l megbecs�lt�k a munk�jukat: hadiipari munk�sk�nt k�tszer annyit kerestek, mint a h�bor� elotti idokben a civil szf�r�ban.

17. Akadtak azonban olyan l�nyok �s asszonyok is, akik a h�bor� pokl�t a csatat�ren vagy annak k�zel�ben �lt�k �t. T�bbs�g�k �nk�ntes �pol�nok�nt szolg�lt. Ezt az ember pr�b�l� hivat�st a h�bor� emelte piedeszt�lra, ezek a l�nyok �s asszonyok angyalk�nt, az �nfel�ldoz�s szimb�lumak�nt jelentek meg a korabeli plak�tokon, festm�nyeken. A sebes�lt katon�t gyermekek�nt gondoz� �pol�no-anya alakja felmagasztosult, szakr�lis tartalommal tel�tod�tt �s r�sz�v� v�lt a h�bor� m�toszainak.

18. A fronton harcol� f�rfiak gondolkod�sa azonban nem mindenben k�vette a k�zkedvelt klis�ket. Noha a sebes�lt katon�k t�bbs�g�nek a hadik�rh�z nyugalma a b�ke sziget�t jelentette, sokszor n�mi ellen�rz�ssel viseltettek azokkal a nokkel szemben, akik l�tt�k oket elesettnek �s gy�ng�nek. Sokan k�z�l�k �gy v�lt�k, hogy az orvosok �s �pol�nok az�rt f�radoznak gy�gy�t�sukkal, hogy mihamarabb visszak�ldhess�k oket a l�v�sz�rkok pokl�ba.

19. M�r az elso vil�gh�bor� idej�n is volt p�lda szab�lyszeru regul�ris noi csapatok fel�ll�t�s�ra. �rdekes, hogy am�g Szerbi�ban �s Oroszorsz�gban mindk�t h�bor� alatt nagy sz�mban harcoltak nok f�rfi uniformisban, addig a fejlett Nyugat mentalit�sa csak nehezen bar�tkozott meg a nok katonai szolg�lat�nak gondolat�val. Angli�ban 1917-ben �ll�tott�k fel az elso noi seg�dhadtestet (Women�s Army Auxiliary Corps, WAAC), amely 1918 november�ben m�r 18�000 fot sz�ml�lt. Franciaorsz�gban pedig csak vonakodva �s a sz�ks�g k�nyszer�nek s�lya alatt nyitott�k meg a kasz�rny�k �s a had�gyminiszt�rium kapuit a nok elott 1916 v�g�n.

20. K�ts�gtelen t�ny, hogy a h�bor�s �vek sok nonek k�nny�tett�k meg a munk�ba �ll�st �s ennek k�vetkezt�ben az �n�ll�sod�st. P�ld�ul a csatat�ren harcol� f�rfi pedag�gusok hely�re sz�vesen vettek f�l tan�t�noket, ami kor�bban elk�pzelhetetlen lett volna. A francia vid�ki kisv�rosokban a tan�t�no lett a k�z�ss�g �lelke�, �s az is elofordult, hogy a t�vol levo polg�rmestert is o helyettes�tette. A l�nyok mind nagyobb sz�mban jutottak be olyan egyetemekre, mint p�ld�ul a Sorbonne vagy Oxford. Egyre t�bb no dolgozott a szolg�ltat�iparban; a k�v�h�zakban, sz�llod�kban, �zletekben �s bankokban �ltal�ban megbecs�lt munkaeronek sz�m�tottak igyekezet�k �s megb�zhat�s�guk miatt.

21. Az elso vil�gh�bor� idej�n kialakult m�toszok sor�ba tartozott a fronton harcol� f�rj�hez �llhatatosan �s sziklaszil�rdan hu feles�g ide�lk�pe. A val�s�gban azonban az otthon maradott nok �n�ll�sod�sa, a munka vil�g�ba val� bel�p�se, kor�bbi �letk�r�lm�nyeik radik�lis megv�ltoz�sa �s nem utols� sorban a kisz�m�thatatlan j�votol val� � sokszor retteg�ss� fajul� � f�lelem alkalmi kapcsolatok fel� sodorhatta ezeket az asszonyokat. Ennek k�vetkezm�nyek�ppen sok t�rv�nytelen gyermek sz�letett, �s jelentosen emelkedett a v�l�sok sz�ma a h�bor� ut�ni �vekben.

22. A h�bor�s �vek sor�n �rdekes kettos�g volt megfigyelheto a nokrol alkotott k�p alakul�s�ban. Egyfelol �t�rt�kelod�tt tradicion�lis noi szerep, jelent�kenyen n�vekedtek a t�rsadalmi �letben a nok szabads�gfokai. A f�rfiakkal egyenlo �rt�ku munk�t v�gzo nok a h�torsz�gban �s a h�bor� pokl�ban hosk�nt �leteket mento �pol�nok n�pszerus�ge alapokat teremtett a noi �n�ll�s�g �s egyenjog�s�g egyre sz�lesebb t�rsadalmi k�r�kben val� elismer�s�nek.

23. M�sfelol azonban az is t�ny, hogy a noi auton�mi�nak sz�mos ellenzoi voltak. A munk�ba �ll� �s �n�ll� keresetre szert tevo nok megjelen�se sz�mos esetben gyanakv�st �s irigys�get keltett a f�rfiak k�r�ben. Foleg az otthon maradt gy�ri munk�sok rettegtek att�l, hogy elvesz�tik kereset�ket a hirtelen j�tt konkurencia miatt, a frontr�l hazat�rt, testileg-lelkileg �sszet�rt f�rjek pedig meglepve �s gyakran bosszankodva szembes�ltek azzal a t�nnyel, hogy hitves�k m�r m�sk�ppen l�tja a vil�got mint azelott, �s megszerzett �n�ll�s�g�val tov�bbra is �lni k�v�n. A gyanakv�sb�l �s a bosszankod�sb�l hamar sz�letett ellenszenv.

24. A huszadik sz�zad k�l�n�s fejlem�nye volt, hogy a nokkel szembeni elo�t�let m�r egyre t�bbsz�r jelent meg a �tudom�ny� k�nt�s�ben, a szakfoly�iratok lapjain. A sz�zadelotol kezdve orvosok eg�sz sora sz�nta r� mag�t arra, hogy a noi emancip�ci� vesz�lyeire h�vja fel a k�zv�lem�ny figyelm�t. Ezek a szerzok � ak�rcsak elodeik a kor�bbi �vsz�zadokban � a nok �elf�rfiasod�s�r�l� �rtak �s besz�ltek, �s gondolatmenet�kben viszonylag k�nnyen eljutottak od�ig, hogy a t�rsadalmi �letbe auton�m egy�nis�gk�nt integr�l�dni k�v�n� �modern noket� valamif�le riaszt� sz�rnysz�l�ttk�nt �br�zolj�k.

25. Albert Moll n�met orvos p�ld�ul az 1912-ben megjelent tank�nyv�ben a nok elf�rfiasod�s�t az emancip�ci� egyenes k�vetkezm�nyek�nt �rja le, �s azzal riogatja olvas�it, hogy ez a jelens�g a nok fogamz�-k�pess�ge radik�lis cs�kken�s�hez �s szexu�lis �let�k eltorzul�s�hoz vezethet. Egy dr. Huot n�ven publik�l� francia orvos pedig tanulm�ny�ban � miut�n beismeri, hogy kor�bban t�vedett, amikor a nok lelki alkat�t szenzit�vnek, emocion�lisnak v�lte � a �maszkuliniz�ci� vesz�lyeire h�vta fel a figyelmet, amely szerinte mor�lis anarchi�hoz fog vezetni vil�gszerte.

26. A k�zgondolkod�sban, a k�zbesz�dben �rdekes m�don fejezodtek ki a noi munk�val kapcsolatos ambivalens �rzelmek. Kettos gondolkod�sr�l �rulkod�, a tradicion�lis noi szerepre kacsint� �s a noi tulajdons�gokra utal� metafor�k alakultak ki a hadiiparban �f�rfimunk�t� v�gzo nokkel kapcsolatosan, akik ��gy fuzik fel egym�s ut�n a gr�n�tokat, mint a gy�ngy�t�. A t�vol levo f�rfiak tev�kenys�g�t odaad�an v�gzo, alkalmasint vezeto poz�ci�t is kifog�stalanul bet�lto asszonyok teljes�tm�ny�t elismero v�lem�nyekben is megjelent a hagyom�nyos noi szerepelv�r�sokhoz val� viszony�t�s.

27. Az egyik francia hetilap 1917 j�nius�ban bemutatott egy hadi�zemben dolgoz� munk�snot (�munitionette�), aki egyik kez�ben egy hatalmas gr�n�tot, a m�sikban pedig egy pusk�t tartva mosolyog a kamer�ba. A k�pal��r�s sz�vege azokr�l az asszonyokr�l sz�l, akik �a haza h�v� szav�nak engedelmeskedve a munk�sok durva ruh�j�t magukra �ltve, minden erej�ket �s elsz�nts�gukat latba vetve j�ttek a gy�rakba, hogy ott ac�lt olvasszanak az �gy�khoz, gr�n�tokat szereljenek �ssze �s robban�anyagot �ll�tsanak elo. De m�g �gy is, a hal�l l�gk�r�t �raszt� fegyverek k�zel�ben, t�r�keny kez�kkel a legkem�nyebb f�rfimunk�t v�gezve, meg tudj�k orizni kecsess�g�ket �s noies b�jukat�.

28. A f�rfiak munk�j�t v�gzo nokkel szemben a k�zv�lem�nynek teh�t eros fenntart�sai voltak annak ellen�re, hogy teljes�tm�ny�ket, �nfel�ldoz�sukat t�bbnyire elismert�k. A h�bor�ban r�szt vevo szinte valamennyi orsz�gra jellemzo volt, hogy munk�ba �ll� l�nyaikra asszonyaikra a f�rfiak �gy tekintettek, mint akik szigor�an csak �tmeneti ideig (�only for the duration�), valamif�le h�zagp�tl� seg�derok�nt (�L�ckenb��erin�) kaphatnak szerepet a munka vil�g�ban.

29. Nem csoda azonban, ha a h�ziasszonyi szerepbol kil�pve a szabads�got meg�zlelo �s az embert pr�b�l� kem�ny munk��rt viszonylag j� fizet�sben r�szes�lo nok jelentos r�sze m�r nem akart �gy �lni mint azelott. �n�ll�s�gra v�gyott �s �lvezni akarta a kor�bbin�l j�val k�tetlenebb �let�t. Ez az ig�ny jelentos m�rt�kben hozz�j�rult a huszadik sz�zad h�szas �veire kialakul� �j not�pus, a �modern no� megjelen�s�hez.

30. A nok�p �s az �letm�d v�ltoz�sa a k�t vil�gh�bor� k�z�tt

31. Az elso vil�gh�bor� megr�zk�dtat�sai sz�tzil�lt�k a hagyom�nyos t�rsadalmi szerepeket �s �j tartalommal t�lt�tt�k meg a r�gi kereteket. Olyan emberi magatart�sform�k alakultak ki, amelyek kiv�ltott�k a tradicion�lis polg�ri �rt�kek �s erk�lcs�k v�delmezoinek heves ellen�rz�seit. A h�szas �vekre kialakult a �modern no� t�pusa, akinek m�r megjelen�se, �lt�zete is elt�rt a r�gebbi korok d�m�inak k�llem�tol. A fuzo sz�muz�se, a szoknya hossz�nak r�vid�l�se, az egyszerubb szab�s� koszt�m�k megjelen�se a felszabadultabb mozg�s �lm�ny�vel aj�nd�kozta meg a noket.

33. Az �j, emancip�lt fiatal no � a �flapper�, ahogyan a korabeli angol k�znyelv nevezte oket � �ntudatos �s felszabadult, �n�ll�s�gra �s szabads�gra t�rekszik az �let szinte minden ter�let�n. T�ncos mulat�helyekre, lok�lokba j�r �s �bubifrizur�t� hord. A modern not a korabeli �r�k is sz�vesen �br�zolt�k. Angli�ban Bernard Shaw �s George Wells reg�nyeiben gyakran jelennek meg l�nyok �s asszonyok, akik l�zadnak a korabeli purit�n mor�llal szemben.

34. A form�l�d� �j not�pus (femme nouvelle) bizonyos esetekben sz�lsos�gesen nonkonformista karakterjegyeket is mag�ra �lthetett. A t�rsadalmi tabukat d�nt�geto, a r�gi beidegz�seket kikezdo viselked�s�nek �polg�rpukkaszt� irodalmi �br�zol�sa �ltal�ban heves �rzelmeket � megh�kken�st vagy viszolyg�st � v�ltott ki a korabeli olvas�k k�r�ben. A francia Victor Margueritte botr�nykov� v�lt reg�nye � La Gar�onne � hosnoj�nek provokat�v �tkeres�se, a tradicion�lis mor�l elo�r�sait semmibe vevo, szabados szexu�lis �let�nek realisztikus bemutat�sa m�r nem volt toler�lhat�, mivel �tl�pte a korabeli polg�ri �rt�krendhez szokott nagyk�z�ns�g tur�shat�r�t. 

35. �ltal�ban nem volt sz�ks�g az ilyen sz�lsos�gek megjelen�s�re ahhoz, hogy a f�rfiak �ltal form�lt k�zv�lem�ny riad�t f�jjon �s visszaparancsolja a noket a tuzhely mell�. Az elso vil�gh�bor� befejezod�se ut�n megh�kkentoen r�vid ido alatt ment v�gbe a nok szabads�gfokainak int�zm�nyes korl�toz�sa, a szabads�gukat �ppen csak meg�zlelo asszonyok �j�lagos �r�gh�z k�t�se� a �fakan�l mell�.

36. A nemi szerepek gyors visszarendez�se ir�nti ig�ny megjelen�s�nek a k�zgondolkod�sban gazdas�gi �s l�lektani okai voltak. A frontr�l hazat�ro veter�noknak sz�ks�g�k volt a r�gi hely�kre a munka vil�g�ban �pp�gy, mint a csal�dban. Term�szetesen voltak e r�gh�z k�t�si folyamat lezajl�s�ban szembe�tlo k�l�nbs�gek az egyes orsz�gok k�z�tt. Franciaorsz�gban hallatszottak olyan hangok, amelyek a noi munka sz�ks�gess�g�t bizonygatt�k m�g a h�bor� ut�ni �vekben is.

37. Angli�ban az egykor legsz�lesebb nyilv�noss�g elott �nnepelt hadi�zemi munk�snok tov�bbra is kaptak �llami t�mogat�st, �m a k�zv�lem�ny ezt m�r nem vette j� n�ven: �js�gcikkek jelentek meg a �f�rfiakat el�rul� asszonyokr�l, akik � �gymond � az �llam p�nz�n ��losk�dtek�. A legyoz�tt N�metorsz�gban pedig a munkan�lk�liv� v�l� nok seg�lyt sem kaptak.

38. A l�v�sz�rkok pokl�b�l gyakran testi, de szinte mindig lelki s�r�l�sekkel hazat�ro f�rfiak t�rsadalmi visszailleszked�se neh�z �s f�jdalmas folyamat volt az elso vil�gh�bor� ut�n. (De igaz ez a m�sodik nagy vil�g�g�sbol, vagy �ppen Vietn�mb�l visszat�ro veter�nok helyzet�re is.) Kerest�k a hely�ket a csal�dban �s a t�rsadalom egy�b sz�nterein. Gyoztesek �s legyoz�ttek h�bor�ban elszenvedett lelki traum�i hasonl�ak voltak, meghat�roz� �lm�ny�k volt a bizonytalans�g �s a j�votol val� f�lelem.

39. Hazat�rve azt a r�gi vil�got kerest�k, amelyet maguk m�g�tt hagytak egykoron. F�rj �s keny�rkereso csal�dapa szerep�kre tartottak ig�nyt a csal�dban, �gy akart�k folytatni polg�ri �let�ket, ahogyan valamikor abbahagyt�k. A vesztes orsz�gokban a veter�noknak m�g nagyobb sz�ks�g�k volt a lelki fog�dz�kra �s az �lland�s�g �lm�ny�re, mint oda�t, a gyoztesekn�l. Kiszolg�ltatotts�gukat, megal�zotts�gukat kompenz�lni akart�k. A legegyszerubbnek az tunt, ha f�rfi�i �ntudatuk marad�k�t a csal�dban bet�lt�tt egykori szerep�k visszak�vetel�s�vel �ll�tj�k helyre. Beindult a bunbakkeres�s mechanizmusa is: sokszor a h�torsz�g lakoss�g�t � k�zt�k a noket � tett�k feleloss� a h�bor� elvesz�t�s�t. A leszerelt katon�k gyakran fordultak szembe a civilekkel, olykor nokkel is eroszakoskodtak.

40. A hadviselt az orsz�gokban a frontr�l hazat�rt f�rfiak jelentos r�sze kifejezetten megvetette a civileket. Egy r�sz�k lelkileg nem tudott marad�ktalanul visszailleszkedni k�z�j�k, ez�rt p�tszerk�nt a hamarosan kialakul� f�lkatonai �f�rfiegyletekben� (M�nnerbund) kerestek maguknak lelki vigaszt. N�metorsz�gban a h�szas �vekben ezekbol nottek ki a nemzetiszocialista mozgalom milit�ns h�tter�t alkot� szerveztek.

41. De azok a veter�nok is, akiknek a t�rsadalomba val� visszat�r�s viszonylag k�nnyebben ment, a r�gi �let�k ut�n v�gyakoztak. Asszonyaikkal akartak �lni, akiket ir�ny�thatnak �s gyermekikkel, akiken uralkodhatnak. Ez a k�v�ns�g pedig element�ris erovel form�l�dott k�vetel�ss� a h�bor� ut�n mindk�t oldalon: a gyoztesekn�l �pp�gy, mint a legyoz�tt orsz�gokban

42. A nokrol folytatott diskurzus sor�n a k�zv�lem�nyt form�l� �rtelmis�g tagjai egyik kez�kkel elvettek, a m�sikkal viszont adtak. A h�zi tuzhely mell� sz�muzve megfosztott�k a not a t�rsadalom nyilv�noss�g�t�l, a k�zhivatalokt�l, a k�zszerepl�stol, de mintegy k�rp�tl�sul neki adom�nyozt�k az erk�lcsi piedeszt�lra emelked�s, a mor�lis p�ldak�pk�nt val� �l�s lehetos�g�t. Egyfelol hangs�lyozt�k a fizikai esendos�g�t, m�sfelol viszont az anyas�g biol�giai adotts�gb�l szent k�teless�gg� magasztosult.

43. Eur�p�ban �s a tengeren t�l a m�dia egyar�nt a h�ziasszonyok dicshimnusz�t kezdte zengeni. A feles�g�t, aki nemcsak erotikus vonzerej�vel gyakorol hat�st f�rj�re, hanem kicsiny, de komfortos �s folyamatos fogyaszt�sra �p�lo h�ztart�s�t is �gyesen vezeti. �gy lett a t�megkommunik�ci�s eszk�z�k k�zkedvelt szereploje az eszm�ny�tett� stiliz�lt h�ziasszony, aki egyre t�bb modern h�ztart�si g�p seg�ts�g�vel v�gzi munk�j�t az�rt, hogy t�bb ideje maradjon f�rj�re �s gyermekeire. A no teh�t nemcsak h�ziasszonyk�nt, hanem csal�danyak�nt is egyre jobban a sajt� �ltal befoly�solt k�z�rdeklod�s homlokter�be ker�lt.

45. Mind t�bb orvosi tan�csad� k�zik�nyv szerzoje fejtette ki v�lem�ny�t az any�k legfontosabb k�teless�g�rol: a gondosan megszervezett csal�di gyermekgondoz�sr�l �s kisgyermeknevel�srol. Az asszonyok t�bbet t�rodtek gyermekeik tiszt�ntart�s�val, mint azelott. Tett�k ezt egyebek k�z�tt a szigorod� iskolai tisztas�gi ellenorz�sek elterjed�se miatt: a tan�t�k Franciaorsz�gban p�ld�ul hazak�ldt�k a gyereket, ha t�l piszkosnak tal�lt�k. A gyerekek c�lszeru ruh�zat�ra is nagyobb gondot ford�tottak. Kialakult a gyermekdivat, akik megtehett�k, igyekeztek ezt k�vetni gyermekeik �lt�ztet�sekor. Kem�ny b�ntet�s j�rt az�rt, ha a gyermek bepiszk�totta vagy elszaggatta �lt�z�k�t.

46. Az orvosok kiterjedt kamp�nyokat folytattak az any�k k�r�ben a helyes t�pl�l�s megismertet�se �s elfogadtat�sa �rdek�ben. Noha a szoptat�s elonyeirol nem minden�tt siker�lt meggyozni az any�kat � Franciaorsz�gban p�ld�ul a k�t h�bor� k�z�tt kevesebben alkalmazt�k a csecsemot�pl�l�snak ezt az osi �s eg�szs�ges form�j�t � a higi�n�s viszonyokon a k�rokoz�k elleni k�zdelemre buzd�t�ssal siker�lt jelentosen jav�tani.

47. Az egyes orsz�gokban m�g mindig viszonylag magas csecsemohaland�s�g elleni fo harcban az orvosok elso sz�m� seg�tot�rsai �gy lettek a gyermekeik elveszt�s�tol rettego any�k. Pasteur felfedez�se ut�n � miszerint a fertozo betegs�gek mikroorganizmusok �tj�n terjednek � ez a k�zdelem k�l�n�sen feleros�d�tt �s a csecsemogondoz�s ter�n val�s�gos bakt�riumok elleni hadj�ratt� tereb�lyesedett, amivel egy�tt egyre nagyobb hangs�lyt fektettek a betegs�gmegeloz�s, a profilaxis lehetos�geinek egyre sz�lesebb k�rben val� megismertet�s�re.

48. Az any�k viselked�s�nek befoly�sol�s�ra t�rekvo orvosokhoz hamarosan csatlakoztak a pszichol�gusok. A huszadik sz�zad elso �vtizedeiben foleg a behaviorizmus k�pviseloi foglalkoztak gyakran nevel�si k�rd�sekkel. Fo k�pviseloj�k, John Broadus Watson (1887-1958) amerikai pszichol�gus, pszichol�gi�t egyszeruen viselked�studom�nyk�nt hat�rozta meg, s ennek jegy�ben v�gezte a gyermekekkel kapcsolatos kutat�sait is.

49. Watson 1915-tol kezdte el a csecsemok viselked�s�nek kutat�s�t: lejegyezte reakci�ikat, filmre vette mozdulataikat, kondicion�lta viselked�s�ket. A sz�zadfordul� gyermekk�zpont�s�g�b�l eredo d�delget�st, babusgat�st sz�muzni akarta a gyerekszob�b�l. A sz�loi �rzelmek �lehut�s�re� t�rekedett, mivel �gy v�lte, hogy a t�l sok affekt�v megnyilv�nul�s k�ros a csecsemonek. Az ilyen nevel�s �rtalmas, mivel g�tolja a gyerek emocion�lis fejod�s�t, �s az any�hoz val� t�lzott �rzelmi k�tod�s kialakul�s�hoz vezethet.

50. �Kezeld �gy [a gyermeket] � �rja Watson �, mintha kis felnott lenne. �lt�ztesd, �s gondosan, k�r�ltekintoen f�rdesd. Viselked�sed mindig objekt�v �s j�s�gosan szigor� legyen. Soha ne �lelgesd, de engedd, hogy az �ledbe �lj�n. Ha kell, a homlok�n cs�kold meg egyszer, mikor j��jszak�t k�v�n. Reggel fogj kezet vele.� Watson az any�kat j�zan, �rzelemmentes, t�vols�gtart� szakemberekk� akarta nevelni, akik megfelelo l�lektani tud�ssal felv�rtezve fog hozz� a nevel�shez. A gyermek szerinte sokkal ink�bb �kis felnott�, mintsem babusgat�sra, k�nyeztet�sre v�gy� teremtm�ny. A helyesen nevelt gyermek probl�mamegold� k�pess�gei t�retlen�l fejlodnek, �s egyben �t�k�letes t�rsas l�nny� v�lik.

51. A behaviorizmus gyermekk�p�ben a �j�l nevelt gyermek� �vsz�zadokkal kor�bban kialakult im�zsa nyert tudom�nyos megalapoz�st. Az ilyen gyermek nem okoz gondot sz�leinek, k�nnyen alkalmazkodik a megv�ltozott helyzetekhez, �s k�sobb a t�rsadalomba is k�pes nagyobb megr�zk�dtat�sok n�lk�l beilleszkedni. J�zan gondolkod�s�, sz�leinek, tan�rainak engedelmeskedik, nem l�zadozik, �s �ltal�ban tart�zkodik a sz�lsos�ges �rzelemnyilv�n�t�st�l. Nevel�s�hez azonban hasonl�k�ppen j�zan �s megfontolt, a gyereket j�l �tgondolt terv szerint nevelo sz�lore � mindenekelott �desany�ra van sz�ks�g.

52. A tudom�nyos, l�lektani megalapozotts�g� te�ri�k sz�lesk�ru megjelen�se �s n�pszeru ir�nyzatk�nt val� terjed�se a kisgyermekgondoz�s �s -nevel�s ter�n mindenesetre azt jelezte, hogy az elso vil�gh�bor� ut�ni �vtizedekre m�r visszaford�thatatlan folyamtok zajlottak le a fejlett orsz�gok t�rsadalmi strukt�r�j�ban �s mentalit�s�ban. A h�bor�s gazdas�gi viszonyok az �n�ll�sod�s nagym�rvu eloseg�t�s�vel jelentosen hozz�j�rultak az �j, modern norol alkotott k�p kialakul�s�hoz, �s ezzel mintegy �kiengedt�k a szellemet a palackb�l�. A fejlett orsz�gokban az �jj�sz�leto klasszikus t�rsadalmi szerepfelfog�s � amely az asszonyokat feles�gk�nt, h�ziasszonyk�nt �s �desanyak�nt k�v�nja l�tni � m�r nem maradt egyeduralkod�.

53. A gazdas�gilag legfejlettebb t�rsadalmakban � elsosorban az Egyes�lt �llamokban � �talakul�ban volt a h�zass�gr�l, a csal�dr�l vallott felfog�sm�d is. Feleros�d�tt a 19. sz�zadban m�r elkezdod�tt folyamat, amely a t�bbgener�ci�s nagycsal�dok �talakul�s�b�l a konjug�lis kiscsal�dok meggy�keresed�s�hez vezetett. Amerik�ban t�rsadalomtud�sok, szoci�lis munk�sok �s �js�g�r�k eg�sz hada n�pszerus�tette az �j csal�dt�pust, mik�zben azt hangs�lyozt�k, hogy a csal�di egy�tt�l�s �j kereti lehetov� teszik a f�rj �s a feles�g sz�m�ra az �rzelmi k�tod�s �s a szexu�lis harm�nia megteremt�s�t. Az �j h�zass�gok alapja m�r a partnerek k�lcs�n�s szimp�ti�ja, szerelme �s bar�ts�ga lehetett.

54. A mentalit�s v�ltoz�s�t jelzi az ismert amerikai t�rsadalomreformer, Benjamin Lindsey nagy port felkavar� k�nyv�nek megjelen�se. A mu 1927-ben l�tott napvil�got Pajt�sh�zass�g (Companionate Marriage) c�mmel. A szerzonek az a v�lem�nye, hogy a fiataloknak � az�rt hogy kitapasztalj�k: egym�shoz illenek-e � az �gynevezett �pr�bah�zass�g� keretei k�z�tt kellene egy�tt �lni�k azelott, mielott a h�zass�g k�tel�k�be l�pn�nek egym�ssal. 

55. A �pajt�sh�zass�g� n�ven ismertt� v�l� pr�bah�zass�g h�re hamarosan hozz�nk is el�rt, �s r�gt�n a vit�k keresztt�z�be ker�lt. A h�szas �vek v�g�n sz�ndarabok �s filmek is sz�lettek r�la. (Lakatos L�szl� Pajt�sh�zass�g c�mu v�gj�t�k�t p�ld�ul 1928-ban mutatt�k be nagy sikerrel a Magyar Sz�nh�zban.) Egy korabeli v�lem�ny: �A h�zass�g lesz�llt r�gi eszm�nyi magass�g�b�l: szents�g volt �s kaland lett! A r�gi szents�gi h�zass�g hely�be a Lindsey-f�le pr�ba jellegu �pajt�sh�zass�g� l�pett, ezeket a h�zass�gokat nem mindhal�lig k�tik, hanem � �mindv�l�sig��. (Perlaky Lajos: �letb�tors�gra vezeto kalauz. Budapest, 1932. )

56. Nyugat-Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban mindenesetre a pr�bah�zass�g is hozz�j�rult ahhoz, hogy a h�zass�gi tan�csad� irodalomban vez�rmot�vumk�nt megjelent a bensos�ges, intim emberi kapcsolaton �s a szexu�lis harm�ni�n nyugv� szimmetrikus partnerkapcsolat fontoss�g�nak hangs�lyoz�sa. Egyes v�lem�nyek szerint az egy�tt�l�s e k�tetlenebb form�j�nak a terjed�se is k�zrej�tszott abban, hogy a h�zass�g int�zm�nye az Egyes�lt �llamokban m�g soha nem volt olyan n�pszeru, mint a k�t vil�gh�bor� k�z�tt. Am�g az 1865 �s 1885 k�z�tt sz�letett gener�ci�nak k�zel 10 sz�zal�ka maradt egyed�l�ll�, addig az 1895 �s 1915 k�z�tt sz�letett f�rfiak �s nok eset�ben ez az ar�ny m�r csak 6 sz�zal�k.

57. Cs�kkent a p�rok �tlag�letkora is elso h�zass�gk�t�s alkalmakor. A 19. sz�zad v�g�n sz�letett f�rfiak eset�ben ez az �tlag�letkor m�g 26, a nokn�l pedig 24 �v volt. A huszadik sz�zad h�szas, harmincas �veiben feln�vo gener�ci�k eset�ben ez a f�rfiakn�l 25, a nokn�l pedig 22,5 �vre cs�kken. Jellegzetes v�ltoz�s az is, hogy a h�zass�gra l�po amerikai l�nyok a k�t h�bor� k�z�tt m�r j�val gyakrabban rendelkeztek magasabb iskolai v�gzetts�ggel, mint elodeik.

58. Az Egyes�lt �llamokban a h�szas-harmincas �vekre teh�t ugr�sszeruen megnott azoknak a le�nyoknak a sz�ma, akik bejutottak a felsooktat�s nok elott akkorra m�r megnyitott ter�leteire. A magasabb iskolai v�gzetts�g megszerz�se a nok k�r�ben egy�tt j�rt a munkaeropiacon val� megjelen�s�kkel is. A dolgoz� nok ar�nya az 1910-tol 1940-ig terjedo idoszakban 25%-a volt az �sszes keresonek, foleg a kereskedelemben foglalkoztatt�k oket, �s irodai alkalmazottk�nt dolgoztak. Noha megfogalmaz�dtak f�lelmek a keny�rkereso le�nyok rossz h�zass�gi kil�t�saira vonatkoz�an, ezek az aggodalmak nem igazol�dtak, �ppen ellenkezoleg.

59. A dolgoz� l�nyok k�nnyebben mentek f�rjhez, �s munk�jukat �ltal�ban f�rjes asszonyk�nt is megtartott�k, mivel k�t keny�rkereso eset�n a csal�d anyagi alapjainak megteremt�se j�val k�nnyebben ment. A munk�ba j�r� no �s a csal�d �rzelmi biztons�g�t �s belso harm�ni�j�t megteremto feles�g szerep�nek �sszeegyeztet�se term�szetesen nem volt k�nnyu feladat, �s mint ilyen, folyamatosan jelenl�vo t�m�ja lett a k�zgondolkod�snak, a sajt�nak. Cikkek eg�sz sora jelent meg arr�l, hogy ��sszeegyeztetheto-e a szakma a h�ztart�ssal�, hogy milyen az �lete a nonek a �hivatal �s a gyermekkocsi k�z�tt�, hogy a p�nzt kereso egyetemi hallgat�nok milyen neh�zs�gekkel n�znek szembe, �s egy�ltal�n: �mi�rt kell egy asszonynak munk�t v�llalnia a h�ztart�s vezet�s�n k�v�l�.

60. E noi szerepek (dolgoz� no, csal�danya, h�ziasszony) �sszeegyeztet�s�t az Egyes�lt �llamokban m�r a h�szas �vektol kezdve nagym�rt�kben seg�tette a h�ztart�s �kon�mi�j�val kapcsolatos kutat�sok �s fejleszt�sek. Az egyre jobban terjedo taylori munkaszervez�s a h�ztart�sokban is �reztette hat�s�t. A gyors ipari-technikai fejlod�s k�vetkezt�ben, az elektromos �ram haszn�lat�nak elterjed�s�vel m�r olyan h�ztart�si g�pek seg�tett�k a nok otthon v�gzett munk�j�t, mint p�ld�ul a porsz�v�, a mos�g�p �s a vasal�.  (Frederick Winslow Taylor (1856-1917) amerikai g�p�szm�rn�k, a tudom�nyos alapokon nyugv� ipari munkaszervez�s �s menedzsment atyja. Az amerikai �zemekben a fut�szalag bevezet�s�vel a munkafolyamat elemeinek vizsg�lata ut�n annak �sszerus�t�s�re, illetve a munk�sok fizikai ig�nybev�tel�nek cs�kkent�s�re t�rekedett.)

61. �rdekes megfigyel�s, hogy ezeknek az eszk�z�knek az elterjed�se nem eredm�nyezte a h�ziasszonyok otthoni munk�ra ford�tott idej�nek radik�lis cs�kken�s�t. A h�ztart�si g�pek haszn�lat�val egy�tt ugyanis az ig�nysz�nvonal is nott: a felszabadul� idot a lak�s m�g ig�nyesebb takar�t�s�ra, bev�s�rl�sra �s gyermeknevel�sre ford�tott�k. A h�ziasszonyok a rekl�mok �s a h�ztart�s-gazdas�gtani ismeretterjeszto irodalom hat�s�ra egyre magasabb sz�nvonalon akart�k megteremteni az otthon k�nyelm�t, illetve az eg�szs�ges �letm�dhoz �s a korszeru, tudom�nyos alapokon nyugv� gyermeknevel�shez sz�ks�ges higi�nikus k�rnyezetet.

62. Nyugat Eur�p�ban a h�bor� ut�ni fejlod�s nem volt ilyen l�tv�nyos, a h�ziasszonyok otthoni munk�j�t seg�to eszk�z�k j�val lassabban terjedtek. A taylorizmus nem volt ismeretlen, de csak viszonylag lassan terjedt el. A h�ztart�sok sz�nvonala erosen f�gg�tt a telep�l�s t�pus�t�l, az infrastrukt�r�t�l, a lak�s fajt�j�t�l, de mindenek elott term�szetesen a csal�d j�vedelm�tol. Angli�ban �s Franciaorsz�gban p�ld�ul az �tlagos lak�sok infrastruktur�lis fejletts�ge, foly�v�zzel, g�zzal �s elektromoss�ggal val� ell�totts�ga m�g sok�ig csak k�zepesnek volt mondhat�.

63. Az erofesz�t�sek ellen�re a szoci�lis lak�s�p�t�s �ltal�ban minden�tt lassan haladt. Angli�ban az �jonnan �p�tett, alacsony b�ru �nkorm�nyzati lak�h�zak (council houses) elsosorban az alkalmazottak r�sz�re voltak hozz�f�rhetoek, m�g a munk�slak�sok sz�nvonala kifejezetten alacsony maradt. Londonban p�ld�ul a h�szas �vekben csak a lak�sok fel�ben volt foly�v�z, �s egyes v�rosr�szekben �tlagosan �t szem�ly jutott egy lak�szob�ra. Franciaorsz�gban a h�bor� ut�n kifejezett lak�s�ns�g uralkodott. A szeg�ny n�pr�tegekn�l sok esetben a csal�doknak csak egy vagy k�t szoba jutott. A forr�sok szerint a francia h�ztart�sok 42%-a m�g 1954-ben sem rendelkezett foly�v�zzel.

64. A lak�sok komfortj�nak teh�t meghat�roz� eleme volt a foly�v�z megl�te vagy hi�nya, illetve az egy szob�ra jut� lak�k sz�ma. Sokat jav�tott a h�ziasszonyok helyzet�n az elektromos �ram haszn�lat�nak elterjed�se. Angli�ban �s Franciaorsz�gban 1938-ban m�r k�r�lbel�l a h�ztart�sok k�tharmad�ba be volt vezetve az �ram. A g�z vagy elektromos fut�s haszn�lata, illetve az a t�ny, hogy m�r nem kellett a petr�leuml�mpa tiszt�t�s�val bajl�dni, hetente t�bb mint kilenc �ra megtakar�t�st jelentett az asszonyok sz�m�ra. A konzervek, a dobozos tej �s a p�ks�gben s�t�tt keny�r v�s�rl�sa, valamint a konfekci�ruh�zat terjed�se tov�bbi jelentos idonyeres�get eredm�nyezett.

65. A csal�dany�k helyzet�n sokat jav�tott az, ha a h�zimunka v�gz�s�be bekapcsol�dott az idosebb le�ny vagy a nagyanya. Angli�ban a nagysz�lo sz�ks�g eset�n a gyermekek fel�gyelet�t is �tv�llalta, �s alkalmank�nt a szomsz�dokra is lehetett sz�m�tani, foleg abban az esetben, ha az �desanya megbetegedett. A francia munk�scsal�dokban, ott, ahol az asszony is dolgozott, a f�rj gyakran kivette r�sz�t a h�ztart�si munk�b�l. A csal�di szereposzt�snak ez az �talakul�sa azonban egy�ltal�n nem �rintette a falusi paszatcsal�dokat.

66. A csal�dany�k � foleg Angli�ban � igen nagy tekint�llyel �s feleloss�ggel rendelkeztek a gyermeknevel�s ter�n. Ok ellenorizt�k a gyermekek iskolai teljes�tm�ny�t, �s felelosnek �rezt�k magukat a csal�dban foly� erk�lcsi �s vall�si nevel�s�rt is. K�l�n�sen a munk�scsal�dokban t�lt�ttek be meghat�roz� szerepet az any�k. Egy szociol�giai vizsg�lat sor�n megk�rdezett szem�lyek k�z�l t�bben v�laszolt�k azt, hogy anyjuk domin�ns szem�lyis�g volt, uralkodott a csal�don, �o viselte a nadr�got a h�zban�. Az anya tartotta �ssze a csal�dot eg�szen addig, am�g a gyerekek felnottek, de ut�na is seg�ts�get ny�jtott le�nyainak, foleg a gyereknevel�s ter�n. * * *

67. Nok�pek �s noi szerepek Magyarorsz�gon a k�t vil�gh�bor� k�z�tt 

68. Magyarorsz�gon a Tan�csk�zt�rsas�g saj�tos terepet biztos�tott a noi emancip�ci�s t�rekv�sek megfogalmaz�shoz. A forradalom eszm�ivel rokonszenvezo nok sokszor �lt�zk�d�s�kkel �s viselked�s�kkel tudatosan hangs�lyozni k�v�nt�k egyenjog�s�gukat: cigarett�ztak, r�vid hajat viseltek, �tvett�k a f�rfias magatart�sform�kat. A v�ltoz�sok nem voltak hossz� �letuek. A Tan�csk�zt�rsas�g, az elso vil�gh�bor� �s Trianon ut�n a konzervativizmus idoszaka k�vetkezett be Magyarorsz�gon, �s ez r�nyomta b�lyeg�t a k�zgondolkod�sra �s ezen bel�l a nomozgalmakra is. A Szekfu Gyula �ltal �neobarokk�-nak nevezett t�rsadalom �ri k�z�poszt�lya a r�gis sz�p idok dzsentri �letform�j�nak visszat�rt�rol �br�ndozott.

69. Ez a �neobiedermeier� st�lusir�nyzat � amelyet a hatalom elfogad�sa, a moraliz�l� vall�soss�g, a csal�di �let kultusza �s az �rzelmess�g jellemez� eroteljesen �reztette hat�s�t a nok helyzet�rol, t�rsadalmi szerep�krol alkotott k�p alakul�s�ban is. Renesz�nszukat �lt�k a r�gi trad�ci�kat feleleven�to narrat�v�k. A nok�rd�srol �rtekezo �r�k, t�rsadalomfiloz�fusok, pedag�gusok a hagyom�nyos h�rmas szerepk�rt (feles�g, csal�danya, h�ziasszony) fogalmazt�k �jj� felfriss�tett hangszerel�sben.

70. A huszadik sz�zad elso fel�nek magyar viszonyai k�z�tt a nok helyzet�vel foglalkoz� irodalomban k�l�nleges mot�vumok bukkantak fel. Az �j mot�vumok egyike a tradicion�lis csal�di �rt�keket f�lto aggodalom, amely abb�l a gyanakv� attitudbol v�lik l�that�v�, amellyel egyes szerzok a keny�rkereso munk�t v�llal� �s ezzel egy �jfajta szerepet form�l� nok viselked�s�t szeml�lik. Szegedy-Masz�k Alad�rn�, a Katolikus H�ziasszonyok Orsz�gos Sz�vets�g�nek eln�ke fogalmazza �jra a tradicion�lis h�rmas noi szerepreperto�r k�v�nalm�t egy 1934-ben megjelent tan�csad� k�zik�nyvben: a feles�g, az �desanya �ldozza fel saj�t egy�nis�g�t a csal�dban, �let�t t�ltse be a f�rj �s a gyermek:

71. �A feles�g f�rj�nek t�rs�t, igazi �lett�rs�t jelenti � �rja a nosz�vets�g eln�kasszonya �, amelyet a magyar nyelv oly sz�pen �s tal�l�an fejez ki. Az igazi feles�g �let�nek a f�rj�hez, a csal�dhoz kell s�mulnia, mert a h�zas�let terheivel �s k�vetelm�nyeivel, a feles�g saj�t egy�nis�g�nek fel�ldoz�s�t jelenti. �let�t t�ltse be a f�rj �s a gyermek, �s adja �t mag�t teljesen k�teless�geinek, hogy nemcsak �lett�rsa, hanem igazi seg�tot�rsa legyen f�rj�nek. [...] Ne keresse a h�zass�gban az �n�ll�s�got �s f�ggetlens�get, legyen olyan, amilyenek a f�rje akarja alkalmazkodj�k hozz�, legyen f�rje visszf�nye. Mert a j� h�zass�g alapja a lelkek harm�ni�ja �s a nevel�s feladata, hogy a no tudat�ban legyen annak, hogy ezt a harm�ni�t neki kell megteremtenie.�

72. Papp Jeno (1891-1967)[1] 1934-ben �rt essz�k�tet�ben eln�zobb az �n�ll�s�gra t�rekvo, �j t�rsadalmi szerepekre v�gy� nokkel szemben. Feloldozza azokat, akik � ak�r �nsz�ntukb�l, ak�r az anyagi k�nyszer miatt � f�ggetlens�gre v�gynak, �ll�st v�llalnak. Nem oket, hanem azt a hazug gondolkod�sm�dot megtestes�to frazeol�gi�t hib�ztatja, amely megt�vesztette, majd kihaszn�lta a korabeli l�nyokat �s asszonyokat. Hiszen az �alattomos munkaad�kkal keny�r�rt verekedve� sokan k�z�l�k l�tj�k m�r, hogy melyek a f�ggetlens�g �rnyoldalai, �s ink�bb visszak�v�nkozn�nak az emancip�ci� elotti idokbe: 

73. �A f�rfi nem restellte � felt�rni a no elott, hogy mennyit �r a f�rfiak f�ggetlens�ge. Nem sokat �rt. De a h�lgy, aki m�r verekedett a k�ny�r�rt a fon�k�kkel, a csinos titk�rokkal, alattomos munkaad�kkal �s az eg�sz f�rfinemmel, az sz�vbol vissza is k�v�nkozott az emancip�ci� elotti idokbe. Az szerette volna m�r megh�zni mag�t egy f�rfi biztos �rny�k�ban��

75. A nok munkaeropiacon val� megjelen�se term�szetesen nem csak n�lunk vezetett �les konfliktusokhoz a k�t nem k�z�tt, hanem Eur�pa m�s orsz�gaiban is. Egyre t�bb no t�rekedett arra, hogy irodai munk�t tal�ljon mag�nak, �s a magasabb k�pzetts�g birtok�ban ez m�r viszonylag k�nnyen el�rheto volt sz�mukra. A hagyom�nyosan f�rfiaknak fenntartott �ll�sokra p�ly�z� nok megjelen�se sokakban keltett ellen�rz�seket Eur�pa-szerte. Sokan v�lt�k �gy, hogy vannak kifejezetten noi munkak�r�k, amelyekbol a f�rfiaknak fokozatosan ki kellene vonulniuk. Ilyennek tartott�k p�ld�ul a k�nyvt�rosi munk�t, amely � �gymond � j�l illik a noi l�lekhez.

76. Papp Jeno a f�rfiak vil�g�n k�ri sz�mon a nok k�nyszeru munkav�llal�s�b�l ad�d� konfliktusokat. L�nyaik, asszonyaik f�ggetlened�se, fokozottabb szerepv�llal�sa szerinte kap�ra j�tt a saj�t maga okozta nyomor�s�g k�vetkezm�nyeitol megretteno f�rfi-t�rsadalomnak: ��tengedt�k a h�lgyeknek az el�lj�r�s�gi pinc�k �s alagsorok huv�s helyis�geit, ahol a n�pj�l�ti gondoz�nok �s misszi�s nov�rek kit�rt sz�vvel fogadt�k a vil�gb�l be�z�nlo nyomorultakat, a koldusokat, a lecs�szott egzisztenci�kat, a szem�rmes szeg�nyeket �s az elesetteket. Arra j�k voltak a nok, hogy r�tegy�k forr� kez�ket ezekre a lehanyatl� fejekre. Ez a kor odak�ldte a noket posztra, ahol �jra kellett t�lteni a lelkeket hittel. Ahol a vid�m, a Nyomaszt� l�tlelet ez a gazdas�gi vil�gv�ls�g ut�ni Magyarorsz�g t�rsadalmi viszonyair�l.

77. A nok keny�rkereso p�ly�ra l�p�se meg�ll�thatatlan folyamatk�nt haladt elore a sz�zad h�szas �veinek Magyarorsz�g�n is. Foleg az als� k�z�poszt�lyb�l j�ttek � a felsobb oszt�lybeli ��rinok� nemigen v�llaltak kereso munk�t, vagy ha igen, az egyet jelentett �rinoi tekint�ly�k elvesz�t�s�vel. A k�zhivatalnokok egyre nagyobb h�nyada lett no, s nemcsak az egyed�l�ll�k, hanem � az anyagi k�nyszer miatt � a feles�gek is egyre t�bben v�llaltak irodai munk�t.

78. Ugyanakkor az is megfigyelheto, hogy a k�zhivatalok fel� �ltal�ban a k�pzetlenebb, �retts�givel nem rendelkezo nok t�rekedtek, akik �gy csak alacsonyabb szintu hivatalnoki (kezeloi vagy d�jnoki) beoszt�st t�lthettek be. B�rez�s�k sz�nvonala alatta maradt a f�rfiak�nak. Lassank�nt kialakultak az olyan irodai munkak�r�k, amelyeket az esetek t�bbs�g�ben nok t�lt�ttek be. Ezek a poz�ci�k �ltal�ban a hivatalnoki hierarchia als�bb l�pcsoin helyezkedtek el.

79. A Horthy-korszakra jellemzo a felsofok� v�gzetts�ggel, diplom�val rendelkezo nok egyre nagyobb sz�mban val� megjelen�se a munkaeropiacon. A pedag�gusp�ly�n � elsosorban az elemi iskolai tan�t�t�s�g �s a polg�ri iskolai tan�rs�g k�r�ben � mind t�bb not alkalmaztak olyannyira, hogy joggal lehet az oktat�g�rda �feminiz�l�d�s�r�l� besz�lni.

80. A diplom�s nok nagy sz�mban val� foglalkoztat�sa azonban nem j�rt egy�tt a gazdas�gi t�ren val� emancip�ci�jukkal. Sot, egy�rtelmuen meg�llap�that�, hogy a Horthy-korban fokozatosan romlott annak az �rtelmis�gi, k�zalkalmazotti foglalkoz�snak a t�rsadalmi meg�t�l�se �s anyagi megbecs�lts�ge, ahov� a nok nagyobb l�tsz�mban �ramlottak be.

81. Magyarorsz�gon a nem k�zalkalmazotti, piaci szf�r�ban m�g nehezebb volt a munk�t kereso nok helyzete. A polg�ri �s a prolet�r csal�dok notagjai egyre gyakrabban tal�lt�k magukat szemben elhelyezked�si neh�zs�gekkel. A k�t h�bor� k�z�tt elkezdod�tt a nok fokozatos kiszor�t�sa a munka vil�g�b�l. Ennek oka a patriarch�lis csal�dmodell megeros�d�s�ben keresheto, azaz abban, hogy a csal�don k�v�li keny�rkereso szerep egyre kev�ss� v�lt �sszeegyeztethetov� a nokkel kapcsolatosan megfogalmazott tradicion�lis t�rsadalmi szerepelv�r�sokkal. * * *

82. A k�t h�bor� k�z�tti Magyarorsz�gon teh�t a nokkel szemben �rv�nyes�lo egyik legeroteljesebb szerepelv�r�s � a hagyom�nyos tri�d-felfog�s jegy�ben � tov�bbra is az otthonteremt�s, a mag�n�let intim szf�r�j�nak form�l�sa volt. A nois�ggel, a noi identit�ssal szemben t�masztott korabeli mark�ns t�rsadalmi k�vetelm�nyk�nt jelentkezett a j� �zl�s �s az otthonteremt�s k�szs�ge. Furcsa paradoxon, hogy az �lete nagy r�sz�t az otthon�ban t�lto nonek �ltal�ban nem �llt rendelkez�s�re a lak�sban saj�t helyis�g, de az otthon�ban csak viszonylag keveset tart�zkod� f�rjnek alanyi jogon j�rt a t�bbnyire hivalkod�an berendezett dolgoz�szoba.

83. A k�z�poszt�lybeli polg�rcsal�dok lak�s�nak legfontosabb � �m ennek ellen�re keveset haszn�lt � helyis�ge a szalon volt. Az asszonyok d�sz�toszenved�lye itt szabadon kibontakozhatott � de ez a korabeli mentalit�snak megfeleloen �ltal�ban az arisztokr�cia �zl�svil�g�nak sznob majmol�s�ra korl�toz�dott. A szalonokat enn�l fogva a rokok� t�ld�sz�tetts�g �s a helyhi�ny miatt a t�lzs�folts�g jellemezte. A b�torok �s a berendez�si t�rgyak szerepe itt nem m�s, mint a puszta dekor�ci�. Nem haszn�lt�k oket, de a t�rsas �sszej�vetelek ritka alkalmaikor b�szk�lkedtek vel�k, �s ez�rt k�nosan � szinte kultikus tisztelettel � �gyelni kellett r�juk.

84. Arthur Koestler �rja gyermekkor�r�l, amelyet egy budapesti k�z�poszt�lybeli otthonban t�lt�tt: �A lak�s � t�mve volt pl�ss f�gg�ny�kkel, sz�kre helyezett k�zimunk�kkal, bojtokkal, rojtokkal, csipke ter�tokkel, bronz nimf�kkal, k�pocs�sz�kkel �s meisseni porcel�n bik�kkal a sarokban � Mindezen t�rgyakat nem volt szabad meg�rinteni; a gyerekszob�n k�v�l az eg�sz lak�s a tiltott f�k �s sz�m�rcebokrok erdeje volt.�

85. A polg�ri csal�dok asszonyainak kedvelt foglalatoss�gai k�z� tartozott a bev�s�rl�s, az �zletj�r�s. D�lelott�nk�nt hossz� idot t�lt�ttek azzal, hogy v�gigj�rt�k a boltokat, �sszehasonl�tott�k az �ruk minos�g�t �s az �rakat. A bev�s�rl� nok arra t�rekedtek, hogy a legszebb port�k�t vegy�k meg � legyen az ak�r �lelmiszer, sz�vet, ruhanemu vagy h�ztart�si kell�k �, de a legjut�nyosabb �ron.

86. Jellemzoek voltak a d�lut�ni �sszej�vetelek, zs�rok is, amelyeken t�bbnyire csak nok vettel r�szt. A f�rfiak ink�bb k�l�n j�rtak el hazulr�l kocsm�ba, kaszin�ba, k�v�h�zba, gozf�rdobe. Polg�ri k�r�kben nem volt jellemzo az az intenz�v �s a csal�d eg�sz�re kiterjedo t�rsas�gi �let, amely az arisztokr�cia h�tk�znapjainak szerves r�sz�t alkotta.

87. A nok iskol�ztat�sa �s t�rsadalmi karrierlehetos�gei Magyarorsz�gon a sz�zad elso fel�ben

88. Az elso vil�gh�bor�ig terjedo idoszak � ha kisebb megtorpan�sokkal is � a gyors �temu extenz�v fejlod�s idoszaka volt a hazai als�- �s k�z�pfok� int�zm�nyes nooktat�s t�rt�net�ben. Az 1868-as n�poktat�si t�rv�ny �ltal a fi�polg�rival egy�tt l�tes�tett le�nypolg�ri iskola kezdettol fogva nagyon n�pszeru volt, 1900-ban m�r 27,5 ezer le�ny tanult itt. T�bben voltak, mint a fi�k a fi�polg�ri iskol�ban

89. A polg�rit v�gzett l�nyok 44%-a otthon maradt, egy�t�d�k tan�t�nok�pzo int�zetben tanult tov�bb, 2%-uk ment � a k�l�nb�zeti vizsga let�tele ut�n � az �retts�git ad� k�z�piskol�kba. A l�nyok k�z�pfok� iskol�zotts�gban a sz�zad elso k�t �vtized�ben domin�ns iskolat�pus volt a polg�ri iskola �s a tan�t�nok�pzo int�zet. A trianoni d�nt�s k�vetkezt�ben (1921) az ut�d�llamok ter�let�re ker�lt 33 elemi iskolai tan�t�k�pzo �s 18 tan�t�nok�pzo int�zet. �jak is ny�ltak: 1929-ben p�ld�ul mind�sszesen 48 ilyen int�zet muk�d�tt Magyarorsz�gon, amelyek k�z�l 28 int�zetben k�peztek tan�t�noket

90. A tan�t�noi p�lya a h�szas-harmincas �vekben is igen n�pszeru maradt. Ennek okai k�z�tt szerepelt az a t�ny, hogy 1867 ut�n a vagyon�t veszett �ri k�z�poszt�ly le�nyainak nem volt m�s v�laszt�suk, mint a munkav�llal�s. De k�zrej�tszott e p�lya n�pszerus�g�ben az is, hogy megszaporodott azoknak a le�nyoknak a sz�ma, akik nem mentek f�rjhez �s gondoskodniuk kellett saj�t magukr�l.

91. A noknek a keny�rkereso p�ly�k fel� val� t�rekv�s�t �s p�lyav�laszt�s�t a kor mentalit�s�nak megfeleloen az is befoly�solta, hogy a tradicion�lis nok�p egyik fontos eleme gyermeknevel�s. A tan�t�noi foglalkoz�s �gy k�zel �llt ehhez a k�phez, �s k�nnyebben elfogadhat� volt a hagyom�nyos �rt�krendet vall� csal�dok sz�m�ra is, mint le�nyaik magasabb iskol�kba k�ld�se, foiskolai, egyetemi tan�ttat�sa. Az sem volt term�szetesen mellozheto szempont, hogy a k�z�pfok� tan�t�nok�pzo int�zeti oktat�s k�lts�gei alacsonyabbak voltak, mint a felsooktat�s�, �s a t�bbgyermekes csal�dokban az egyetemj�r�st m�g mindig a fi�k elojog�nak tartott�k.

92. Az iskolafenntart�k kezdetben �dzkodtak a notan�t�k alkalmaz�s�t�l, tartottak att�l, hogy ok �nem lesznek el�g erosek a fegyelem gyakorl�s�ra�. Ez az agg�ly azonban hamarosan eloszlott, �s a nok egyre nagyobb sz�mban ker�ltek be a pedag�gus p�ly�ra. �rdekes jelens�g, hogy foleg az �llami �s k�zs�gi iskol�kban foglalkoztatt�k oket sz�vesen, a felekezeti iskol�kban csak elv�tve kaptak �ll�st. A r�mai katolikus egyh�zi iskol�kban viszont a szerzetesrendi ap�c�k tan�tottak nagy sz�mban.

93. A polg�ri iskolai tan�ri k�pes�t�s megszerz�s�nek bevett gyakorlata a k�vetkezo volt: N�gy elv�gzett elemi iskolai oszt�ly ut�n n�gy �v polg�ri vagy n�gy �v gimn�zium k�vetkezett (a nyolc �vfolyamb�l). A 15. �let�v�t bet�lt�tt fiatal jelentkezhetett az 1923-t�l m�r �t �vfolyamos tan�t�- �s tan�t�nok�pzo int�zetekbe. Ezt k�vetoen ker�lhetett sor az elobb h�rom, majd a Szegedre helyez�stol (1928) kezdve n�gy �vfolyamos polg�ri iskolai tan�rk�pzo foiskola elv�gz�s�re.

94. L�that� teh�t, hogy a negyvenes �vek k�zep�ig a nok �s f�rfiak sz�m�ra a felsofok� k�pz�sbe val� bekapcsol�d�s k�l�nleges � �retts�gihez nem k�t�tt � lehetos�g�t biztos�totta a polg�ri iskolai tan�rk�pzo foiskola. Az �ltal�ban k�z�pfok� tan�t�k�pzo int�zeti v�gzetts�g ut�n a foiskol�ra ker�lo hallgat�k ugyanis az ��thallgat�s� egy saj�ts�gos modellje seg�ts�g�vel egyik szakjuk keretei k�z�tt a szegedi egyetem k�pz�s�ben is r�szt vehettek.

95. Figyelemre m�lt� jelens�g, hogy a polg�ri iskolai tan�rk�pzo foiskola hallgat�s�g�n bel�l a szegedi �vek alatt fokozatosan emelkedett a nok ar�nya. Az �elnoiesed�s� az 1940-es �vekre tetoz�tt. A als� t�rsadalmi r�teget fiai sz�m�ra a foiskola a t�rsadalmi felemelked�s fontos eszk�ze volt. Egy t�rt�neti szociol�giai vizsg�lat tan�s�ga szerint ezek a r�tegek a fiaik iskol�ztat�s�val ki is haszn�lt�k az iskol�ztat�s �ltal �rv�nyes�theto mobilit�s �sszes tartal�k�t olyannyira, hogy le�nyaikat m�r kisebb sz�mban k�ldt�k ide.

96. A k�z�poszt�lyokba tartoz� sz�lok fiaiknak elsosorban egyetemi v�gzetts�get k�v�ntak biztos�tani � ez orizte meg vagy jav�totta a csal�d t�rsadalmi st�tusz�t �, l�nyaik viszont gyakrabban j�ttek a tan�rk�pzo foiskol�ra. Az o eset�kben azonban ez a k�pz�s nem st�tusemelked�ssel, hanem ink�bb cs�kken�ssel j�rt. A k�z�poszt�lyok l�nyai ez�rt a foiskol�t gyakran haszn�lt�k arra, hogy � a kedvezobb h�zass�gk�t�s, a �jobb parti� rem�ny�ben � csak magasabb muvelts�ggel felv�rtezett �ri h�ziasszonyokk� v�ljanak.

97. A le�nygimn�zium mint iskolat�pus viszonylag lassan terjedt Magyarorsz�gon. A statisztik�k az 1912/13-as tan�vben 1070 rendes le�nygimn�ziumi tanul�t regisztr�lnak. Mellett�k 739-en fi�gimn�ziumok, 32-en a fi�-re�liskol�k mag�ntanul�i voltak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a le�nyok a fi� sz�m�ra fenntartott k�z�piskol�kba (gimn�zium, re�liskola) beiratkozhattak, a tanteremben azonban csak a fi�kt�l elk�l�n�tve foglalhattak helyet, �s a sz�netekben sem vegy�lhettek a k�z�j�k. Az �r�kra a tan�r k�s�ret�ben �rkeztek �s t�voztak.

98. A fi�-k�z�piskol�kat szab�lyoz� 1924. �vi t�rv�ny nyolc-�vfolyamos gimn�ziumot, re�lgimn�ziumot �s re�liskol�t k�l�n�t el k�z�pfokon, ezt a tri�szt vette alapul le�ny-k�z�piskol�kr�l sz�l� 1926. �vi 24. t�rv�nycikk is. Az alkot�k sz�nd�ka szerint a differenci�l�son k�v�l ez a t�rv�ny k�t m�sik elv megval�s�t�s�t seg�ti elo: az egyenlo jogos�t�st a felsooktat�sba val� bel�p�skor �s a �noi egy�nis�g figyelembe v�tel�t a tan�tand� t�rgyak meg�llap�t�sakor�.

99. A k�z�piskola-t�pusok elk�l�n�t�s�t az indokolja, hogy a nok lelki hajlamai �s k�pess�gei � a fi�k�hoz hasonl�an � nem egys�gesek, hanem soksz�nuek. Az egyetemi �s foiskolai tanulm�nyokra k�sz�lo le�nyoknak elsosorban a le�nygimn�zium �llt rendelkez�sre. Itt � a g�r�g kiv�tel�vel � javar�szt olyan tant�rgyak szerepeltek, mint a fi�gimn�ziumban: latin, n�met �s francia nyelv, magyar nyelv �s irodalom, t�rt�nelem, f�ldrajz, term�szetrajz, k�mia, eg�szs�gtan, term�szettan, matematika, filoz�fia, rajz, �nek �s testnevel�s.

100. A t�rv�ny emellett �j k�z�piskola t�pust teremtett, a le�nyl�ceumot, ahol a latin helyett �lo idegen, azaz �modern� nyelveket (franci�t vagy angolt vagy olaszt), term�szettudom�nyokat �s muv�szeti t�rgyakat oktattak. A r�gi felsobb le�nyiskol�t pedig le�nykoll�gium n�ven szervezte �jj�, melynek c�lja magasabb szintu �ltal�nos, �s a noi hivat�shoz alkalmazott muvelts�g biztos�t�sa volt az egyetemi tanulm�nyokra nem k�sz�lo le�nyok sz�m�ra.

101. Mindh�rom iskolat�pus nyolc �vfolyammal �p�lt ki. Az elso oszt�lyba a tizedik �v�k bet�lt�se ut�n ker�lhettek a le�nyok, ha sikeresen elv�gezt�k az elemi n�piskola negyedik oszt�ly�t. A fi�-k�z�piskol�k anal�gi�ja azonban m�gsem alkalmazhat� mechanikusan a k�t rendszer �sszehasonl�t�sakor. A fi�kn�l ugyanis mindh�rom iskolat�pus eset�ben �rv�nyes volt az egys�ges jogos�t�s, teh�t a felsooktat�s fel� egyen�rt�ku �v�zumot� jelentett valamennyi. Ez azonban a le�nykoll�giumra m�r nem vonatkozott: a le�nykoll�giumi �retts�gi �nmag�ban nem jogos�tott a felsooktat�s valamennyi int�zm�ny�be t�rt�no bel�p�sre. Ez�rt ink�bb tekintheto k�z�pfok� tanint�zm�nynek, mint k�z�piskol�nak

102. A le�ny-k�z�piskolai reform ut�n az egyes t�pusok tov�bb differenci�l�dtak: l�trej�ttek olyan le�nygimn�ziumok, ahol a sikeres tov�bbtanul�s �rdek�ben g�r�g nyelvet is tan�tottak, �s voltak olyan le�nyl�ceumok is, amelyeknek tanterv�ben a latin is szerepelt. A gyakorlatilag �tf�le le�ny-k�z�piskola egym�s melletti l�tez�s�nek a harmincas �vek egys�ges�to t�rekv�se vetett v�get.

103. Az elso vil�gh�bor� �veiben jelentosen emelkedett a nok l�tsz�ma az egyetemeken, �s tov�bb eros�dtek azok a t�rekv�sek, amelyek a nok sz�m�ra hozz�f�rheto tanulm�nyok kiterjeszt�s�t szorgalmazt�k. Az 1918. december 3-�n kiadott rendelet (206626/1918.) lehetov� tette, hogy �nok ugyanazok mellett a felt�telek mellett, mint a f�rfiak az egyetemek vil�gi karaira, a muegyetemre �s a jogakad�mi�kra beiratkozhassanak � �s miut�n tanulm�nyaikat az �rv�nyben levo szab�lyok szerint befejezt�k �s a k�pes�to vizsg�latokat letett�k, r�sz�kre k�pes�to oklev�l kiadass�k�. A Tan�csk�zt�rsas�g megd�nt�se ut�n ez a rendelet hat�ly�t vesztette. A kor�bbi korl�toz�sok �jra �rv�nybe l�ptek, sot egyes karok eset�ben szigorodtak. A budapesti orvoskar p�ld�ul elrendelte a nok felv�tel�nek tilalm�t eg�szen addig, am�g a �nok jav�ra t�rt�nt eltol�d�sok ki nem egyenl�todnek�.

104. Jelentos m�rt�kben seg�tette a nok egyetemi tanulm�nyainak kiterjeszt�s�t Klebelsberg Kun� vall�s �s k�zoktat�si miniszter, aki k�vetkezetesen ki�llt az a nok egyetemi emancip�ci�j�nak �rv�nyes�t�se mellett. A le�nyk�z�piskol�k �jj�szervez�s�vel foglalkoz� 1926. �vi XXIV. t�rv�ny r�v�n a miniszternek alkalma volt arra, hogy a seg�tse a nok felsofok� tanulm�nyokra val� felk�sz�t�s�t. A le�nyk�z�piskolai �retts�gi bizony�tv�ny ugyan�gy jogot biztos�tott a felsooktat�sba val� bel�p�sre, mint a fi�k k�z�piskol�inak �retts�gije.

105. A nok egyetemj�r�s�t Klebelsberg Kun� az 1927. augusztus 24-i (63�000. sz�m�) miniszteri rendelet�ben szab�lyozta. Ennek k�vetkezm�nyek�ppen a nok minden tov�bbi korl�toz�s n�lk�l felvehetok voltak a b�lcs�szettudom�nyi, a matematikai- �s term�szettudom�nyi �s az orvostudom�nyi karokra, a gy�gyszer�szi tanfolyamokra, a K�zgazdas�gtudom�nyi Kar kereskedelmi �s mezogazdas�gi oszt�lyaira, valamit a J�zsef N�dor Muegyetem k�zgazdas�gi oszt�ly�ra. Felvehett�k oket a reform�tus �s az evang�likus hittudom�nyi karokra, is, valamint a muegyetem �p�t�szi oszt�ly�ra, de csak a keretsz�m 5%-os ar�ny�ban, �s csak akkor, ha a l�tsz�mot f�rfiakkal nem tudj�k felt�lteni

106. A r�mai katolikus hittudom�nyi, valamint a jog- �s �llamtudom�nyi karokra �s a jogakad�mi�kra tov�bbra sem iratkozhattak be. Nem j�rhattak a Muegyetem m�rn�ki, g�p�szm�rn�ki �s vegy�szm�rn�ki oszt�ly�ra, a K�zgazdas�gtudom�nyi Kar k�zgazdas�gi �s k�zigazgat�si oszt�ly�ra, valamint k�l�gyi szakoszt�ly�ra sem. Hozz�f�rhetetlen volt sz�mukra a B�nyam�rn�ki �s Erdom�rn�ki Foiskola �s az �llatorvosi Foiskola is. Tanulhattak viszont a le�nyok az 1925-ben alap�tott Testnevel�si Foiskol�n, a muv�szeti foiskol�kon �s a Polg�ri Iskolai Tan�rk�pzo Foiskol�n.

107. A h�szas �vek differenci�l�si t�rekv�sei ut�n a harmincas �vek k�z�piskolai reformj�t � a le�ny-k�z�piskol�k eset�ben is � az egys�ges�t�sre val� t�rekv�s jellemezte. A H�man B�lint (1885-1951?) kultuszminiszters�ge alatt kiadott 1934. �vi 11. tc. egys�ges k�z�piskola-t�pust hozott l�tre: a gimn�ziumot. Az egys�ges�t�s azonban nem jelentett koeduk�ci�t: a fi�k �s a l�nyok k�l�n k�z�piskol�ban, k�l�n fi�- �s le�nygimn�ziumban tanulhattak. Az �j � tov�bbra is nyolcoszt�lyos � iskolat�pus tanterve 1938-ban jelent meg. J�l l�that� benne, hogy a tant�rgyi-rendszer a k�t nem eset�ben k�z�s, elt�r�s az egyes t�rgyak (latin, n�met, b�lcs�szet, testnevel�s, eg�szs�gtan �s k�zimunka) �rasz�maiban figyelheto meg, amelyet a tantervk�sz�tok a �le�nyifj�s�g saj�tos testi-lelki ig�nyeivel� magyar�ztak.

108. A harmincas �vekben tov�bb fokoz�dott az �rtelmis�gi munkan�lk�lis�g Magyarorsz�gon. H�man B�lint miniszter ez�rt 1934. augusztus 18-�n bizalmas utas�t�s�ban k�z�lte az egyetemekkel, hogy �az egyetemet v�gzok elhelyezked�s�nek megk�nny�t�se c�lj�b�l sz�ks�gesnek tartom az egyetemre felveheto nohallgat�k sz�m�nak korl�toz�s�t.� A rendelkez�snek nem sok foganatja volt: az orvosi karon a nok l�tsz�ma am�gy sem �rte el az enged�lyezett 30%-ot �s a gy�gyszer�sz tanfolyamon sem a megengedett 50%-ot. A b�lcs�szeti karokon viszont tov�bbra is j�val magasabb maradt a miniszter �ltal elo�rt 30%-os ar�nyn�l. * * *