100 likes | 209 Vues
Utólagos Falszigetelés. Készítette: Hernádi Szabina És Tepliczki Gergely. Falszigetelési Módszerek.
E N D
Utólagos Falszigetelés Készítette: Hernádi Szabina És Tepliczki Gergely
Falszigetelési Módszerek Utólagosan kivitelezett falszigetelések azok az alépítményi szerkezeteket a nedvességhatásoktól védő építőanyagok, melyek az épület vagy építmény falszerkezetének elkészítése után kerülnek beépítésre. Az utóbbi évtizedekben megnőtt az érdeklődés az utólagos falszigetelések iránt, mivel Magyarország épületállományának közel 25 %- a károsodik a felszivárgó talajnedvesség következtében, egyre nagyobb mértékben.
Utólagos falszigetelések elkészítésének indokolhatótényezői: • Falszigeteléssel eredetileg sem rendelkező épületek (jellemzően az 1890-es évek előtti épületek, illetve korábban nagyobb szárazsági fokozatot nem igénylő objektumok) • Működőképes vízszigeteléssel nem rendelkező falszerkezetek (jobbára korhadó betétes bitumenes csupaszlemezekkel, illetve régebbi oxidált bitumenes vastaglemezzel ellátott falszerkezetek) • Megnövekedett igénybevételi fokozat (amennyiben viszonylagos szárazsági követelmény helyett teljes szárazság biztosítása a deklarált cél, főként korábbi pincei tárolók bevonása a lakótér funkcióba) • Megnövekedett nedvességterhelés (talajvíz megjelenése talajnedvesség ellen szigetelt, így alulméretezett szerkezetek esetén)
Talajvíz elleni szigetelés Általában a talajvíz, illetve talajnedvesség elleni vízszintes vagy függőleges falszigetelés nem választható külön a padló-, illetve a lábazati vízszigeteléstől, a tervezési és kivitelezési folyamat során együtt kezelendők.A felszivárgó nedvesség elleni védelem módszereinek főbb csoportjai hatásmechanizmusuk szerint a következők: • Mechanikai eljárások • Fizikai-kémiai hatású furatinjektálásos módszerek • Fizikokémiai illetve elektrokémiai hatású eljárások Tisztán fizikai hatású módszerek, amelyek vízzáró szigetelőréteget helyeznek el a szigetelési síkban, vagyis elzárják a felszívódó talajnedvesség-utánpótlás útját. A fizikai-kémiai hatású furatinjektálásos módszereknél a falba mélyített furatokba gravitációsan befolyatott vagy túlnyomással injektált vegyi anyagok vagy tömítik, vagy szűkítik, illetve hidrofobizálják a falazóanyag kapilláris pórusait, ezzel csökkentik vagy megszüntetik a nedvességfelhúzódást a szigetelőanyag szétterülési zónája fölé. Az utólagos falszigetelések az esetek többségében kiegészülnek szakszerű sólekötést biztosító vakolatrendszerek alkalmazásával, valamint a páradiffúzió intenzitását nem csökkentő felületképzések készítésével.
Injektálásos falszigetelés • A vegyipar fejlődésével az utóbbi években olyan injektáló anyagok jelentek meg a piacon, amelyeket a falazatba juttatva véglegesen megakadályozható a kapilláris nedvességfelszívódás. Ezeket az anyagokat ma már általában közepes- és magas nyomáson juttatják a falazatba azért, hogy a kapillárisokban lévő nedvességet is kiszorítsa a beinjektált szigetelő folyadék. • Injektálásos utólagos falszigetelés talajnedvesség és talajvíznyomás igénybevétel esetén készülhet, a nedvességterhelés mértéke meghatározza az injektáló anyag típusát.
Injektáló anyagok: • Sziloxánmikroemulziók • Akrilátgél • Poliuretángyanta Hatásukat tekintve a szilikon- és sziloxán emulziók a falazat kapillárisainak falát hidrofóbizálják és megakadályozzák a kapilláris felszívódást, míg az akrilátgélek és poliuretángyanták a pórusokat teljesen kitöltik és vízhatlanná teszik. Ez utóbbiak alkalmasak olyan sérült betonműtárgyak (ivóvíz-, és úszómedencék, szennyvízmedencék, aknák, alagutak, stb.) javítására, szigetelésére is, ahol víznyomás is jelen van. Az injektálással történő utólagos falszigeteléssel készülhet vízszintes, illetve függőleges vízzár. Utóbbi esetben falazati anyagtól, struktúrától, illetve helyszíni adottságoktól függően tömbinjektálás vagy a falszerkezet mögött szigetelő hártya készíthető.
A szigetelés általános menete: • Szigetelési sík és furattávolság meghatározása • Előkészítő jellegű munkafázisok (fugalezárás) • Injektáló furatok készítése • Visszanyerhető vagy nem visszanyerhető nyomástartó pakkerek elhelyezése • Injektáló anyag falszerkezetbe juttatása • Visszanyerhető pakkerek eltávolítása • Befejező jellegű munkafázisok A furatok távolságát, dőlési szögét, mélységét, átmérőjét, a pakkerek típusát, az injektálási nyomást, stb. az injektáló anyag típusa, az igénybevételi fokozat, illetve a helyszíni adottságok határozzák meg, ezért már az ajánlatadást minden esetben helyszíni bejárás előzi meg.
Résvágásos falszigetelés A mechanikus falszigetelő eljárások a szerkezet roncsolásával járnak. Lehet ez a (ma már korszerűtlen eljárásnak tekinthető) falazat szakaszos kibontásával járó szigetelőlemez elhelyezés, hullámosított fémlemez besajtolás, illetve a falszerkezet résvágása és szigetelőlemez behúzása. A szigetelési technológia kizárólag talajnedvesség ellen biztosít védelmet. A módszer igen sok előnnyel jár: • Az elkészített vízszintes szigetelés folytonos és jól ellenőrizhető. • A vágásszélesség pontos állításával lehetőség van arra, hogy csak a falazatot vágjuk el, a nem bontható burkolatok (pl. fabetétek) épsége megőrizhető. • Az utólagosan beépített műanyaglemez várható élettartalma meghaladja a függőleges teherhordó szerkezetek élettartalmát. • A rések zsugorodáskompenzált, duzzadó cementhabarccsal történő injektálása teljes felfekvést biztosít, megakadályozza a szerkezet esetleges süllyedését.
Szigetelő lemezek típusa: • 2,0 mm vastagságú HDPE (magas szilárdságú polietilén) vagy PP (poliproilién) lemez. • 3,2 mm vastagságú, modifikált poliészterfátyol (PV) hordozójú bitumenes vastaglemez. • az ékelés hatását felvevő, illetve kiegészítő szigetelőrétegként funkcionáló, 1,0 mm vastag műanyaglemez védőréteg.
A szigetelés lépései: • szigetelési sík meghatározása • előkészítő jellegű munkafázisok (vakolateltávolítás) • a falazat szakaszos elvágása (maximális vágási szélesség egy oldalról 130 cm) • a szigetelőlemez, illetve védőlemez behúzása a falazatba • a falazat nem visszanyerhető, nagy terhelhetőségű, perforált műanyag ékekkel történő kiékelése • a rés széleinek gyorskötő cementtel történő lezárása, injektáló csonkok elhelyezése • a rések feltöltése zsugorodáskompenzált, nagy teherbírású, réskitöltő cementhabarccsal 8-10 bar nyomáson • vízszintes falszigetelés felületfolytonos csatlakoztatása padlószigeteléssel, illetve lábazati szigeteléssel (bitumenes vastaglemez falszigetelés esetén, szükség szerint) • befejező jellegű munkafázisok A résvágás síkját, alkalmazhatóságát az igénybevételi fokozat, illetve a helyszíni adottságok határozzák meg, ezért már az ajánlatadást minden esetben helyszíni bejárás előzi meg.