1 / 6

LEVÉDIA

LEVÉDIA. Nagy Beáta,Pap Kálmán,Kasza Angéla Mária és Szűcs Emese.

aspen-palmer
Télécharger la présentation

LEVÉDIA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. LEVÉDIA Nagy Beáta,Pap Kálmán,Kasza Angéla Mária és Szűcs Emese

  2. Az ősmagyarok 830-as évek idején költözhettek el Magna Hungariából a Don és Alduna közti területre, ahol a törzsek a folyók mentén besenyő minta szerint éltek. A magyar törzsek közül négy a Dnyeper és az Alduna közt, a három pedig a Dnyeper és Don közt élhetett. (A kabar törzs(ek) később, 862-881 közt csatlakozhattak.) A nyugati törzsek közé tartozhatott Árpád és Kuszán törzse, míg a keleti törzsek közt a legjelentősebb Levedi, törzse lehetett.

  3. A magyar őstörténet olyan részét képezi történelmünknek, mely sajnos nem tekinthető teljes mértékben bizonyított és egyetlen elmélet mentén bemutatható egzakt tudományos leírásnak. Őstörténet időbeli, térbeli szakaszainak, a történések leírásának és első történelmi alakjaink titulusának, szerepének megfogalmazása mentén több elmélet alakult ki. Az egyes elméletek azon kevés forrásra támaszkodnak, melyek vándorlásunk során a környező írástudó népcsoportok hagytak maguk után

  4. Levédia, melyet az Azori-tenger, Don, Donyec folyók határoltak, VIII. században éltek itt őseink. Itt a magyarok a Kazár Birodalom fennhatósága alá tartoztak, amely egységes államszervezettel rendelkezett. Nagy változások a magyarság életében. A földművelésben megjelenik az eke használata, a kertgazdálkodás és szőlőtermesztés, és megkezdődött a sertés- szarvasmarha- és baromfitenyésztés. Kialakult a kettős fejedelemség, az egyik volt a főfejedelem (kündü), és a másik az alfejedelem (gyula). Bolgár, török népekkel kerültek kapcsolatba, melynek hatása a szellemi életben érvényesült, ekkor jelenik meg a rovásírás. 830 körül belháború rázza meg a Kazár Birodalmat, ennek következtében a kazár-magyar viszony megromlik, és a magyarok elhagyják Levédiát.

  5. A történetírás a vérszerződést a 9. századra, Álmos vezér idejére, a magyarok szállásterületének megváltoztatásának időpontjára teszi. Anonymus, feltehetően III. Béla király jegyzője a következőképpen ír krónikájában a vérszerződés előzményeiről és lefolyásáról: „Midőn ugyanis a magyarok LevediábólEtelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint «saját véröket pogány szokás szerint egy edénybe bocsátva», a következőkre esküdött meg:”[1]

  6. Konyveszet: Vilagtortenelmi enciklopedia • Google.hu

More Related