Közösségi szociális munka

1. Közösségi szociális munka Közösségfejlesztés a Bakonyban Készítette: Sellyei Mária Laura Barna Bettina 2007. 10. 29

2. A helyszín: Bakonyoszlop Bakonyszentkirály Csesznek

3. motivációk: Helyi vezetők és fejlesztők törekvéseinek találkozása

4. Helyi: Szalay Ferenc és dr. Kancsal Károly: művelődési ház felújítása, a népművelő fejlesztése Fejlesztői: Kezdetben: az új intézmény feltételrendszerének kialakítása, az új népművelővel szembeni elvárások megfogalmazása Később: a korábban elindult képzés, végső, gyakorlati alkalmazása

5. Kísérletindító akció Szellemi háttér: „tanári kar” • Hétköznapi kultúra • Praxisorientált művelődés • Népművelői érdekképviselet alapfogalmai • Közösségfejlesztői szakirodalom • Módszertani felkészítés

6. A hallgatók és motivációik • Elsősorban népművelők (34 fő: 13 igazgató, 5 fő osztály- vagy csoportvezető, 16 fő előadó) • Népművelői szerep fejlesztőire cserélése→ melyik ér többet? • Feladat meghatározás: mi legyen a népművelő dolga?

7. A falvak legfontosabb jellemzői • Veszprémtől kb 40 km-re fekszik • Vonzást gyakorol rá: Zirc, Győr • Székhelyközség: Bakonyszentkirály • Természetes szaporodás 1970-80 között jó • A vándorlási különbözet negatív • Lakosságuk: Csesznek: 759fő, Bakonyoszlop: 714, Bakonyszentkirály: 1144 fő • Mezőgazdasági és ipari foglalkoztatottság is jelen van

8. A térségben németajkúak is élnek • Egy központi óvoda és iskola működik • Vezetékes víz egyik faluban sincs • Bakonyoszlop alatt jelentős mennyiségű bauxitmező húzódik,mely meghatározza a település jövőjét

9. Számottevő személyiségek • Az informális kapcsolatok megismerése, a közösség összekovácsolása • Lista a véleményformálókról a megbízóktól • Ez később tudatos módszertani tevékenységgé vált

10. A kapcsolatfelvétel • A hallgatók 3-4 fős csoportok • Szempontrendszer: • Bemutatkozás • Érdeklődés kifejezése • Kommunikációs egyensúlyra való törekvés • Bárkit bevonhattak a kutatásba • Ellenérzések a hallgatókban • DE! terepmunka élmény

11. Összegyűjtött problémák Bakonyoszlop: közellátás, iskola, ifjúság, szórakozás, öregek, étkeztetés, visszatelepülés, a falu létszámának megtartása, bauxitügy, női munkalehetőség, gyógyszertár, agóra, víz, iparosok, német nyelv

12. Csesznek: női munkalehetőség, szobakiadás, üdültetés-rehabilitáció, vendéglő, étkeztetés, színjátszó csoportok, zenetanulási lehetőség, iskola, gazdálkodási kultúra és hagyományok, szőlőrehabilitáció, kertészet, állatpásztorlás, könyvtár

13. Bakonyszentkirály: Víz, iskola, közellátás, teniszpálya-felújítás, park és környéke, csatlakozás a 82-es úthoz, gyógyszertár, törpe vízmű, önmagába zárt értelmiség, orvosi ellátás demokratikussá tétele

14. Elbizonytalanodás • További kötetlenebb „falujárás” • Heves támadások egymás és a tanári kar ellen • Emberek segítése, hogy ne csak a célt, hanem a közös megoldási módokat is lássák→ fejlesztő népművelő

15. A tanácsnok és tanácstitkár látogatása • Állapotrajz: • Konfliktusmentes, beletörődő helyi társadalom • Helyi nyilvánosság hiánya • Erőteljes infrastrukturális elmaradottság • Beszámolók,kiegészítések • Helyi vezetők reakciója: • Hatáskörükön kívüli probléma • elutasítás

16. Tájékoztatás, helyi nyilvánosság • Véleményformálók a kulcsfigurák • Önszervező intézmények nélkül nem működik a helyi társadalom • Létrehozásában való segítés a feladat Kialakítható- e Magyarországon a kistelepülések közösségi hálózata?

17. Fejlesztői stratégia • Problémák megfogalmazódása a helyi nyilvánosságban • Ennek elősegítése: • Információk bevitele • Közösségek létrejöttének elősegítése • Bátorítás, megerősítés

18. Közösségi aktiváló munka • Nyilvános beszélgetések mindegyik faluban • Bakonyszentkirály: 68 fő • többség idős férfi • Múlt értekeinek visszatanítása • Elvándorlás megállítása

19. Közérdekű közösségi kalendárium • Felhívások a csalákdokhoz • 1984-ben jelent meg az első • Létrejött a Kalendáriumi Baráti Kör • 60 fő • Főleg TSZ nyugdíjasok • Fizikai és adminisztratív dolgozók • Fejlesztők szerepe fokozatosan csökken

20. „tanítana- tanulna” • Múlt-jelen-jövő • Helytörténeti dolgozatok, visszaemlékezések • Régi helybéli mesterségek • Helyi amatőr művészek alkotásai • Közérdekű információk • Naptár • Hivatalok, üzletek • Autóbusz menetrend

21. Minden család ingyenesen jutott hozzá • Fontos az alulról történő szerveződés • Több év után a tanácselnök, tanácstitkár kivált • Helyi véleményformálók, értelmiségiek alkalmasak a vezetésre • A fejlesztők feladata a csoport összefogása, elakadás esetén segítség

22. Összetett fejlesztői hatás: • Erősíti a helyi tudatot, identitást • Együttműködésre szoktatja a generációkat • Értékké emeli a hétköznapi tevékenységeket • Cselekvő magatartást alakít ki • Inspiráló légkört eredményez • Hatás felhajtó ereje • Siker • érdeklődés

23. Tömegkommunikáció és fejlesztés • Segít: • Köz meggyőzésében • Munkakapcsolatok létrejöttében • Hátráltat: • Nem mindig a megfelelő embereket emeli ki a média • Nem a kívánt hatást éri el a riportalany • Kikérik a fejlesztők véleményét

24. Képes-hangos video melléklet • Gondolatok megfogalmazójának hiteles megjelenítése • Sok falusi eseményt dokumentáltak • 3 videoportré: • Nagy Bálint, Molnár Elek, Földesi Endre • Társas esték

25. Inspiráló légkör • Régi utcanevek visszaadása • Emléktábla a református templomban • Infrastrukturális fellendülés • Rendelőtervezés- Makovecz Imre • Helyi nyilvánosság megteremtésére információs munka • Alapvető információk nyújtása, bátorítás önállóságra

26. Kommunikációs mező kitágítása, hálózatépítés • Belföldi utazások: • Elzártság csökkentése • Kommunikációs alkalmak helyiek és más települések között • Francia kapcsolat: • Franciabarát Közösségek Társasága vezetésével csere a bakonyi és normandiai családok között • Tanácselnök távozása akadály • Ellensúlyozására Franciabarát Egyesület létrehozása

27. Környezetkultúra • Makovecz Imrét kérték fel tanácsadó, új terveket engedélyező tevékenységre • Középületek közös tervezése • Természetes bakonyi anyagok használatára való ösztönzés • Beépíthető magasság ellen ,,lázadnak” • Tanácstagok felmondtak M. Imrének

28. A folyamat megtorpanása • A ’83 és ’86 között alakult közösségek után alig alakult új • Hirtelen és egyszerre ,,tűntek el” a Kalendáriumi Baráti Kör tagjai • 1989-en a tanácstitkár távozott • Wolf Irén népművelő is megvált munkahelyétől

29. Önállósulás • Vannak önszervező mozgások • Ezek nem függenek a fejlesztőtől • Havi előtakarékosság • Baráti Kör pályázattal nyert 150 eFt-ot • Helyi újság megjelenítése a tervek között • Fejlesztők és helybeliek közvetlen kapcsolata meglazult

30. Az új önkormányzatok • Új képviselők, polgármesterek az informális vezetők közül választódtak ki • Két új felkérés: • Burján István (Bakonyszentkirály polgármestere) Franciaországi tanulmányúthoz • Csesznek: önkormányzati vállalkozásokhoz