80 likes | 195 Vues
Bevezető: Mi az intelligens szakosodás? Milyen sikeres tapasztalatokról tudunk?. Varga Attila egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető PTE KTK, MTA-PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Kutatócsoport Erdős Katalin tudományos segédmunkatárs, tanársegéd
E N D
Bevezető: Mi az intelligens szakosodás? Milyen sikeres tapasztalatokról tudunk? Varga Attila egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető PTE KTK, MTA-PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Kutatócsoport Erdős Katalin tudományos segédmunkatárs, tanársegéd MTA-PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Kutatócsoport, PTE-KTK
Áttekintés • Az intelligens szakosodás helye az EU stratégiáiban • Az intelligens szakosodás és az egyetemek • Néhány jó gyakorlat
Az intelligens szakosodás helye az EU stratégiáiban Forrás: EU 2020 COM(2010) 2020 végleges
A 2014-2020 közötti kohéziós politika fontos eleme • Különösen a K+F és IKT célok területén • Nem újdonság az intelligens szakosodás, az újdonság, hogy a Bizottság javaslatára az ERFA (és EMVA) forrásokhoz történő hozzáférés (OP kifizetések) előfeltétele lesz • Integrált, területalapú fejlesztési megközelítés növekedés és tudás-alapú munkahelyek a rurális és elmaradott térségekben is • Nemzetközi megkülönböztető jelleg, technológiai diverzifikáció • A régióknak az európai és a globális értékláncban is el kell helyezniük magukat • Erőforrás koncentráció, kritikus tömeg Reális célok, meglévő szakosodás alapján további diverzifikáció a kapcsolódó, de magasabb hozzáadott értéket jelentő, területeken (tudásspillover itt lehet a legsikeresebb) • Innováció tág értelmezése (társadalmi és szolgáltatási innováció, tsd-i kihívások kezelése, új üzleti modellek, keresletoldali eszközök (kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések)) • Források: EC: Cohesion Policy 2014-2020; EU: ConnectingUniversitiestoRegionalGrowth: A PracticalGuide; Ortega-Argilés (2012): EconomicTransformationStrategies – SmartSpecialisationCaseStudies
Interaktív, regionálisan vezérelt, konszenzuson alapuló folyamat • Közös vállalkozói felfedező folyamat, fontosak a belső kapcsolatok, a tudásháromszög szereplőinek együttműködése, a pontos partnerségi mix a regionális környezettől függ • Kohéziós politikáról szóló általános szabályozás 11. cikkelye (CouncilRegulation (EC) No 1083/2006) programok IH-ainak „a nemzeti szabályozással és szokással összhangban” be kell vonniuk a „…legreprezentatívabb partnereket a nemzeti, regionális és helyi szinten” • Kiszorító hatás elkerülése végett specifikus partnerségi struktúrára lehet szükség az egyetemek bevonására (forrás: technikai segítségnyújtás) • Források: EC: Cohesion Policy 2014-2020; EU: ConnectingUniversitiestoRegionalGrowth: A PracticalGuide; Ortega-Argilés (2012): EconomicTransformationStrategies – SmartSpecialisationCaseStudies
Az intelligens szakosodás és az egyetemek „Inordertoeffectivelysupportthedevelopment and implementationof ‘smartspecialisation’ strategies, regions and theiruniversitieswill be requiredtoworktogethertoimplementincreasinglycomplex and transformationalprogrammesandstrategies (asopposedto more transactional and shortterminterventions)”1. • Vállalkozások, kutatóközpontok, egyetemek • Innováció tág értelmezése, művészetek, humán- és társadalomtudományok szerepének fontossága, különösen a Nagy Kihívások kezelésében, a regionális vállalkozás, kreativitás, társadalmi befogadás témaköreiben • Egyetem-régió együttműködését célzó hosszú távú partnerség • Kapcsolódó készségfejlesztés (IH-k technikai segítségnyújtási alapjából, szervezeti forrásokból) • Tranzakció transzformáció 1Forrás: EU: ConnectingUniversitiestoRegionalGrowth: A PracticalGuide, p. 33.
Néhány jó példa Források: http://ec.europa.eu/regional_policy/videos/level2.cfm?LAN=EN&idtheme=5; EU: ConnectingUniversitiestoRegionalGrowth: A PracticalGuide Marche (I) régió cipőiparának újjáélesztése – 200-250 kutató a cégeknél, 3D gyártás, automatizálás (4300 vállalkozás, 134 000 foglalkoztatott) • Balti-tenger • Átfogó fejlesztések, együttműködések, köztük a Demola projekt, amelynek Magyarország is részese Karlstad University (S) A regionális hatóságok kulcsszereplőként tekintenek az egyetemre a klaszter- és hálózatalakításban a hagyományos iparok tudás-intenzívebbé alakítása során