A talajszerkezet romlására ható tényezők a mezőgazdaságban

1. A talajszerkezet romlására ható tényezők a mezőgazdaságban Készítette: Varga Krisztina Környezetmérnök MSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2009/2010/II.

2. Magyarországi művelés alatt lévő talajok • Mezőgazdasági művelés alatt álló talajaink jelentős része löszön kialakult mezőségi talaj. • Eredeti állapotukban kedvező, morzsalékos szerkezetűek, többnyire mély, sötét színű nagy humusz tartalmú A-szintjük van, • kémhatásuk gyengén lúgos vagy semleges • B-szintjük humusztartalma fokozatosan csökken, színük világosodik. • A több évszázados művelés eredménye, hogy ezeken a talajokon szinte mindenütt megtalálhatók az erózió és/vagy fizikai a fizikai leromlás nyomai. • A régen kitűnő szerkezetű A-szint felső szántott szintje mára már a művelés hatására elporosodott, illetve e poros szántott szint alatt, erősen tömörödött eketalpréteg figyelhető meg. • Az eredeti szerkezet legtöbb esetben csupán az A-szint alsóbb részeiben, illetve a B-szintben található meg.

3. A talaj fizikai jellemzői a művelés alapján • A genetikai talajtípus által meghatározott tulajdonságok: hatással vannak a művelésre, de annak nyomán többé-kevésbé változatlanok maradnak. • Ide soroljuk a talajban felfedezhető szemcsenagyságokat, a konzisztenciát, képlékenységét sűrűségét. • Nagyban meghatározzák az adott területen alkalmazható művelési módokat, illetve technológiákat. • Másik csoport: a talaj azon tulajdonságai, amik művelés hatására változást mutatnak szerkezeti szinten. • Ebbe soroljuk például a térfogattömeget, összporozitást, pórusméret-eloszlást. • A két csoportba tartozó jellemzők biztosítják azt, hogy a szántóföldi növénytermesztés és az ezt megelőző talajművelés megfelelően működjön.

4. A fizikai degradáció • A többnyire egyoldalú talajhasználat a sokmenetes művelés, a talaj gyakori mozgatása következtében felerősödnek a talajdegradációs folyamatok. • Ezek közül a legelterjedtebb és a világot leginkább sújtó folyamatok a fizikai degradáció és azok típusai. • Az 1980 évek végén nemzetközi felméréseket végeztek a degradációs folyamatok feltérképezése érdekében. • Ezen belül elemezték azok típusait, területi kiterjedésüket, előfordulásuk gyakoriságát, valamint a kiváltó okokat.

5. A fizikai degradáció típusai • A felmérés során a fizikai degradáció öt típusát különböztették meg: • A feltalaj kérgesedése, cserepesedése • Tömörödés • Szikesedés miatt bekövetkező talajszerkezet leromlás • Belvízveszély • Erózió és defláció

6. A talaj művelését befolyásoló tényezők • Állandó tényezők: • A talaj sűrűsége • A talaj kötöttsége, fizikai félesége • A talaj konzisztencia jelenségei • A talaj szerves anyaga • A talajbiológiai élete • Változóak: • A talaj szerkezete • A talaj térfogattömege • A talaj pórustérfogata, összporozitása • A talaj ellenállása • A talaj nedvességtartalma

7. A művelés hatásai • Közvetlenül változik a talaj: térfogattömege, porozitása, háromfázisos rendszere, agronómiai szerkezete. • Közvetve változnak a biológiai és kémiai tulajdonságai. • Pozitív hatások: elősegíti a víz levegő és hőforgalmát javító tápanyagok feltáródását, segíti a hasznos talajlakó élőlények tevékenységét illetve létrehozza a jó minőségű lazult morzsás talajszerkezetet.

8. Tömörödés • A talaj háromfázisos rendszeréből mechanikai stressz hatására a levegő kiszorul, és a térfogata csökken. • Túlzott munkagép használat hatására. • Felmérések szerint Európában 33 millió hektárt érint a talajtömörödés valamilyen foka. • Magyarországon mintegy 1,4 millió hektár szántóföldet zavarja tömör záróréteg jelenléte. • Azonban a korszerű gépek használata a gazdaságos termelés miatt elengedhetetlen.

9. Hatására lelassul a csírázás és kelés, • csökken a gyökérnövekedés és a gyökérhossz, • a levélfelület, a szárazanyag produkció, • a termés mennyisége és minősége, • romlik a tápelemek és a víz felvehetősége, • a növények ellenálló képessége és stressz tűrése, • fokozódik a növények légzése és párologtatása, • gátolja a víz beszivárgását, ami nagyobb csapadék lehullása után belvízhez vezet.

10. Talajok nedvességtartalmai

11. Legnagyobb gyakorisággal a tárcsázás és a szántás mélységében alakulhat ki, de legrosszabb esetben a talajszelvény 2-3 rétege is tömörödhet. • Ezt nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen eredeti állapotára visszaállítani.

12. A tömörödés függ: • az adott talajt alkotó szemcseméretektől, • annak humusztartalmától • a kiváltó tényező erősségétől, • az egységnyi területre vonatkoztatott terheléstől, • a terhelés időtartamától • a talaj és a kerék érintkezési felületének nagyságától, illetve tulajdonságaitól.

13. A defláció • A talajrészecskék felszínről való elmozdításának, szállításának, és újbóli felhalmozásának a folyamata. • Világviszonylatban 550millió hektáron okoz károkat. • Magyarországon 1,5-2millió hektáron észlelhető. • Legdeflációérzékenyebb területek: Nyírség, Duna-Tisza köze és Belső-Somogy egyes részei. • Leginkább homoktalajokon, láptalajokon vagy elporosodott talajokon fedezhető fel, ahol a szemcsék átmérője 0,08-0,1mm között van. • Meghatározó tényezők: A szél sebessége, örvénylése és a deflációs terület kitettsége és hossza.

14. Hatások: • a talajok minőségét erősen befolyásolja, • hat a talaj szemcseösszetételére, • agronómiai szerkezetére, • növényborítottságára, • és a szerves anyag tartalmára.

15. Hatásosan megállítani csak jelentős erdővegetáció képes. • Az adott terület növénnyel való borítottsága is hatékony megoldásnak bizonyult. • A védekezéseket mindig uralkodó széliránnyal merőlegesen kell végezni. • A megművelt talaj finom öntözése is segíti a talajszemcséket összeragasztani így nem lesz olyan nagy a kifúvás a területen.

16. Kártétele: • A talaj szerves és szervetlen kolloid tápanyagaiban, illetve szerkezetességében legértékesebb felső rétegének elhordása. • Így a termések mennyisége jelentős lecsökkenése. • Ha lejtős területet érint ott súlyos aszálykárokra kell számítani.

17. Erózió • Réteg és vonalas erózió • A rétegerózió az a talajpusztulási forma, amelynél a víz hatása a szinte teljesen sík területeken is érvényesül. • Vonalas erózió: közepesen és erősen lejtős területeken a nagy rétegvastagsággal mozgó víz idézi elő.

18. Befolyásoló tényezők: • a talaj szerkezete, • nedvességi állapota, • vízgazdálkodása • és növényborítottsága. • Következmények: • csökken a talaj termékenysége. • Erősen erodált talajokon a termelés mennyisége akár 30-40%-al eshet vissza.

19. Források • Mohácsi Adrienn Tímea: Talajszerkezet leromlása mezőgazdasági területen • Buzás István: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv INDA 4231 Kiadó Budapest 1993 • Czinege Erik: A talajtakaró változatosságát figyelembe vevő agrotechnika új lehetőségei (Szemle) • Filep György-Ferencz Géza: Javaslat a magyarországi talajok szemcseösszetétel szerinti osztályozásának pontosítására. Agrokémia és talajtan 1999 • Keveiné Bárány Ilona-Farsang Andrea: Terep és laborvizsgálati módszerek a természetföldrajzban JATEperss Szeged 2008 • Gyuricza Csaba: Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban 2001 • http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/6het/foci/foci62.jpg • http://www.geocaching.hu/cacheimages/2007-10/754_20071022_145959.jpg