1 / 77

Környezetállapot értékelés (Environmental assessment)

Környezetállapot értékelés (Environmental assessment). Bulla Miklós Környezetpolitika. Az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény értelmében a települési önkormányzatoknak Települési Környezetvédelmi Programot (TKP) kell készíteniük. [6]

bayle
Télécharger la présentation

Környezetállapot értékelés (Environmental assessment)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetállapot értékelés(Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika

  2. Az 1995. évi LIII. sz. Környezetvédelmi Törvény értelmében a települési önkormányzatoknak Települési Környezetvédelmi Programot (TKP) kell készíteniük. [6] A programban elemzik, értékelik a környezet állapotát saját illetékességi területükön belül, és arról évente legalább egyszer tájékoztatják a lakosságot, fejlesztési feladataik során pedig érvényesítik a környezetvédelem követelményeit, és elősegítik a környezeti állapot javítását.

  3. Környezetállapot értékelés • Eredménye: • megadja a környezet mindenkori állapotát, • föltárja az ok-okozati összefüggéseket, • jelzi a változások várható irányait. • megadja a szükséges intézkedéseket

  4. Állapotértékelés • A természeti erőforrások kihasználtságának és kihasználhatóságának értékelése. •  A környezetállapot alakulását befolyásoló tevékenységek hatásainak megismerése, és korlátozása vagy támogatása. •  A környezetvédelmi politika megalapozása és a működő politikák minősítése. •  A környezet állapotába való beavatkozási programok, tervek megalapozása. •  A lakosság informálása.

  5. Környezetállapot-értékelési módszerek • Sztochasztikus módszer – Klasszikus megközelítés • A környezet elemeinek, a föld, víz, levegő, élővilág, valamint a táj és a települések állapotának ismétlődő felmérését (mintavételezését), rögzítését célozza, melyek alapján a változást két egymást követő állapotminta közötti különbség detektálásával lehet jellemezni. E módszer alapvető hiányossága, hogy a változást előidéző okokat nem tartalmazza, így prognózis készítésre, okszerű védelem vagy tervszerű fejlesztés megalapozására nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmas.

  6. Környezetállapot-értékelési módszerek • Determinisztikus módszer Az előbbiekben említett hiányosság kiküszöbölhető a külső hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és ezek következményeinek feltárásával. E komplex vizsgálati módszer nem áll meg a fázishatároknál, a talaj-, víz- és levegőminőség-védelem választó-vonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban így is analitikus, egyszerre csupán egyféle hatás követő jellegű vizsgálatára alkalmas. E hatások elvileg összegezhetőek, de a módszer így sem képes leírni az összes rendszer valóságos állapotváltozásait .

  7. Környezetállapot-értékelési módszerek • Holisztikus módszer • Az elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint az egyes vagy összes környezeti elemből álló rendszerek kölcsönhatásait vizsgálja a hatásterületen. A prognózis készítését, a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását ez a módszer, illetve a hozzá tartozó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő, információfeldolgozó és elemző-értékelő fázisok egységes technológiává szervezése teszi lehetővé. • :

  8. Megfogalmazni mindezt meglehetősen könnyű, mindenesetre lényegesen egyszerűbb, mint megvalósítani. Mindenekelőtt definiálni szükséges a környezeti elem, illetve rendszerek, valamint a vizsgált terület fogalmát, illetve kiterjedését. Egy adott területen az élővilág – benne az ember – állapotának elemzése ki kell terjedjen a szárazföldi, vízi ökoszisztémák, valamint a levegő vizsgálatára, míg a táj, illetve a települési környezet esetében mindez kiegészül még a környezet művi (épített) elemeivel. A választott területnagyságtól fog függni az elemzés fölbontóképessége, így a (kölcsön) hatások okszerű föltárásának lehetősége és pontossága

  9. Állapotértékelés célja A döntések meghozatalához szükséges információk rendszerezése, megszerzése: • A környezetállapotát leíró adatok • Az ok-okozati összefüggések feltárása • A változások várható iránya • A szükséges beavatkozások kijelölése • A lakóság és a hivatalos szervek informálása.

  10. Környezetállapot-értékelés Célja: a megfelelő döntések megalapozása Az értékelés – a különféleképp civilizált társadalomban- általában három szempontból történik: • Humánökológia (egészségügyi határértékek), • Tájökológia, • Gazdaság A változások lehetnek: • Lassúak (akkumuláció) • Gyorsak (katasztrófa)

  11. A környezetállapot értékelés fázisai 1 Leíró fázis • Statikus • Dinamikus 2 Minősítő fázis 3 Szükséges válaszok megadása

  12. Környezet elemzés 1. Elemzés, környezetértékelés (a természeteshez közeli) és az épített környezet állapotára, valamint a környezet-egészségügyi vonatkozásokra kiterjedően 2. Az információs igények és kielégítésük (geometriai alapú) hálózati rendszerének meghatározása, létrehozása, működtetése a komplex elemzésekhez; 3. Környezeti kockázatok számítása, rangsorolása az állapotértékelések alapján; 4. Az erőforrások használati módjának összehasonlító közgazdasági elemzése; 5. A környezetpolitikai prioritások pontosítása a kockázatok elemzése alapján; 6. Célok kitűzése, a megvalósítási módszerek, a politika alakítás kidolgozása; 7. A nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági viszonyok környezeti (védelmi és fejlesztési) szempontú elemzése;

  13. 8. Környezetfejlesztési stratégiakészítés • országos környezetpolitika, • ágazat(közi) feladatrendszer, • területi fejlesztési tervek formájában egyaránt, azaz hosszú távú nemzeti stratégia: prioritások és átfogó programok kimunkálása (pl.: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Fejlesztési Terv, a Fenntartható FejlődésMagyarországi Stratégiája, etc.) 9. A politika megvalósításának eszközei, a jogi és közgazdasági szabályozórendszer számára javaslatok készítése; 10. A prioritások alapján a hazai igények meghatározása az Unió Strukturális Alapjai felhasználását célzó pályázatok támogatására; 11. A nemzetközi kötelezettség(vállalás)ok hazai következményeinek és föltételeinekfölmérése;

  14. 12. A szabályozórendszer és az ágazat(köz)i, terület(fejlesztés)i programok eredményességének koordinálása; 13. A szakmai információk hozzáférésének, áramlásának biztosítása, K+F monitoring, az ismeretszerzés koordinálása; 14. A közvélemény környezeti politikával kapcsolatos igényeinek követése, elemzése; 15. Környezettudat-formálás – az állami oktatás fejlesztésével való együttműködésben (felsőoktatási programok, továbbképző, átképző, tréningprogramok összeállítása); 16. Regionális, lokális beavatkozások számára váratlan környezeti veszélyhelyzetek kezelésére fölkészítési programok kidolgozása. Az összefüggések feltárásához, elemzéseihez hozzásegít a környezeti problématér bevezetése.

  15. Adatok típusai • Környezet használaton alapuló adatforrások (vízkivétel, füst kibocsátás stb.) • Környezet állapotát leíró adatforrások (térképes, környezetvédelmi mérések stb.)

  16. Adatforrások • Környezetvédelmi felügyelőségek • Nemzeti parkok • Talaj és növényvédelmi szolgálat • ANTSZ • Önbevallás • Az egyes felügyelőségeknél gyűjtött adatok bekerülnek az Országos Környezetvédelmi • Információs Rendszerben (OKIR) kezeli az adatokat.

  17. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer feladatai • A környezet állapotára és terhelésére vonatkozó jellemzők nyilvántartása, • Hatósági munkához szükséges jogi adatokat szolgáltatása. • A környezethasználók és a környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek számára lehetőség biztosítása az adatszolgáltatásra, • Szakmai rendszerek és és az egyes környezeti elemek összhangot adatkezelése, • Térinformatikai eszközök alkalmazása adatok térképi megjelenítése, • Megkülönböztetett hozzáférési jogokkal biztosított adat elérés megvalósítása.

  18. OKIR felépítése

  19. 2. Előzmények bemutatása • Területhasználatok, vízhasználatok feltérképezése • Szennyezés pontos helye, térképen megjelölve 3. Terület földtani és vízföldtani viszonyai • Terület kőzettan, rétegtan és hidrogeológiai adottságok • Szennyezőanyag fizikai, kémiai tulajdonságai, viselkedése

  20. Tényfeltárási munkafázisok • Előmunkálatok Engedélyek, terület lehatárolása 2. Geodéziai munkálatok Pontos helyszínrajz: épületek, útvonal, légvezetékek, kémény, közműhálózat, tárolótartályok, technológia berendezései stb. 3. Nyílt feltárás

  21. Föld adatok Országos kül és belterületi adatok, amiket a földhivatalok kezelnek (nyilvántartási térkép, tulajdoni lap, gazda térkép, topográfiai térkép, légi fénykép

  22. A CORINE Land Cover kategóriái: • Mesterséges felszínek (lakott terület, ipari terület, közlekedési hálózat, bányák, Mesterséges zöld területek). Mezőgazdasági területek (szántóföld, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő). Erdők (lomblevelű, tűlevelű). Vizenyős területek (mocsarak, tőzeglápok). Vízfelületek (folyó, állóvíz, tenger). Digitális térkép

  23. Szennyezési veszély térkép

  24. Lakósági hozzáférés biztosított az OKIR adatbázishoz Xilol emissziós térképe az OKIR-ból

  25. Környezet (állapot) használat jellemzők 1) CO2 kibocsátás (energia használat következtében): tömeg/GDP; tömeg/fő. 2) Üvegházhatású gázok kibocsátása: Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 3) SOxkibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 4) NOxkibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 5) Vízkészlet felhasználat(ok) vízkivétel: (a készlet %-ában). 6) Felszíni vizek minősége: [O2]; [NOx]. 7) Földhasználatok: típusa; aránya; változása; terület, szántóföld, erdők etc. index. 8) Természetvédelem: védett területek nagysága/aránya; (nitrogén) műtrágya használat trendje (tömeg/földterület egység).

  26. 9) Erdőgazdálkodás: erdősültség aránya; állomány-növekedés; éves kitermelés; a használat intenzitása. 10) Veszélyeztetett fajok: száma és aránya az ismert fajok %-ában. 11) Hulladékképződés: összes/veszélyes; települési hulladékok, ipari hulladékok, mezőgazdasági, veszélyes hulladékok (tömeg); összes, fejenként összes, fajlagos,veszélyes. 12) A "Jólét" alakulása: ISW index. 13) Energia intenzitás; fajlagos energiaigény; összes energia/GDP; összes/fő. 14) Energia ellátás primer forrásonként megújuló források aránya. 15) Közlekedés: közlekedési alágazatok teljesítménye/aránya. 16) Fajlagos környezetterhelés (ökológiai „Footprint”).

  27. EU környezetterhelési modellje

  28. Terhelés-állapot-válasz (PSR) modell

  29. Hatás-állapot-válasz rendszere

  30. Környezeti hatások kiterjedése és befolyásolás lehetősége

  31. OECD modell rendszere

  32. Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) • politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, • megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, -terheléseket és a társadalmi reagálást, • egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, • mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, • alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, • országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, • szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatá-rozására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani,

  33. Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) • analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében, • érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz kell igazodjon, • kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, • mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, • megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, • megbízható, rendszeres korszerűsítés.

  34. Komplex környezeti értékelés A „környezeti indikátorok” felhasználásával készült tájékoztatók nem a hagyományos, ökológiai szempontú környezeti indikátorokra, hanem a társadalmi-gazdasági szféra célzottan kiválasztott környezeti mérőszámaira, mutatóira támaszkodnak. Az értékek trendszerű változásának grafikus ábrázolásával minimális szövegmelléklettel és magyarázattal egy rendkívül tömör, döntés-előkészítést és tájékoztatást egyaránt jól szolgáló rövid tájékoztató az eredmény. Az értékelés három szempontból – humánökológia, tájökológia, gazdaság – történhet.

  35. (Táj)ökológia mint értékelési szempont: • E szempont szerinti követelmény a (táj)ökológiai folyamatok természetes működésének biztosítása, az egyes környezeti elemek, illetve azok részei, egyedei egészséges fenntartása, használatuk során a megújulásuk biztosítása. Itt az elsődlegesség általánosan nem fogalmazható meg. Az adott területegység környezeti elemeinek állapota, terheltsége, illetve érzékenysége az, amely megszabja, hogy melyek a kritikus helyzetek, melyek megoldása elsődlegességet kell, hogy élvezzen.

  36. Humánökológia mint értékelési szempont • E szempontból követelmény az emberi egészség megőrzése feltételeinek biztosítása (levegőminőség, egészséges ivóvíz), valamint a XXI. századnak megfelelő életminőség biztosítása (emberléptékű környezet, kedvező zöldfelület arány, lakáskörülmények, szociális körülmények stb.). Legegyszerűbben a közegészségügyi határértékek fejezik ki ezen követelményeket.

  37. Gazdaság mint értékelési szempont: • A biológia mellett az embernek, mint társadalmi lénynek az igényei kielégíthetőségét is vizsgálni kell. Az állapot minősítésének ezért a környezeti elemek és főként rendszerek: táj, település, amelyben az ember él, amelyet „használ” változásának, mind készlet és (befogadó) potenciál változásának, mind gazdaságilag is kezelhető, használati érték változásának interpretálása is szükséges. E szempontból elsődleges a környezeti vagyon, a társadalmilag elfogadható környezetminőség leghatékonyabb biztosítása, megőrzése.

  38. Információ szerzés • Dokumentumok • Bevallás • Régóta ott levő dolgozók (kocsma) • Helyi önkormányzat • Helyi orvos

  39. Fő csoportok • A, Általános információk • Legközelebbi lakott terület, közeli üzemek • Történelmi múlt (sokszor a kutya el van hantolva) • Beszerzendő okmányok és/vagy áttekint

  40. Fő csoportok • B, Az üzem környezetvédelmi jellege • Geodézia, geológia, hidrológia, földrengés • Inverzió kialakulása, • Feltöltések • Eddig végzett felmérések, aduitok eredménye • Fontos a talajvíz

  41. Fő csoportok • C, Technológiák és gyártási folyamatok • A termelési folyamatok főbb lépései • A keletkezett hulladékok leírása • A termelés mennyisége • Milyen energiaforrás van a létesítménynél (múlt, jelen, jövő)

  42. Fő csoportok • D, Alapanyagok kezelése és tárolása • A telepen jelenleg található alapanyagok listája (múlt jelen, jövő) • Szállítás • Az együtt nem tárolható anyagokat elkülönítik-e és címkézik-e • Az üzem készített-e egy külön leltárt a veszélyes anyagokról? • Tartályok, csővezetékek

  43. Fő csoportok • E, Termék kezelése és tárolása • Előállított termékek listája (múlt, jelen, jövő) • Tartályok, csővezetékek • Csomagolás • Szállítás

  44. Fő csoportok • F, Vízellátás • Vízellátás forrása (ipari, ívó, oltó) • A max./min. éves és időszaki felhasznált vízmennyiség • A víz előkezelésére vonatkozó adatok

  45. Fő csoportok • G, Csapadékvíz • A tartályok és/vagy szikkasztók leírása • A csapadékvíz tartalmának, kezelésének és befogadójának leírása • Elvezetés

  46. Fő csoportok • H, Szennyvíz • Felelős személy • A szennyvíz mennyiségének és eredetének listája, leírása. • Analízisek, túllépések, bírságok • Kezelések • Befogadók • Az iszap elhelyezési módja és lerakó helye • Helyi korlátozások, engedélyek • Érdemes a csatornába TV kamerát leküldeni

  47. Fő csoportok • I, Veszélyes hulladék tárolása, kezelése és elhelyezése • Felelősök, szabályok, engedélyek • A keletkezett veszélyes hulladék jellege • Az üzem területén történő elhelyezés • Történt-e talajvíz monitoring? • Hogyan történik a hulladék szállítása a tároló depóniáról? • Ismertessék a jelenlegi és a múltban használt hulladék lerakókat

  48. Fő csoportok • J, Különlegesen veszélyes hulladékok • Ismertessék az üzemben keletkező veszélyes hulladékok forrását, mennyiségét, kezelési, tárolási és ártalmatlanítási, szállítási eljárásait. • Azbeszt • Poliklórozott bifenilek (PCBk) • Radioaktív anyagok • Gyártás során keletkező különlegesen veszélyes hulladékok

More Related