1 / 16

ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulásának előzményei, fejlődéstörténete és jelene (1951/57) - 1997-2012. A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/57-1997) . ESZAK (1951)

berit
Télécharger la présentation

ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulásának előzményei, fejlődéstörténete és jelene(1951/57) - 1997-2012

  2. A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak előtörténete (1951/57-1997) ESZAK (1951) RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employmentin Europe, EiE) (1988) Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989) Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)

  3. A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése (1997- (2012)-2020) Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER, OMC Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999) Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás Sapir- jelentés (2003); Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II. Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár) Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008 A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás elutasítása (2008) Új integrált irányelvek 2008-10-re és Nemzeti Reform Programok (NRP) Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

  4. ESF értékelés 1997-től

  5. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) integrációja az Európa 2020 Stratégiába

  6. 2012 State of the Union address: President Barroso calls for a federation of nation states and announces blueprint for deeper economic and monetary union In his annual speech on the State of the Union, European Commission President made a strong case for new direction and a new thinking for Europe. He sketched out the way towards more European unity to overcome the crisis and maintain sovereignty in a globalised world. "Globalisation demands more European unity. More unity demands more integration. More integration demands more democracy," he said. 2012. november 8.

  7. A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYEEURÓPA 2020Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htmv

  8. EU 2020 prioritások (4) • Az Európai Unió mindent megtesz annak érdekében, hogy leküzdje a válságot, és megteremtse azokat a feltételeket, amelyek egy versenyképesebb és magasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező gazdaság létrehozásához szükségesek. Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek esetében az oktatási, a kutatási és az innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra és a versenyképes iparra való átállás, és inkluzív, mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére. A stratégia középpontjában öt ambiciózus célkitűzés áll, amelyek a foglalkoztatással, a kutatással, az oktatással, a szegénység csökkentésével és az éghajlatváltozással/energiaüggyel kapcsolatosak.A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.

  9. Az Európa 2020 integrált iránymutatás 1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése 3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése 4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a tudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése 6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari bázis korszerűsítése 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett munkaerő, a munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a szegénység elleni küzdelem

  10. Munkanélküliségi ráták szezonális kiigazításokkal: USA, Japán, EU-27 és Euró Zóna-17(2000. január – 2012. szeptember)

  11. Európa 2020 és Magyarország

  12. Európai szemeszter: Ki, mit és mikor csinál?

  13. Kiemelt kezdeményezés: „Új készségek és munkahelyek menetrendje” E kezdeményezés célja a munkaerőpiac korszerűsítése annak érdekében, hogy növeljük a foglalkoztatottság szintjét, és biztosítsuk szociális modelljeink fenntarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy új készségek elsajátításán keresztül lehetővé tesszük a jelen és a jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez, illetve szükség esetén pályát váltsanak, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkenéséhez és a termelékenység növekedéséhez.

  14. 2014-2020

  15. Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)foglalkoztatáspolitikai vonatkozások • (11) Az adóreform alacsony jövedelműekre gyakorolt hatásainak ellensúlyozására bevezetett politikai intézkedések (a minimálbér megemelése, bérkompenzációs rendszer) nem járultak hozzá a foglalkoztatottság növeléséhez, miközben a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését célzó intézkedések a jó irányba történő kis lépést jelentenek. A munkát terhelő adók foglalkoztatás baráttá alakítása és a nők munkaerő-piaci részvételének további ösztönzése, így különösen a gyermekgondozási és iskolára felkészítő létesítmények bővítése segítené a foglalkoztatási ráta növelését.

  16. Országspecifikus ajánlások 2012 (HU)foglalkoztatáspolitikai vonatkozások (12) A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot átszervezték, ez létszámcsökkenéshez vezetett, ami szembemegy a 2011-es ajánlásban foglaltakkal. Az aktív munkaerőpiaci politikák terén bizonyos intézkedések, melyek kifejezetten a hátrányos helyzetű csoportokat célozzák meg, például azok, melyek az Európai Szociális Alap programjai alatt futnak, hitelesnek és lényegesnek tűnnek. Ugyanakkor más, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó intézkedések (pl. a közmunkák) várhatóan nem fognak hozzájárulni a résztvevők nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéséhez. A közmunkák és az egyéb aktív munkaerőpiaci politikák finanszírozása közti egyensúly megőrzése mellett haladéktalanul komoly lépéseket kellene tenni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megerősítése felé, a munkerőpiac működésének fejlesztése, és a foglalkoztatottak számának növelése érdekében. A munkaerő-piaci reformok lévén a növekedési lehetőségek fokozása fontos lenne a magas külső és belső adósságból fakadó sebezhetőség folyamatos csökkentéséhez is. Továbbá, a nemzeti romaintegrációs stratégia nem vált központi elemmé más politikák terén. Forrás: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/nd/csr2012_hungary_hu.pdf

More Related