1 / 19

kdkd

kdkd. Elektronikus fizetés a közigazgatásban 2010. 04. 29. Elektronikus fizetés a közigazgatásban. Kratochwill Péter elnök. Az előadás tartalma. Az ‘Elektronikus Fizetés Megvalósítása (e-FIZ)’ projekt lényegének bemutatása.

bowen
Télécharger la présentation

kdkd

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. kdkd Elektronikus fizetés a közigazgatásban 2010. 04. 29.

  2. Elektronikus fizetés a közigazgatásban • Kratochwill Péter • elnök

  3. Az előadás tartalma • Az ‘Elektronikus Fizetés Megvalósítása (e-FIZ)’ projekt lényegének bemutatása. • Az EU finanszírozású projektek közbeszerzési eljárásának szabályrendszere és dilemmái. • Az e-FIZ projekt helyzete.

  4. Az e-FIZ projekt konzoricuma • (EKOP-2.1.1-07-2008-0001) • A projekt közel 4 milliárd Ft-os támogatásból valósul meg. • Projektgazda és konzorcium-vezető: PMISZK • A projektkonzorcium tagjai: • PMISZK • Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal • Miniszterelnöki Hivatal • Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala • Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága

  5. Az e-FIZ projekt előnyei • Az állampolgárok számára A napi gyakorlatban általuk alkalmazott elektronikus fizetési megoldásokat használhatják a közigazgatással szemben fennálló fizetési kötelezettségeik teljesítésére: • elektronikus ügyintézés során bankkártyával, internetbankkal és mobilbankkal; • a személyes megjelenéssel járó ügyintézés során bank- kártyával és mobilbankkal fizethetnek.

  6. Az e-FIZ projekt előnyei • A költségvetési intézmények számára Viszonylag gyorsan és egyszerűen beépíthetik működésükbe az elektronikus fizetési szolgáltatást, így teljesen elektronikus, egyszerűsített, felgyorsított ügyintézési folyamatokat hozhatnak létre. Az intézmények ügyintézői több időt fordíthatnak az ügyfelek valós kiszolgálására, mert: • adminisztratív terheik csökkennek; • a pontosabb befizetések miatt kevesebb hibakezelést kell végezniük.

  7. Az elektronikus fizetés alapelvei • Az ügyintézéshez és a fizetéshez az ügyfél külön azonosítása szükséges. Az ügyintézéshez szükséges azonosítást az intézményi szakrendszer végzi (a Központi Rendszer vagy az ügyintéző útján). A fizetéshez szükséges azonosítás a fizetési megoldás (pl. internetbank) feladata. • A fizetés az ügyazonosító ismeretében történik, melyet az intézményi szakrendszer (esetleg az Ügyfél) képez. • A fizetési megoldás szolgáltató a fizetés visszavonhatatlan megindításáról ad elektronikus igazolást, s az igazolás kiadásával garantálja az összeg kifizetését.

  8. Az elektronikus fizetés megvalósítása • Az elektronikus fizetés • a központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszert (EFER) létrehozó horizontális projektből, • valamint a szolgáltatást használatba vevő vertikális projektekből áll. • A vertikális projektek elektronikus fizetést tesznek lehetővé: • az Okmányirodákban; • az APEH-nél; • a Vám és Pénzügyőrségnél.

  9. Az elektronikus fizetés elszámoló rendszer (EFER) • Az EFER • lehetőséget nyújt az ügyfelek számára az ügyintézéshez kötődő fizetési kötelezettség egy összegben, egy tranzakcióval történő megfizetésére abban az esetben is, ha több bevételi számlára kell teljesíteni a befizetést • (pl. egy összegben fizethető az egy ügyhöz kapcsolódó vám, import Áfa és környezetvédelmi termékdíj). • Az elszámolás technikai lebonyolítása • a Magyar Államkincstárban nyitott, az intézményhez rendelt átvezetési számla segítségével történik. • Az EFER végzi a tranzakciós díj felosztását az intézmények között.

  10. Kapcsolódó rendszerek Az elszámolás forgalom a Bankközi Klíring Rendszeren zajlik Kincstári számlavezető rendszer Pl. a VP folyószámla rendszere EFER Fizetési megoldás szolgáltató Intézményiszakrendszer Intézményipénzügyi rendszer Pl. az XY bank internetbank rendszere Pl. a Vámárunyilat-kozatFeldolgozó Rendszer Pl. én magam

  11. Az EU-s projektek közbeszerzési szabályrendszere • 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról. •  217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről. •  2000. évi C. törvény a számvitelről. •  A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) •  193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről • Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV.29.) Korm. rendelet. • A Tanács 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről • 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről • 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről •  281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról)

  12. Az EU-s projektek közbeszerzési szabályrendszere • A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (XII. 27.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK Tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet végrehajtásáról • 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet (a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól) és ennek az módosításaként elfogadott • 11/2007. (III.28.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről • 14/2008. (VIII. 19.) NFGM–PM együttes rendelet (a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet módosításáról)

  13. Az EU-s projektek beszerzésének buktatói.. • ..a megrendelő szemüvegén keresztül • A Közbeszerzési Törvény túlbonyolított és állandóan változik, az itt lefektetett általános jogi szabályok szerint kell a beszerzéseket bonyolítani. • A beszerzések műszaki szempontból mindig egyediek és speciálisak. • Szinte lehetetlen olyan pályázati kiírást készíteni, mely ne lenne akár utólag is támadható.

  14. A beszerzések és a pályázók viszonya.. • .. ahogy a kiíró látja • Elsődleges szempont a biztonság. • Képes-e a pályázó a projekt méretével megegyező mértékű kockázatot vállalni? • Rendelkezik-e a projekthez mérhető referenciákkal? • Elegendőek-e a pályázó erőforrásai, megfelelő méretű-e a pályázó cég a projekt sikeres megvalósításához? • A fentiekből következik, hogy nagy értékű • projektre csak nagyvállalat, vagy konzorcium • képes pályázni.

  15. A kiíró szervezet dilemmái • A kiírási és megfelelőségi feltételek meghatározzák a pályázók körét. • Darabolható-e a projekt, hogy több részletben kiírva lehetővé váljon kisebb cégek pályázása is? • Szabad-e részekre szedni egy komplex szoftverfejlesztési feladatot, mellyel a megrendelő új infrastruktúrát kíván telepíteni és letesztelt, megfelelő performanciájú rendszert szeretne átvenni? • Léteznek-e olyan szállítók, melyek bármely szoftvert képesek adott hardverre, az előre megadott teljesítmény-kritériumok figyelembe vételével tökéletesen integrálni, vagy ez legyen a megrendelő felelőssége?

  16. Jellemzői megrendelői attitűd • Csak én tudom, mit akarok. • A saját folyamataimat én ismerem legjobban. • Nem érek rá fejleszteni. • Nem ismerem a korszerű informatikai megoldásokat. • Rengeteget fizetek a szállítónak, akinek cserébe meg kell birkóznia az összes problémával.

  17. Az e-FIZ projekt helyzete • Projekt-ötlet. • 2007. január • Megvalósíthatósági tanulmány. • 2007. június • Pályázati felhívás megjelentetése. • 2007. október • A projektjavaslat befogadása a • Közreműködő Szervezetnél. • 2008. március • Támogatási Szerződés aláírása, konzorcium megalakítása • 2008. július • Vállalkozási Szerződés aláírása • 2009. június • Milyen út vezet az ötlettől a projekt megvalósításáig? 1 – 1.5 éves folyamat Közbeszerzés: Újabb 6-12 hónap

  18. Az e-FIZ projekt helyzete

  19. Köszönöm megtisztelő • figyelmüket !

More Related