1 / 51

A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása

A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása. Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16. Kérdések. Kelet-Európa – felzárkózás ? Milyen a kelet-európai gazdaság ?

brendy
Télécharger la présentation

A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16.

  2. Kérdések • Kelet-Európa – felzárkózás? • Milyen a kelet-európai gazdaság ? • Sajátos és a Nyugattól eltérő gazdasági modell. Kelet-Európa mindig más lesz. • Lemaradó, de követő – nem más modell • Differenciálódó és felzárkózó - egységesül • Hova sorolható a magyar gazdaság?

  3. Kelet-Európa az Európai Uniós csatlakozás előtt és után • Külső horgony • Csatlakozás előtti és utáni boom – magas növekedési ütem Erősödő kelet-európai valuták. Felértékelődő befektetési javak. • Növekvő hitelképesség + Export fellendülése. Külkereskedelem reorientációja + KMT beáramlása • Külföldi hitelen és külföldi működő tőkén alapuló fellendülés. Túlfűtöttség – egyensúlytalanságok • Nem fenntartható növekedés

  4. Egy főre jutó GDP vásárlóerőben (EU28=100)

  5. Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EU28=100)

  6. Differenciálódás : Egy főre jutó GDP (EUR)

  7. Hagyomány/megújulás/stabilitás/Bizonytalanság

  8. Gazdasági nyitottság (2012)

  9. GDP éves növekedése (Európai Bizottság 2013 november, százalékban)

  10. GDP növekedési ütem (Európai Bizottság)

  11. Államháztartás kiadásai a GDP százalékában

  12. Egyensúlyi feszültségek – elszivárgási csatornák

  13. Költségvetési hiány a GDP százalékában

  14. Államadósság / GDP (%)

  15. Államadósság/GDP (%)

  16. Központi költségvetés kamatkiadása a GDP százalékában

  17. Magánadósság nagysága a GDP százalékában

  18. Tízéves államkötvények hozama százalékban

  19. MNB árfolyamok

  20. Fogyasztói árak éves átlagos növekedése (%)

  21. Sebezhetőségi mutatók (2012 vége)

  22. Külföldi valutában számított hitelek aránya

  23. Bruttó állótőke beruházás a GDP százalékában

  24. Lakóingatlanok építésének aránya a GDP százalékában

  25. Új személygépjármű eladások (db)

  26. Külföldi működő tőke a GDP százalékában Beáramlás Kiáramlás

  27. Foglalkoztatási ráta

  28. Munkanélküliségi ráta a munkaerő százalékában

  29. Minimálbér az Európai Unióban (EUR)

  30. Szegények vagy szociálisan veszélyeztetettek aránya a lakosság százalékában

  31. Közületi (Public)szektor korrupciós indexe (Helyezés, Transparency International)

  32. Euróövezeti csatlakozás Kétségek, remények, ellenérdekek

  33. Későn jövők: Nagyobb országok csatlakozása az euróövezethezCsehország: majdnem képes, de nem lelkes • Lebegő árfolyam + inflációs célkövetés • Alacsony mértékű euróhasználat, árfolyam stabilitás • Költségvetési hiány miatt túlzott deficit eljárás folyamatban • Alacsony államadósság a válság hatására emelkedett • 2010 júliusban az új cseh kormány elhatározza, hogy nincs csatlakozási céldátum • ERM2-höz csatlakozás sem aktuális • Szigorú fiskális politika költségvetés kiigazítására. Túlzott szigor, elhúzódó recesszió. Alacsony infláció • Kormányváltás 2013 november – politikai bizonytalanság. Decemberben új kormány

  34. Peter Cerny szobor Prágában: figyelmeztetés a hatalomnak

  35. Lengyel csatlakozás elhalasztva: nem képes, még nem lelkes • Euróövezeti tagság, amint lehetséges, prioritás • Várható előnyök: árfolyamkockázat megszüntetése, piaci kamatlábak csökkentése, finanszírozási források az EKB-tól • Költségek: szervezeti, átállási, technikai. Átmeneti atipikus ármozgások, független pénzpolitikai eszköztár elvesztése • Biztonságos ERM2 tagság szükséges • Túlzott költségvetési hiány csökkentése • Fenntartható közkiadások, szociális feszültségek csökkentése • Euró bevezetéséhez szükséges: Politikai és társadalmi konszenzus; erős parlamenti többség, alkotmány-reform

  36. Románia: lelkes, de még nem képes • 2015-ös belépési céldátum elhalasztva • Elhúzódó válság után reálkonvergencia visszatér, de lassú • Magas infláció, magas kamatláb - egyensúlyi feszültség könnyen újra kialakulhat • Polarizált politikai struktúra, belépéshez konszenzus kell. • IMF + EU támogatás, jó viszony

  37. Victor Ponta – a mozgástér korlátai

  38. Magyarország: nem lelkes, nem képes Eurózónába belépés céldátuma többször elhalasztva Nominális konvergencia javuló, de nem piaci eszközökkel. Reálkonvergencia hangsúlyozása „Unorthodox” nempiaci, állami modell – a kormánynak nem érdeke a belépés

  39. ?

  40. Kötött árfolyam, valutatábla -Lettország, Litvánia: út az euróövezetbe • Lettország belépett az ERM2-be 2005 májusban és 2014 januárban csatlakozik az euróövezethez. • Litvánia csatlakozott 2004 júniusban ERM2-höz. Eredeti belépési terv 2007 január 1., de átlagos infláció referencia értéknél magasabb. Új dátum 2015 január • Bulgária nem csatlakozhatott az ERM2-höz 2010-ben. Reálkonvergencia – súlyos elmaradás. • Új euróövezeti tagok: kis országok, új nemzetállamok, nagyfokú nyitottság, politikai konszenzus, stabilitási igény, szuverenitás részbeni feladásának elfogadása

  41. Vélemények a régió gazdaságáról

  42. Piaci reformok terén nincs előrelépés a 2000-es évek elejétől (EBRD)

  43. Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (London) értékelése (1-5) 2013 eleje

  44. Pozitív vélemény Kelet-EurópárólJörg Asmussen EKB Igazgató Tanácsának tagja • Életszínvonal jelentősen emelkedett. 2000-2012 egy főre jutó reál GDP vásárlóerőben + 50%-kal nőtt • Európát átszövő termelési láncolatok kifejlődése: kivitel évi 10 százalékkal nőtt válság előtti 10 évben. Befektetések 2/3-a euróövezetből • Német autóipar 1992-2011 hazai évi termelése 5,5 millió db; kelet-európai régióban évi 7,1 millió db • Régióbeli bankok pénzügyi eszközeinek ¾-e külföldi tulajdonban, főleg Európai Unió tagországaiból • Fő gond: reál konvergencia válság hatására lelassult, sőt megállt

  45. Versenyképességi rangsorok Global Competitiveness Index Doing Business World Bank

  46. Kelet-európai utak (ismétlés)

  47. Mi várhat Kelet-Európára? Pozitív lehetőségek Negatív fejlemények Európai Unió lassú növekedése Eurózónába belépés követelményei nehezednek Globális versenyben az EU leértékelődik, ezen belül Kelet-Európa versenyképessége romlik Kelet-Európában erősödik a populizmus, a nacionalizmus, az állami centralizáció és a járadékvadászat – a konvergencia nem sikerül • Nominális- és reálkonvergencia erősödik • Maastrichti és koppenhágai kritériumok teljesülhetnek • Kelet-Európa jobban teljesítő országainak pozitív hatása van a régióra: differenciálódás és konvergencia • Kelet-Európa versenyképességi előnyei bővülnek – erős felzárkózási kapacitás

  48. Függelék

  49. Saját egészségi állapot értékelés 2013. novemberEU

More Related