Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók

1. Együttnevelés: egyenlő hozzáférés – egyenlő esély Az Oktatási és Kulturális Minisztérium programjai a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében 2009. március 26.

2. Áttekintés • Probléma (PISA, hazai kutatások) • Célok • A jogszabályi környezet változása • Esélyteremtő intézkedések, programok • Eredmények • Középtávú tervek

3. Probléma – PISA eredmények 2000, 2003, 2006 - OECD országokban • hazánkban hat legerősebben a család szociális háttere a diákok teljesítményére • Magyarországon a tanulói teljesítmények jobban szóródnak az iskolák között, mint az iskolákon belül • tradicionálisan korai szelekció - a hozott hátrány az idő előrehaladásával folyamatosan mélyül és sorozatos tanulási kudarcokhoz vezet • a PISA oktatáspolitikai hatásai

4. Probléma –hazai kutatások Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van: • az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit • a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a „körzeti iskola” helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket Hétszer kisebb arányú az érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulás a roma tanulók körében.

5. Célok • Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Az iskolarendszer szelekciós és szegregációs trendjének csökkentése A közoktatási rendszerre jellemző települési különbségek mérséklése, a kistelepüléseken és válságövezetekben élő gyermekek esélyeinek növelése • Versenyképes tudás • Hatékony közoktatási rendszer Az oktatási ráfordítások hatékonyabb felhasználásának biztosítása • Befogadó közoktatási rendszer Az integrációs folyamatok megerősítése

6. A jogszabályi környezet változása • a szegregáció, a diszkrimináció tilalma az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) • hátrányos helyzet meghatározása halmozottan hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121.§ 14. pont • Szülői nyilatkoztatás a jegyzői feladatellátás keretében 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet szerinti jegyzői adatgyűjtés (7.sz. melléklet) • Integrációs felkészítés, képesség-kibontakoztató felkészítés 2003-tól 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D., E. § • Országos Oktatási Integrációs Hálózat

7. A jogszabályi környezet változása • A halmozottan hátrányos helyzet megállapítása vonatkozásában a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/H. §-a tartalmaz szabályokat, illetve ugyanezen Korm. rendelet 7. sz. melléklete. Ezzel szoros összefüggésben áll a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve a védelembe vételre vonatkozó szabályai, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) 121. § 14. pontja, ami a halmozottan hátrányos helyzet törvényi meghatározását tartalmazza.

8. A jogszabályi környezet változása • 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

9. halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók – statisztikai adatok Jegyzői adatszolgáltatás (létszámadatok) általános iskolai + óvodai korcsoport együtt (2007., 2008.)

10. A jogszabályi környezet változása folyt. • Az általános iskolai felvételi körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás A hhh tanulók az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint a hhh gyermekeknek a településen belüli aránya. - Kt. 66. § (2)-(4) • A felvételi eljárás rendje - az iskolák szabad férőhelyeinek elosztására vonatkozó szabályozás Ha még marad szabad férőhely, a hhh tanulókat előnyben kell részesíteni, majd sorsolás - Kt. 66. § (5) • Nem állami intézmények szerepvállalása az ált. iskolai beiskolázás során – Kt. 82. § (6) • Tanulói létszáma 25%-át kötelezően a település/kerület jelentkező gyermekei közül kell felvenni. • hhh előnyben részesítés A körzetek kialakítására vonatkozó szabályozás tagiskolai szintű.

11. A jogszabályi környezet változása folyt. • Kötelező óvodai felvétel a hhh gyermekeknek a kötelező felvételt biztosító óvodákban Kt. 65. § (2) • Óvodai fejlesztő program a 2007/2008-as nevelési évtől – szakmai keretek, forrás igénylése 9/2008. OKM rendelet • Óvodáztatási támogatás 2009. január 1-től a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (Gyvt.) 20/C. § a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

12. Esélyteremtő programok, ösztönzők – eredmények Integrációs felkészítésben, képesség-kibontakoztató felkészítésben, óvodai fejlesztő programban résztvevő tanulók, gyermekek száma 2007-től – központosított előirányzat (célhoz kötött forrás)

13. A jogszabályi környezet változása folyt. Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogosítványainak bővítése: • Hatósági ellenőrzést folytathat valamennyi közoktatási intézménynél • Vizsgálhatja a körzetes feladatok ellátását • Kimondhatja azt, hogy a 2009/2010-es tanítási évben nem indítható 1. osztály abban az általános iskolában amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának. • Szabálysértési ügyekben eljárhat • Közvetlenül eljárást kezdeményezhet a nem önkormányzati intézmények esetében a kifizető szervnél a támogatás felfüggesztése érdekében • Önkormányzati intézményeknél szabálytalanság esetén felhívja a ÁSZ figyelmét • Felügyeleti bírság összege: 1.000.000 Ft

14. A jogszabályi környezet változása folyt. • Útravaló ösztöndíjprogram az Útravaló Ösztöndíjprogram indításáról szóló 2086/2005. (V. 9.) Korm. Határozat, az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet • Esélyegyenlőségi intézkedési tervek kötelező elkészítése Kt. 105. § - önkorm., nem állami, nem önkormányzati fenntartók is • Roma Integráció Évtizede Program a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről szóló 1105/2007. (XII. 27.) Korm. határozat • „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) szóló1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat

15. A jogszabályi környezet változása folyt. – 2009-es költségvetési tv. 2009-es költségvetési tv.: • XX. fejezet 11/7/4 Esélyegyenlőségi és integrációs programok – több mint 700 millió Ft • XX. fejezet 11/7/15 „Útravaló” ösztöndíj program - 2.200 millió Ft • 5. sz. melléklet 16. pont a) - Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása – 3.800 millió Ft • 5. sz. melléklet 27. pont - Óvodáztatási támogatás – 760 millió Ft (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek) • 5. sz. melléklet 24. pont - az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása – 3.720 millió Ft a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

16. Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mely intézmények igényelhették? Általános iskolák, és óvodák; • Amelyek 2008/2009-es tanévben, nevelési évben óvodai fejlesztő programra, illetve integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítésre támogatásban részesültek; • Feltétel még, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérje • óvoda esetében a 15 %-ot, • illetve iskola esetében az 5 % -ot. Mely pedagógusok kaphatják a kiegészítő illetményt? • Akik integráló vagy képesség-kibontakoztató iskolában, óvodában dolgoznak, emellett konkrét integrációs vagy felkészítő feladatot vállalnak.

17. Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mekkora az egy pedagógusnak adható összeg? Havi bruttó 5.000 Ft-tól 60.000 Ft-ig. • A konkrét összeget az intézmény vezetője határozta meg. • Az intézmény által szétosztható keret az ott tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolán belül,i arányától függ. • 2009. január 1.- 2009. augusztus 31. közötti időszakra kerül most kifizetésre. Mekkora a felhasznált, jóváhagyott összeg? Közel 2.3 mrd Ft, ebből önkormányzati fenntartású intézményeknek: 2.278 mrd Ft nem önkormányzati fenntartású intézményeknek: 41 millió Ft A legtöbb bérkiegészítés kifizetésére Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (530 millió Ft), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (427 millió Ft) kerül sor.

18. Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján

19. Pedagógusok anyagi támogatása, kiegészítő illetmény igénylése 36/2008. (XII. 23). OKM rendelet alapján Mikor kapják meg a pedagógusok a kiegészítő illetményt? • Havi rendszerességgel, a havi fizetéssel együtt. - Először a 2009. február havi fizetéssel együtt a január, február havit, majd havi ütemezésben. az önkormányzati fenntartók a februári nettó finanszírozás keretében kapják meg a forrást a nem önkormányzati fenntartók március 10-ig kapják meg a forrást Hány intézmény, pedagógus érintett a programban? • Közel 600 általános iskola; • Közel 450 óvoda; • Közel 11.000 pedagógust; A 2009/2010-es tanévre, nevelési évre jutó bérpótlékot külön pályázat alapján lehet igényelni.

20. Esélyteremtő programok, intézkedések • AJTP, AJKP, AJKSZP Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: 2007/2008. tanév (1.048.000 forint * 3000 tanuló) Összesen: 3.1 mrd Ft (költségv. tv. 3. számú melléklet) Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja: 2007/2008 tanév (987.000 Ft*620 Fő tanuló) Összesen: 611 millió Ft (kollégiumi finanszírozás, ezen felül középiskolai normatíva, amit az iskolák a programban bennlévő 0. évfolyamos tanulók esetében kapnak) (költségv. tv. 3. számú melléklet) Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programja: 2007/2008 tanév (1.000.000 Ft * 75 Fő tanuló) 75.000.000 Ft + intézményenként 10.000.000 Ft infra Összesen: 105 millió Ft (költségv. tv. 5. számú melléklet) • Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program, Mentor program

21. Esélyteremtő programok, intézkedések, ÚMFT • TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlőség és integráció – kiemelt projekt • TÁMOP 3.3.2 Oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása • TÁMOP 3.3.3 Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása • TÁMOP 3.3.4 A halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerősítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása • TÁMOP 3.3.5.A komponens: Tanoda programok támogatása • TÁMOP 3.3.5. B komponens: Antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítése • TÁMOP 3.2.1.A komponens:Új tanulási formák és rendszerek - kiemelt projekt KÁF • TÁMOP 3.2.1.B komponens:Új tanulási formák és rendszerek - pályázatos rész, közvetett támogatásKÁF

22. Esélyteremtő programok, intézkedések hatása külső tényezők befolyása A tárca esélyegyenlőségi programjainak megvalósulását különösen a következő külső tényezők befolyásolhatják: - a várható demográfiai folyamatok, - a szegregációs jelenségekből fakadó hátrányok, - a munkaerőpiaci változások, - néhány fontosabb társadalomszerkezeti jellemző alakulása, - a közszektor működésében prognosztizálható változások

23. Equity konferencia - OECD Oktatáspolitikai Bizottsága javaslatára • 2009. június 9.-10. informális miniszteri értekezlet az ’equity’ témakörében Norvégiában • A javasolt 3 fő téma (a tervek szerint): 1. korai beavatkozás, 2. lemorzsolódás - ahol nem teszi érdekeltté az iskola a tanulót, 3. mit tudunk (adatok) és mit teszünk e tudással • További javasolt témák: 4. Az óvodáztatás szerepe a későbbi iskolai kudarcok megelőzésében 5. Az iskolafenntartás intézményrendszerének szerepe az iskolai szegregáció leépítésében

24. Köszönöm a figyelmet! Hegyiné Pallaghy Szilvia osztályvezető OKM, Esélyegyenlőségi Főigazgatóság E-mail: szilvia.pallaghy@okm.gov.hu