Az ókori római étkezési szokások

1. Az ókori rómaiétkezési szokások Készítette: Hárs Bianka

2. A római vendégszeretet a vendéglátás Rómában fontos társadalmi eseménynek számított Jellemző szokásaik voltak; • a fogadott vendéget minden jóval ellátták • távozásakor ajándékkal kedveskedtek neki a vendégbarátsággal való visszaélést a legnagyobb gyalázatnak tartották

3. Társadalmi eltérések • Vagyonosabb rétegek Pazarló lakomák Általában: • több fogás  gyakori az előétel, főétel, desszert • húsok (sertés-, borjú-, birka-, baromfihúsok, vadak, énekesmadarak) • halételek • gyümölcsök • bor • Szegényebb rétegek Egyszerűbb étkek Általában: • árpa-, búza-, köleskásák, melléjük különböző mártások • saláták • apróbb halak • gyümölcsök • bor

4. Étkezések A rómaiak naponta háromszor étkeztek

5. 1. Reggeli (Ientaculum) • 6-7 óra között fogyasztották el • jellemzően egyszerű ételeket reggeliztek • általában: gyümölcs, kenyér, olajbogyó, sajt, esetleg mézes bor

6. 2. Ebéd (Prandium) • 11-12 óra körül került rá sor • már több fogásból állt • többnyire kása vagy főzelékféle, gyümölcsök, halak, hideg és meleg húsételek, valamint must, mézes bor és méhser • (esetleg az előző napi cena maradéka)

7. 3. A nap főétkezése, a cena • késő délutáni órákban (kb. 3 körül kezdődött) • jellemzően bőséges ételsor • módosabbaknál először étvágyserkentő előételek (tojás, saláták, osztriga, olajbogyó, apró sós halak) • utána több fogásból álló tényleges cena • desszert (sajt, befőzött és friss gyümölcs, többnyire alma)

8. „A rejtélyek terme” Pompejiben (The Hall of Mysteries, Pompeii, 79 AD)

9. Az étkezés helye korai időkben a ház központi helyiségében, az átriumban folyt a köztársaság korában külön ebédlőket építettek a vendégek vacsora előtt kezüket és a lábukat megmosva, kényelmes heverőkön heverve ettek és ittak a heverők 3 oldalról fogták körül az asztalt, a negyedik oldalt a tálalás és a közlekedés miatt szabadon hagyták a heverőket puha takarókkal fedték, párnákkal tették kényelmesebbé és szebbé

10. Általános római ételek

11. Halételek • sütve-főzve egyaránt szerették • tengeri és édesvízi halakat is ettek • tengeri halbólfőleg makrélából készült a legkedveltebb mártás, a „garum” pl.:angolna, lepényhal, tintahal, osztriga

12. Húsételek • ezek voltak a főfogások • sok mindent ettek, pl.: disznó, juh, szamár, nyúl, meztelen csiga, szárnyasok: baromfi, fácán, fogoly, pulyka, kacsa, liba, gólya, apró énekesmadarak „A fényűzéstől sorvad Mars ős városa… A páva, melynek tolla arany babylon palást, numida gyöngytyúk és gallus kappan – ím! – ketrecben él, hogy ínyed csiklandozza majd, A gólya, messze tájak kedves vándora a hűszívű, a karcsúlábú, cserregő, a télen száműzött, tavaszhozó madár dorbézoló nép serpenyőjén fészkel itt.” (Petronius)

13. Édességek • nem ismerték a cukrot • mézzel vagy sűrített mustpárlattal édesítettek • nem nagyon voltak édesszájúak, csemegeként jobban kedvelték a gyümölcsöket

14. Gyümölcsök • sok gyümölcsöt termesztettek és fogyasztottak • sokat ők honosítottak meg (cseresznye, őszibarack, szelídgesztenye) • alma, körte, szilva, cseresznye, szőlő, őszibarack, datolya, mandula, dinnye egyaránt megtalálható • volt az asztalukon • körtéből: körtebort, körteborecetet, mézben főtt körtét készítettek

15. Zöldségek • termeltek vörös- és fehér céklát, több mint 12 féle salátát, articsókát, spárgát, tököt, uborkát, karalábét • szerették a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse) • különösen odavoltak a pörkölt csicseriborsóért

16. Italok • vízzel hígított, különböző fűszerekkel ízesített borok • kecsketej • árpából készült sör

17. Érdekességek: Említésre méltó rómaiak • Marcus GabiusApicius(Kr. u. 1. század) • Lucius LicinusLucullus(Kr. e. 118-57)