Aktuális energiastratégia az EU-ban és Magyarországon Dr. Tóth Péter

1. KorreferátumTóth Tamás PhD hallgató „A megújuló energiák és a vidékfejlesztés”című előadásához Aktuális energiastratégia az EU-ban és Magyarországon Dr. Tóth Péter egyetemi docens Széchenyi István Egyetem

3. EllátásbiztonságAz EU energiaimport függése, 2002-2030 Okok: lemondás a szénről, lignitről és részben az atomenergiáról Következmény: Erős függés politikailag bizonytalan régióktól %

4. Gázimport az EU-ban2000-2030 között az EU gázimportja 3,5-szeresére nő LNG import Oroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán stb. 187 Mrd m3 632 Mrd m3

5. Az EU 25-ök főbb energetikai mutatóinak alakulása

6. EU stratégiák Lisszabon 2000 Barcelona 2002 Új stratégiák 2006-2009

7. Közös EU energiapolitikai célok • Versenyképesség: belső piac, • verseny, hálózati kapcsolatok, • európai villamosenergia hálózatok, • K+F (tiszta-szén, CO2 elnyeletés, alternatív tüzelőanyagok, energia hatékonyság, nukleáris energia) • Környezetvédelem:megújuló energia, energiahatékonyság, nukleáris energia, innováció & kutatás, emisszió kereskedelem • Ellátásbiztonság:nemzetközi • párbeszéd, európai készlet-gazdálkodás (olaj-gáz), finomító kapacitás és energia tárolás Versenyképesség Lisszabon Fenn- tarthatóság Környezet Ellátás- Kiotó biztonság

8. Ehhez képest: Új EU célkitűzések 2020-ra (Klíma Csomag) • 20 %-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását • 20 %-ra növeli a megújulók részarányát • 20 %-kal csökkentia teljes primer energiafogyasztást • 10 %-os arányt kell elérniük abioüzemanyagoknak Kérdések:Hogyan valósíthatóak meg ezek a célkitűzések? Miért mutatnak egészen más trendet a nemzetközi (OECD, US) prognózisok? Mennyire reálisak ezek a célkitűzések? A korábbi 2010-es célkitűzések nem teljesülése után 2020-ra még ambíciózusabb célok?

9. A megújulók részaránya az EU-ban a primerenergia mérlegben 2005-ben Magyarország mögött áll egy sor fejlett állam (Németo., Hollandia, Irország, Anglia, Belgium). Kérdés, hogy a 16 db. 1-6%-os részarányú ország hogyan éri el a 20%-ot?

10. Közös EU Energiapolitika 2009 ? Az EU tagállamok egy sor fontos kérdésben hagyományaiknak, fejlettségüknek, adottságaiknak, méreteiknek, erőforrásaiknak, geopolitikai helyzetüknek megfelelően - a gazdaság és az energiapolitika számos fontos kérdésében - szögesen eltérő álláspontot képviselnek. Kérdés:miről is szól majd az egységes európai energiapolitika, • ha a kulcsállamok a legfontosabb energetikai kérdésekben egyéni álláspontot képviselnek illetvekülönalkukat kötnek? • ha az EU alegfontosabb kérdésekben (gázellátás, nukleáris energia, privatizáció stb.) nem foglal állást? • ha abioüzemanyagok erőltetett bevezetése súlyos környezeti és szociális problémákatokozhat?

11. A hazai energiapolitika alapelvei és a kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat • Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás • Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás • Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. ) A Kormány elfogadta áll az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (214/2008 (X.31.) Korm. hat. )

12. A KLÍMAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA, ELLENTMONDÁSOK KIOTÓ: 1990-es bázison 2010-re 6% ÜHG mérséklés MAGYARORSZÁG: 1985-1987 szinten: -6% 2007 január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika 2020-ra 1990-es szinten 20% ÜHG kibocsátás mérséklés 2008 klímacsomag tervezet: 2005. évi bázison: -20% ÜHG ( úgy hogy az ETS területen -22,1%, a nem ETS területen Magyarország számára +10%) Az EURÓPAI PARLAMENT 2008 december 17-i ülésén elfogadta az előirányzott ÜHG mérséklést ELLENTMONDÁSOK: 1990-2005 időszakot elkeni Magyarországra nagyon hátrányos: 1985-87 1340PJ 1990 1050 PJ 2005 1150 PJ Ellentmondás van az energiatakarékossági elvárásokkal

13. A megújuló energiahordozó felhasználás növelés és az energiatakarékosság szükségességének általános szempontjai • Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) • Energiahatékonysági felzárkózás-2 közelítés - dia • Környezetvédelem • Külkereskedelmi mérleg • Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) • Munkanélküliség csökkentése • Nemzetközi elvárások( EU irányelvek ) • Optimális földhasználat, a vidék népességmegtartó képességének a növelése

14. Elméleti potenciál Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év (Szélenergia potenciál H=75m, D=75m, E=56,85TWh (204,7PJ/év), Péves átl.=6489MW) Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 – 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006. Magyarország Megújuló Energiapotenciája

15. MEGÚJULÓ STRATÉGIA: A ZÖLDÁRAM TERVEZETT RÉSZARÁNYA 20%-21% (2007-ben 4,3%) 9470 7557 2007:1878

16. Energia és környezet Megújuló energiaforrások potenciálja Magyarországon

17. Magyarország Megújuló Energiapotenciája 1123

18. MEGÚJULÓ STRATÉGIA: ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY TERVEZETT ALAKULÁSA15% körüli prognózis(2007-ben 4,9%) 186 136 2007:56

19. 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról szigorítások (1) • Célok: -az épületekben elérhető energiaracionalizálási lehetőségek kihasználása -a megújuló energiahordozó felhasználás növelése • Intézkedések - 1000 m2 fölött vizsgálni a megújuló energiahordozó bázisú, illetve kapcsolt energiaellátást - kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres karbantartása - energiatanúsítvány - honosítási előírás: 2006 január • Hazai jogszabályok: 7/2006 (V.24.) TNM rend. és 176/2008.(VI.30.)Korm. rend. 264/2008(XI.6.)Korm. rend. -2009: új épület, 1000m2 fölötti hatósági épület -2012: adásvétel, bérbe adás

20. 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról szigorítások (2) • Az irányelv hatályát kiterjeszti a passzív házakra • Szigorúbb minimumkövetelmények kidolgozása épületekre, épületgépészeti rendszerekre • 1000 m2 fölötti előírást törölni javasolja: új épületnél minden esetben vizsgálni a megújuló használatot, és minden jelentősebb (25%) felújításnál érvényesíteni az energetikai elvárásokat • Minden ingatlanügyletnél már jelenleg kötelező legyen az energiatanúsítás • VITA VAN A KÖLTSÉGKIHATÁSOK MIATT- de 2078/2008 (VI.30.) Korm határozat!

21. Megújuló energiák gyors terjedését akadályozó tényezők {1} • Hazánkban az e célra rendelkezésre álló beruházási javak alacsony volta, a szabályozási rendszer beláthatatlan időn belüli – élettartam hosszára kiszámíthatatlan - változása okozta bizonytalanságok miatti vállalkozói visszafogottság (törvények, joganyagok, támogatási rendszerek,stb.) • A beruházások megtérülésének hosszú időtartama, • Életminőség színvonala, belátható időtartamú munkahely és létbiztonság hiánya, lakossági, önkormányzati tartalékok hiánya, • Állami beruházásokon alkalmazott mintarendszerek hiánya, állami elhatározás megfoghatatlansága, tárcák egyéni érdekeinek erőszakolása, kompromisszum készség alacsony volta, • Tudatformálási tevékenység (oktatás, reklám, célzott szakmai közérthető tájékoztatás a médiákban, stb.) hiánya,

22. Megújuló energiák gyors terjedését akadályozó tényezők {2} • Földgáz által biztosított – a lakások több mint 80 %-a, a települések több mint 90 %-a csatlakozik a földgáz hálózatra – magas komfort fokozat, • A földgáz ma még versenyképes ára a megújulókhoz viszonyítva és az ellátásbiztonság (eddigi) megléte, • Bonyolult, hosszadalmas bürokratikus, esetenként rugalmatlan, szakmaiatlan engedélyezési eljárás, • Alternatív rendszerek, legtöbbször egy hagyományossal kombinálva adják a szükséges ellátás biztonságot, így a beruházás többlet költséggel jár, mivel a legtöbb helyen a földgáz bekötésekor az alternatív lehetőséget elbontották, • Általában bonyolult a pályázati rendszer, hosszú az átfutási idő a kezdeti befektetéstől a végelszámolási kifizetésig,

23. Megújuló eenergiák gyors terjedését akadályozó tényezők {3} • Megújuló alapú villamos energia átvétel egyedi megújuló típusokra (pl. napelem, víz, stb.) orientált átvételi ár kialakítása, • A megújuló alapú villamos energia termelés átvételi rendszerének, az átvétel mennyiségének szigorúan szabályozott előrejelzési kötelezettsége, a büntetési tételek beépítésének átláthatósága, az átvételi feltételek, a szabályozás előre nem látható - a tervezhetőséget befolyásoló - változása, utólagos elszámolási viták, • Az átvételi ár a beruházás megtérüléséig biztosított. Megtérülés után az áramtermelő berendezés élettartamának végéig történő átvétel és átvételi ár bizonytalansága, • A kiegyenlítő energia előállítását segítő, termelő rendszerek (tározós erőművek, vízerőművek, stb.) hiánya miatti korlátok,

24. Megújuló energiák gyors terjedését akadályozó tényezők {4} • Hosszútávra kialakított tüzelési rendszereknél a tüzelőanyag (biobrikett, pellet, faapríték, stb.) garantált azonos minőségben, szállítási pontosságában, a berendezés élettartamára előre kiszámítható ár trenddel való biztosításának hiánya. • Korszerű megújuló energiákat hasznosító berendezések hazai előállításának, gyártásának hiánya és ennek következtében magas import berendezés árak, • Távfűtéses rendszerek gáz kogenerációs kiserőműves telítettsége miatt az egyéb megújuló alapú hőtermelés a kogeneráció (hő és villamos energia termelés) hatásfokának optimalizálását akadályozza. • A folyamatosan változó, egymásra utaló, egységes szerkezetbe nem foglalt sok jogszabály között nem tudják kiismerni magukat a beruházók, ezért konkrét, a szakemberek részére is érthető, egyértelmű jogszabályi háttér kialakítása szükséges.Megújuló energiák hasznosítását szabályozó törvény megalkotása!

25. Mezőörs Magyar Mühely Alapítvány Biomass based (wood) heating system

26. Waste water cleaning plant Hédervár

27. Ground source heat pumps Family house Hédervár

28. Győrújfalu

30. Archabbey of Pannonhalma

32. Köszönöm a figyelmüket! Dr. Tóth Péter tothp@sze.hu