A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése

1. A szövegértés diagnosztizálása és fejlesztése

2. Szövegértés Különböző típusú, formájú szövegekkel végzett műveletek (szövegsémák és olvasási stratégiák) Alapvető területek: • Az információ kiválasztása; • A szöveg globális megértése; • Reflektálás és értékelés

3. A szövegértés szintjei Nemzetközi mérések: ötfokú skála • Az információk kiválasztása, az egyszerű kapcsolatok felismerése; • Az információk lokalizálása, a szöveg tartalma és a meglévő tudás összevetése; • A kapcsolatok keresése, a szöveg rendezése; • Következtetések levonása, értelmezés; • Összehasonlítás, kritikai értékelés, reflektálás

4. A szövegértés szintjei Magyarországi monitor-vizsgálatok. Források Horváth Zsuzsanna, (2006). A szövegértés mint koherenciaképző a tanításban és a tanulásban In Új Pedagógiai Szemle, http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=testveri-Horvath-szovegertes [April 2007]. Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Rózsa Csaba, Szalay Balázs (2002). Gyorsjelentés a PISA 2000 vizsgálatról In Új Pedagógiai Szemle, 2002. január.Accessed on: March 17, 2007. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-01-ta-tobbek-gyorsjelentes Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba, Szalay Balázs (2000). A tanulók tudásának változása I. – A Monitor '99 felmérés előzetes eredményei, In Új Pedagógiai Szemle, 2000. június. Accessed on: March 17, 2007. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-06-ta-Tobbek-Tanulok [March] Vári Péter, Bánfi Ilona, Felvégi Emese, Krolopp Judit, Rózsa Csaba, Szalay Balázs (2000). A tanulók tudásának változása II. rész – A Monitor '99 felmérés előzetes eredményei In Új Pedagógiai Szemle, 2000. július-augusztus. Accessed on March 17, 2007.http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-07-ta-Tobbek-Tanulok Vári Péter, Andor Csaba, Bánfi Ilona, Bérces Judit, Krolopp Judit, Rózsa Csaba, (1998). Jelentés a Monitor '97 felmérésrőlhttp://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-01-lk-Tobbek-Jelentes [Marh 2007]

5. A szövegértés szintjei • Szó szerinti olvasás • Értelmező olvasás • Bíráló, kritikai olvasás • Alkotó, kreatív olvasás

6. A szövegértés szintjei

7. A szövegértés szintjei

8. ÖsszefoglalásVári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. FELISMERÉS: Elvárható a szövegben lévő információ lokalizálása, azonosítása. A keresés irányulhat szavakra, kifejezésekre, mondatra. Elegendő a mindennapi háttértudás.

9. ÖsszefoglalásVári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. • EGYSZERŰ KÖVETKEZTETÉS: Az azonosításon túl képes egyszerű következtetésre, kapcsolni és integrálni tudja korábbi tudásához Képes követni a nagyobb egységek gondolatmenetét, megérti a hivatkozásokat és az utalásokat az előzményekre.

10. ÖsszefoglalásVári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. INTEGRÁLÁS Legalább három információt összekapcsol, bonyolultabb szövegösszefüggéseket is megért. Képes szövegmagyarázatra és összegzésre, táblázatok és ábrák értelmezésére

11. ÖsszefoglalásVári és mtsai, Monitor 1997, Horváth 2003. • KOMPLEX HÁTTÉRISMERETEK ALKALMAZÁSA • Komplex háttérismeretek működtetése: más szövegek felidézése (asszociáció, integrálás, kiegészítés) • Magas fogalmi megértés, gondolatiság (a szerzői szándék rekonstruálása)

12. Hagyományos oktatás • Olvasás = olvasástechnika → normaorintált értékelés • Domináns szövegsémák: irodalmi szövegek • A nem irodalmi és irodalmi kommunikáció „összemosása”

13. Tankönyvek − Szövegsémák, kérdés- és feladattípusok Anyanyelvi nevelés: I. Az irodalmi szövegek dominanciája: Pl. III.o.: 48 − 6; IV.o.: 43 −5; • A szó szerinti olvasás és értelmező „gyakoroltatása” irodalmi szövegek olvasásával (pl. fogalmak magyarázata, információk kikeresése, szövegegységek elkülönítése stb.)

14. Tankönyvek − Szövegsémák, kérdés- és feladattípusok PÉLDA: BAJOR ANDOR-szöveghez kapcsolódó kérdéssor • Rejtett tantervi hatás: a feladatok funkciója <−> élményszerzés, irodalomértés funkciója (olvasói tapasztalatok

15. Ismeretterjesztő, tudáskínáló szövegek (dominánsan ismeretközpontú tantárgyak esetében Magyarázó, közlő szövegrészek Kérdés- és feladatsorok → A szövegre visszacsatoló, megértést, értelmezést szolgáló kérdéssorok hiánya/véletlenszerűsége → Jegyezzük meg! típusú feladatok → a szöveg információnak hasznosítása más kontextusokban → további információszerzés, kutatás más forrásokból

16. Rejtett tantervi hatás → A tankönyvi szöveget nem „olvasni”, hanem „tudni” kell; → Az információk hasznosíthatóak, de az információkhoz való hozzáférés (olvasás) műveletei nem explicitek → A frontális tanulásszervezés dominanciája → a tankönyvi szöveg nem olvasandó szöveg, elmagyarázza a tanító

17. Következtetések • Szövegsémák és szövegsémákhoz igazodó olvasói szokások és stratégiák kialakítása • Szövegsémák kialakulása változatos szövegtípusokkal (magyarázó, elbeszélő, dokumentum stb. szövegek olvasása) • A nem irodalmi és irodalmi kommunikáció tudatosítása

18. A szövegértés műveletei • PÉLDA: szövegértő feladatlap elemzése • Feladatlap szerkesztése szöveg alapján