A felsőfokú szakképzés minőségirányítási és minőségfejlesztési modellje

1. A felsőfokú szakképzés minőségirányítási és minőségfejlesztési modellje Kispéter József, Drahos Péter, Dombovári Tamás

2. Bevezetés • A felsőfokú szakképzés bevezetésének hazai előzményei, rendszerszintű problémák • A modell leírása • Minőségirányítási feladatok • Beiskolázás • Oktatók kiválasztása, értékelése • Kapcsolat a munkaerő-piaci szereplőkkel és a munkaadókkal • Oktatói együttműködések • Tantervi együttműködések • Szervezési együttműködések • Áthallgatás, szakirány választás • Program tartalmának módosítása • Személyi feltételek egységesítése • Minőségfejlesztés (az FSZ minőségbiztosítási rendszerének gyakorlati működése) • Programindítói feladatok • Programalapítói feladatok • Konzorciumi feladatok • A minőségfejlesztés működése a gyakorlatban • Egy félév eredményei • A mérések alkalmazhatósága az utánkövetés problémájának megoldása során • Összefoglalás és ajánlás

3. Bevezetés • FSZ elhelyezkedése • Minőségbiztosítás feladata, szerepe

4. Rendszerszintű problémák • Előzmények (PS, Phare) • Indítás (felsőoktatás + középfokú oktatás) • Hallgatói ÉS tanulói jogviszony • Jellemzők: • rövid ciklusú (2 éves), • gyakorlatorientált, • kompetencia alapú, • modulrendszerű, • kreditrendszerű, • olyan minőségbiztosítási rendszere van, ami magában foglalja a minőségirányítási és minőségfejlesztési feltételeket.

5. Modell-leírás Minőségbiztosítás

6. Kommunikáció A minőségirányítás feladata a működő FSZ rendszer állandó szinten tartása.

7. Beiskolázás • Aktív módszerek • Kiállítások • Nyílt napok • Személyes kapcsolatok • Passzív módszerek • Sajtó • Televízió • Hirdetmények, szóróanyagok

8. Oktatók kiválasztása, értékelése • Kiválasztás intézményvezetői feladat • Értékelés vezetői, tanulói szinten

9. Kapcsolat munkaerőpiac szereplőivel • Beiskolázás • Nyári gyakorlat • Gyakorlati képzés • Szakdolgozat

10. Oktatói együttműködések • Programindítói szinten • Programszintű („konzorcium”) • Tantárgyi modulokhoz kötötten

11. Tantervi együttműködések • Programindító intézményen belüli (megosztott tanítási tartalmak) • Konzorciumi szinten (közös tantervfejlesztés)

12. Szervezési együttműködések • Felvétel rendjének egyeztetése • Áthallgatás, szakirányváltás lehetőségének biztosítása

13. Tartalom módosítása • Jegyzetek korszerűsítése (10%)

14. Személyi feltételek egységesítése • Intézmény-vezetői feladat

15. Minőségfejlesztés

16. START Program leírás Kérdőívek Adatok feldolgozása programindítói szinten Konzorciumi értékelés Problémák feltárása Jegyzetek felülvizsgálata Intézkedési tervek STOP

17. Programindítói feladatok • Kérdőíves felmérés • Belépő • Tanulási • Modulértékelő • Vizsgaértékelő • Kilépő • Utánkövető • Tanári • Vezetői

19. Visszacsatolás • Programindítói szinten (minden kérdés; trendek; összehasonlítás; idősoros elemzés) • Konzorciumi szinten (összehasonlítás; problémák feltárása; javaslatok kidolgozása) • Programalapítói szinten (összevont jelentés; nyomonkövetés)

20. Konzorciumi feladatok • jegyzetek folyamatos felülvizsgáltatása, korszerűsíttetése évente (10%-ot meg nem haladó mértékben). Amennyiben a jegyzeteket 10%-ot meghaladó mértékben szükséges módosítani, úgy a konzorcium javaslata alapján a felsőoktatási intézmény tanácsa hagyja jóvá a módosítást. • az előzetesen meghatározott elégedettségi adatokból konzorciumi szintű beszámoló készíttetése • a beszámolóból felmerült problémák meghatározása, rangsorolása • a legfontosabb problémák megoldására intézkedési terv kidolgozása • az intézkedési terv végrehajtatása a programindító intézményekkel

21. Gyakorlati működés Eredmények

22. Konkrét eredmények • A belépők érettségi átlaga 3,28 • Az egyes iskolákban már több a „sima” érettségivel rendelkezők száma, mint a technikusi végzettséggel rendelkezőké. • Az érettségit legtöbben élelmiszeripari szakközépiskolában szerezték. • A képzés előtt a döntő többség középiskolába járt. • A legfontosabb elvárás, hogy bármely területen el tudjanak helyezkedni, illetve hogy a tanulmányokat beszámítsák. • A legfontosabb elsajátítandó kompetenciák a gazdasági és a számítógépes alapismeretek. A legkevésbé fontos kompetencia a gépészeti ismeretek.

23. Konkrét eredmények • A belépőket leginkább a vállalkozói terület érdekli. • A belépők végzés után leginkább továbbtanulnának, vagy a sütőiparban helyezkednének el. • A továbbtanulni szándékozók leginkább az SZTE ÉFK-n szeretnének tanulni, vagy más szakmai tanfolyamon. • A tanulásra fordított átlagos idő 26,23 óra/hét; otthoni tanulásra pedig átlagosan 8,56 órát fordítanak hetente. • A tanulók döntő hányada nem, vagy csak alkalmanként dolgozik. Kivétel a levelező tagozatot is indító iskola. • A tanulóknak kb. fele csak alkalomszerűen tanul, a többiek ennél ritkábban. • A tanulók kb. fele csak részben elégedett a tanulmányi munkájával. • …

24. Levonható következtetések

25. Megoldási javaslatok

26. Feladatok meghatározása (konzorciumi szinten) • Csapat kijelölése • Intézkedési tervek (készítés, végrehajtás, ellenőrzés)

27. Fejlesztési lehetőségek

28. Minőségbiztosítás kiterjesztése más FSZ képzésekre • Standardizálás

29. Köszönöm a kitartó figyelmet!