1 / 38

Szervező erők az adatbázisokban

Szervező erők az adatbázisokban. Szervező erők az adatbázisokban. Bevezető Áttekintés : mi az önszerveződő adatbázis ? Mi a szervező erő ? A folyamat mögötti dinamika : j átékelmélet Bevezető példa : fogolydilemma Alapfogalmak , Nash- egyensúly

casey
Télécharger la présentation

Szervező erők az adatbázisokban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szervezőerőkazadatbázisokban

  2. Szervezőerőkazadatbázisokban • Bevezető • Áttekintés: mi azönszerveződőadatbázis? • Mi a szervezőerő? • A folyamatmögöttidinamika: játékelmélet • Bevezetőpélda: fogolydilemma • Alapfogalmak, Nash-egyensúly • Azadatforgalommodellezésejátékelmélettel • Optimálisátvitel vs. átvitelönszerveződőhálózatban

  3. Paradigmaváltásazadatbázisokban • Megtervezettadatbázis → evolúcióalkottaadatbázis • Mennyizene / film van a számítógépeden? • Rugalmasadatstruktúrakell • Önszerveződőadatbázisok: • A kapcsolódástnemegyközpontiegységhatározza meg • A csomópontoksajátmagukdöntik el, hovakapcsolódnak • Struktúraéslekérdezés • Azadatbázisönszerevződőjellegemeghatározza a kialakulótopológiát • A topológiameghatározza, milyen a hatékonykeresés • Internet, Blogok • Google Fordító • Szocálishálózat • P2P hálózat • Folding@home

  4. Struktúraéslekérdezés: hálózatparaméterek • Hálózat méret: Csomópontok száma • Ezres, milliós, esetleg milliárdos méretek esetén lehet statisztikai adatokkal jól jellemezni egy hálózatot • Klaszterezettség:“Csoportosulás” mértéke • A szomszéd node-jaimkapcsolódnak-e egymáshoz? Ha 1 akkor mindig, ha 0 akkorsoha! • Átmérő: Kis átmérő, rövid utak, “kisvilág” jelleg • Egy rácsban igen nagy átmérők lehetnek, míg pl. a teljes gráf átmérője 1. • Hasonlósági paraméter (γ): Mennyire hasonló a szerepük? (skálafüggetlen szerkezet) • Ha a szám magas, akkor az egyének nagyon hasonlítanak, ha alacsony akkor (~ 2) akkorerősen eltérő szerepek vannak • Fokszámeloszlás: a csúcsokmekkorahányadánakk a fokszáma? • Egyenletes? Binomiális? Valamimás?

  5. Struktúraéslekérdezés • Evolúcióalkottaadatbázis • Nem véletlenszerű kapcsolatok, “csoportosuló” • Kis átmérő, rövid utak, kisvilág • Skálafüggetlen szerkezet: erősen változó szerepek a hálózatban

  6. Preferenciáliskapcsolódás • Egymármeglévőadatbázismelyikpontjáhozfogunkkapcsolódni? • Minélnépszerűbb • Népszerűség ~ minéltöbbkapcsolata van eddig • Preferenciáliskapcsolódás • A kapcsolódáshoz a jelöltesélyearányos a fokszámmal • A gazdagegyregazdagabblesz • Növekedésselegyütt: skálafüggetlenhálózat

  7. Struktúraéslekérdezés • Keresésegykisvilág-adatbázisban • A rácson két pont között az kapcsolat valószínűsége ~ d(u,v)-r • gyorsan meg is lehet találni a célt, térkép nélkül = mohókeresés

  8. Struktúraéslekérdezés • Keresőmotorok • Feltérképezés: crawling & indexing • Adjunkrelevánsválaszt • Search Engine Optimization

  9. Szervezőerőkazadatbázisokban • Bevezető • Áttekintés: mi azönszerveződőadatbázis? • Mi a szervezőerő? • A folyamatmögöttidinamika: játékelmélet • Bevezetőpélda: fogolydilemma • Alapfogalmak, Nash-egyensúly • Azadatforgalommodellezésejátékelmélettel • Optimálisátvitel vs. átvitelönszerveződőhálózatban

  10. Játékelmélet, mint szervezőerő • Neumann János – 1928 • A fejszámológép :) • A legyesfeladatmegoldója • mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása • stratégiai problémák elmélete • Hogyanjelentkezikazönszerveződőadatbázisokban? • Milyendinamikákbanismerhetőfel?

  11. Játékelmélet, mint szervezőerő • Egyensúlymegtalálása • Trade-off keresése • gyorskeresés vs. bonyolultság • Evolúciósszerveződés vs. tervezettstruktúra • Mitcsináljunkeste?

  12. Bevezetőpélda: fogolydilemma • Egybűncselekménykétgyanúsítottal • Mindkettőhallgat: egy-egyév • Mindkettőbevallja: öt-ötév • Egyikhallgat, másikbevallja: hallgató 20 év, másikszabadul • Mi fog történni?

  13. Fogolydilemmafolytatás • Ugyanez a helyzet: • Doppingolássportversenyen • Cigaretta-reklámozáskétgyártóközött • Kartellegyoligopóliumban • Airbus és Boeing

  14. Alapfogalmak • Játék, játékosok: A és B • Stratégia: egyjátékoslehetségesválasztásilehetőségei • Lehetségesstratégiákhalmaza • (confess,confess) • (confess, silent) • (silent, confess) • (silent, silent) • Kifizetési (payoff) mátrix

  15. Alapfogalmak: legjobbválasz-leképezés • Egyjátékoslegjobbválasz-leképezése: az a stratégia, ami a többijátékosadottstratégiájaesetén a legkedvezőbberedménytadja, • Attólkérjük a csomagotegy P2P hálózatban, akitőlvárhatóan a leggyorsabbantudjukletölteni • Arramegyünk, amerre a legrövidebbazút

  16. Alapfogalmak: Nash-egyensúly • John Nash • Amerikaimatematikus • Közgazdasági Nobel-díj 1994 • Egycsodálatoselme • Nash-egyensúly • Legjobbválasz-leképezés a többiekstratégiájára • Olyaneleme a stratégiahalmaznak, ahonnansenkinek se éri meg elmozdulni, ha a többieknemváltoztatnak • ZH-n ha mindenkipuskázik

  17. Nash-egyensúly • Milesz a Nash-egyensúlyipont? • (vall,vall) • Ha A vall, B-nekneméri meg hallgatni • Ugyanígyfordítva • Kívülállószemszögébőlnemmindiglátszikracionálisnak • Érezzük, hogyjobbanjárnának, ha mindkettenhallgatnának • De mégsem • Ezért van egyáltalán a lehetőség, hogyvalljanak

  18. Nash-egyensúlymegtalálása • Megsejtjük, ésleellenőrizzük a definíciót. • Ráérzünk, hogy a (vall,vall) a Nash-egyensúlytadóstratégia • A ráérzünkrészefelvetnémi problémát, de ettől most eltekintünk… • Ellenőrizendő: feltéve, hogy a másik résztvevőnemmozdul el, nem éri meg változtatni

  19. Nash-egyensúlymegtalálása • Domináltstratégiákeliminálásával • Domináltstratégia: Ajátékossstratégiájadominált, ha van olyans-tőlkülönbözősistratégia, hogyB játékosmindenválasztásárajobbanmegéris helyettsi-t választani • Ha ezeksorozatoselhagyásaután egyetlenstratégia-pármarad, akkor az Nash-egyensúly • A-nálés B-nél is a “remain silent” domináltstratégia

  20. Feladat: Nash-egyensúlymegtalálása • Domináltstratégiákelhagyásávalkeressük meg a Nash-egyensúlyipontotazalábbikifizetésimátrixban!

  21. Szervezőerőkazadatbázisokban • Bevezető • Áttekintés: mi azönszerveződőadatbázis? • Mi a szervezőerő? • A folyamatmögöttidinamika: játékelmélet • Bevezetőpélda: fogolydilemma • Alapfogalmak, Nash-egyensúly • Azadatforgalommodellezésejátékelmélettel • Optimálisátvitel vs. átvitelönszerveződőhálózatban

  22. A játékelméletönszerveződőadatbázisokban • Játékelmélet: egyensúlymegtalálása • Trade-off • Bonyolultság vs. gyorsaság • Tervezés vs. • Egyönszerveződőhálózatban: hogyandől el, hogykimitmerreküld? • Evolúcióalkottahálózat: összekapcsolódtak: utána a struktúramármegvan, merretovábbítanak? • Merremegyazadat?

  23. Forgalomadatbázisokhálózatában • x = 4000 csomagotküldPeerA a PeerB-nek • Mennyiidőalattércélba?

  24. Nash-egyensúlyazelőzőhálózatban • EgyNash-egyensúly: egyenlőenelosztjákegymást • Eztényleg Nash-egyensúly • Próbáljukki, ha valakiváltoztatniakar • Amerre ő megy, 2001/100 + 45 azátvitelideje> 65 • Jobbanmegérinemváltani • Nincsmásik • Tegyükfel, hogy van valamimás elosztás, amiegyensúly • Aki a lassabbúton van, annak megériátváltani a gyorsabbra • Egyenlőelosztásjönki

  25. Braessparadoxon • Mi a paradoxon?

  26. Braessparadoxon • Adjunkhozzáegyújélet a hálózathoz!

  27. Braessparadoxon • Aztvárjuk, hogy ha javítunk a hálózaton, egyensúlyihelyzetbengyorsabbleszazátvitel • Naná, rövidítünk, csaknemromlik el… • De! a Nash-egyensúlyiponthosszabbidőtjelent • Volt: fele A → C→ B, fele A → D → B • Mindenkinekmegériaz A→ C → D → B-t választani • Valóban Nash-egyensúly • Összesidő 40 + 40 = 80 • Szembenazeddigi 65-tel

  28. Braess-paradoxon: gyakorlófeladat • PeerAésPeerBkétnagycsomagotküld, x=2000 ésy=2000 méretűek • Írjukfelmátrix-alakbanazátfutásiidőket! • Mutassuk meg, hogy ha mindkettenazA → C → D → B-t választják, az Nash-egyensúly! • x-nekaz ACB ésaz ADB is domináltstratégia, mindkettő ACDB által • y-nakszintén

  29. Braess-paradoxon: megjegyzések • Intuíció: ha upgrade-elünkvalamit, akkorazjobblesz • Paradoxon: egyújkapcsolathozzáadásávallassabblettazátvitel • Felmerülőkérdések: • Milyenaz a hálózat, amibenbeállaz optimum? • Hogyantervezhetőolyanhálózat, amikivédi a rosszegyensúlyihelyzeteket? • Mennyivellehetrosszabbazegyensúlyazoptimálisnál?

  30. Egyensúlyvs optimum • Márláttuk: átviteliidőazegyensúlybannembiztos, hogyoptimális • Mennyirelehetünkmesszeazoptimumtól? • Minden élre: travel-time függvény • Lineáris, átmenőforgalomfüggvénye • Te(x) = aex+be

  31. Egyensúlyvs optimum • Forgalomminta: a küldöttcsomagokáltalválasztottútvonalakösszessége

  32. Egyensúlyvs optimum • Egyforgalommintapotenciálisenergiája • A hálózatélein a potenciálisenergiákösszege • Egyélpotenciálisenergiája • x csomagotküld

  33. Egyensúlybeállása • Legjobbválasz-leképezéslépésekkela forgalommintapotenciálisenergiájacsökken • Csakvégessokértéketvehetföl • Előbb-utóbbbeállazegyensúly

  34. Egyensúlybeállása

  35. Egyensúlybeállása • Egyensúlyiátviteliidőlegfeljebbkétszereseazoptimálisnak

  36. Egyfeladat a végére 1. • 1000 csomagotküldünk A → B • Mi a Nash-egyensúly?

  37. Egyfeladat a végére 2. • Előző: egyenlőenoszlik el a kétlehetségesútvonalon • Létrejönegyújkapcsolat a hálózatban: C → D, 0 átviteliidővel • Mi most a Nash-egyensúly? 0

  38. Egyfeladat a végére 3. • Javulazátvitelsebessége a C → B és A → D utakon • Mi most a Nash-egyensúly? 5 0 5

More Related