1 / 9

A fény hullámjelenségei

A fény hullámjelenségei. Készítette: Kós Réka. Prizma.

chelsey
Télécharger la présentation

A fény hullámjelenségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A fény hullámjelenségei Készítette: Kós Réka

  2. Prizma • A prizma egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van egy hegyesszöge, melyet φ-vel jelölünk és törőszögnek hívunk. A prizmán a fény kétszeresen megtörve halad át. A prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja, mert a különböző színű fényekre a törésmutató más és más. A prizma legkevésbé a vörös színt töri meg, legjobban az ibolyát.

  3. Szivárvány • Párás időben ha a nap sugarai rávetődnek az esőcseppekre és onnan visszaverődnek a szemünkbe szivárványt látunk. • A szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, türkiz, kék, lila (ibolya). A prizma is ilyen sorrendben jeleníti meg a színeket. • A dupla szivárvány második íve (felső íve) halványabb és fordított.

  4. Szivárvány • Szivárvány akkor keletkezik, ha a megfigyelõ mügül érkezõ napsugár a megfigyelõ elõtt levõ cseppekre esik, amelyek megtörik és visszaverik a fényt • Az F szög a továbbhaladó sugár és vörös fény közötti eltérés mértéke: 180o–42o=138o. A különbözõ színû fénysugarak különbözõ szögekben törnek meg és verõdnek vissza, ezért látja a megfigyelõa szivárvány színeit

  5. Délibáb Meleg nyári napokon közvetlenül a talaj felett erősen felmelegedik a levegő, így itt ritka levegőréteg keletkezik, s felette ott marad a sűrűbb levegő. A két közeg törésmutatója más ezért tükörként viselkedik. Tükrözi a messzi tájat ellenben láthatatlan lesz az út. http://www.mozaik.info.hu/MozaWEB/Feny/

  6. Planparalell lemez A planparalell lemez egy olyan törőközeg (a levegőnél sűrűbb közeg), aminek van két párhuzamos oldala. E két oldal távolságát nevezzük a lemez vastagságának és D-vel jelöljük. Ferde szögben a lemezre a beesési szög alatt bocsátott fényt kétszeresen megtöri (egyszer a lemezbe behatoláskor, másodszor a lemezből kilépve) és az így kilépő fény párhuzamos lesz a beeső fénnyel. A beeső és kilépő fény által kijelölt egyenesek távolságát d-vel jelöljük és eltolásnak hívjuk. d<D ezért a tárgyak közelebbinek látszanak.

  7. Olajfolt • Az olajfolt vékony réteget képez a víz felszínén. Rajta részben visszaverődik , részben megtörik és a vízről visszaverődik. Az olaljról és vízről visszavert sugarak interferálnak egymással, szivárványosnak fog látszani az olajfolt.

  8. Polarizáció A fény transzverzélis hullám. Ha egy síkban rezgő hullámokat kiválogatjuk akkor azt mondjuk az így kapott fény síkban poláros. A fény polarizálását polárszűrővel végezhetjük el. Egyes kristályok képesek a fényt polarizálni különböző síkokban.

More Related