Jelmondat: Egység a sokféleségben

1. Jelmondat: Egység a sokféleségben Az Európai Unió himnusza (adapted from Beethoven's 9th Symphony) Kupán, 2006

2. 1967 Európai Közösség MONTÁNUNIO + EGK + EURATOM = EK intézményi és döntéshozatali egyesítés • 1968 vámunió vámoktól és mennyiségi korlátozásoktól mentes kereskedelem Kupán, 2006

3. A vidék jellemzői, meghatározása • Gyenge gazdasági szerkezet • Elvándorlás • Átlagosnál nagyobb munkanélküliség • Az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb jövedelem • Mezőgazdaság eltartó képességének csökkenése • Öregedő agrárnépesség Kupán, 2006

4. A vidékfejlesztési politika céljai • birtokszerkezet javítása • új tehnológiák elterjedése, minőség javítása • erdőgazdaságok fejlesztése • tevékenységek diverzifikálása • szociális szerkezet megtartása • biodiverzitás fenntartása • életkörülmények javítása • egyenlő esélyek Kupán, 2006

5. Kupán, 2006 Forrás: www.fvm.hu

6. A vidékfejlesztési politika kialakulásának lépései • Élelmiszerellátás -fő funkció • Ártámogatások- nem megfelelő eredmények • Regionális problémák megoldatlansága • Strukturális alapok reformja • Az “agrárpreferencia” helyébe a “vidékpreferencia” került • 1996- Cork-i konferencia • Integrált megközelítés • Agenda 2000 • CAP- CARPE Kupán, 2006

7. Az EU közös agrárpolitikájának fő célkitűzései • A mezőgazdaság termelékenységének növelése • A vidéki lakosság megfelelő élet-színvonala • A piacok stabilizálása • Az ellátás biztonsága • Megfelelő színvonalú fogyasztói árak EK szerződés 39. cikkely (1957) Kupán, 2006

8. A szabályozás fő területei • Közös piacpolitika • Struktúrapolitika • Az agrárjogi terület közösségi harmonizációja Kupán, 2006

9. Az EU agrár-környezetvédelmi politikájának kialakulása CAP következményei a környezeti állapot romlása CARPE agrár-környezetvédelmi programok Kupán, 2006

10. A KAP eredményei:  Romló környezeti állapot Túltermelés költséges intervenció Növekvő támogatás-igény További túltermelés az alacsonyabb hatékonyság konzerválása Versenyképesség-csökke-nés a világpiacon piactorzító hatás Fogyasztói jövedelem-el-terelés élelmiszer-kiadások növekvő hányada Támogatások jó része nem a termelőkhöz került (felvá-sárlók, hitelezők) növekvő jövedelem-különbségek (a gazda-gabb termelőknek kedvez) • Jelentős termelés-növekedés biztonságos élelmiszerellátás • Magas fogyasztói árak termelői jövedelmek növekedése, stabilizálása • Piac-stabilizáció Kupán, 2006

11. A Cork-i Nyilatkozat Kupán, 2006

12. Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének változása Közös Agrárpolitika (Common Agricultural Policy) Európai Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (Common Agricultural and Rural Policy for Europa) Kupán, 2006

13. Kupán, 2006

14. Területi szemlélet – az 1970-es évek közepén új elem jelent meg a Közös Agrárpolitikában, a Hátrányos Térségek Irányelve • Hátrányos körülmények között termelő gazdaságok (pl. lejtős területen, rossz időjárási viszonyok, gyenge talaj) külön támogatása • A hátrányos helyzetű vidéki térségekben élők elvándorlásának megállítása • A támogatást a termelő üzemek kapták, nem a vidéki gazdaság más szereplői Kupán, 2006

15. Az 1980-as években a területi szemléletet bővült • Az integrált fejlesztési programok, melyek a Közös Agrárpolitika (CAP) és a Strukturális Alapok regionális (ERFA) és szociális (ESZA) forrásait is felhasználták, Skócia, Franciaország és Belgium egyes részein indultak el • Ezt követték a Görögországban, Olaszországban indult Integrált Mediterrán Programok • 1988-ban a mezőgazdasági fejlesztési elemeket is beemelték a régiók fejlesztési támogatási programjaiba • Hatékonyabban támogatták a vidékfejlesztést, és a vidékfejlesztésbe integráltan, változatosabbá tették a családi gazdaságok termelését Kupán, 2006

16. A vidékpolitika hangsúlya eltolódott a „több olcsó élelmiszert” jelszótól az emberek, a gazdaság és a vidéki környezet szélesebben értelmezett jóléte felé • A vidéki területek gazdaságának megerősítésére és diverzifikálására helyeződik a fő hangsúly • A hagyományos, kizárólag élelmiszertermeléssel foglalkozó „farmer típusú” gazdaság tevékenysége már kevésbé meghatározó • Az agrártermeléssel foglalkozó vállalkozók szerepköre változóban van • Az élelmiszerellátás mellett kialakuló új szerepkörök: • más ágazatban is hatékony gazdasági tevékenységet folytatni képes vállalkozók, • a helyi, térségi rekreációs és szabadidős tevékenységek szolgáltatói • a természetes és kulturális örökség őrei és fenntartói Kupán, 2006

17. Az Agenda 2000 széles körben foglalkozik az Unió bővítésével és az EU pénzügyi alapjainak újrafelosztásával • Az élelmiszertermelést, -feldolgozást és –exportot támogató alapok fokozatos csökkentése • A Közös Agrárpolitikán (CAP) belül egy „második pillér” megalkotása a vidékfejlesztés támogatásához • A Vidékfejlesztési Rendelet mely alapján az EU tagállamok kidolgozzák és végrehajtják a saját vidékfejlesztési programjaikat • A LEADER+ Kezdeményezés, melynek célja a helyi partnerségek előmozdítása • A SAPARD program (Special Accesion Program for Agriculture and Rural Development) – Az előcsatlakozás szakaszában lévő államok speciális mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási programja) Kupán, 2006

18. 2007-től az Európai Bizottság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap létrehozását javasolja, amely kifejezetten a vidékfejlesztésre irányul • A termelők milliói fognak egyre inkább támaszkodni az élelmiszertermelésen kívüli forrásokból származó jövedelmekre • A meglevő és új vállalkozások • a termelők által előállított nyersanyagokat, alapanyagokat hasznosítják, • jövedelmet termelnek a gazdaságok és az erdők környezetorientált, de ökonómiai racionalitással is bíró működtetéséből, használatából • A jövőbeni versenyképes mezőgazdaság, a változatos rurális gazdasági élet részét fogja képezni • A termelők és az általuk foglalkoztatottak száma csökken, életbevágó, hogy munkahelyek létesüljenek • a feldolgozóiparban, • a high-tech iparágakban, • a kézművesiparban, • a szolgáltatásokban, • a turizmusban és • a kapcsolódó ágazatokban. Kupán, 2006

19. Előzmények (2) • 1973 ─ bővítés (Nagy-Britannia, Írország, Dánia) • 1975 ─ Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF/ERFA) • 1981 ─ bővítés (Görögország) • 1986 ─ bővítés ( Spanyolország, Portugália) • 1987 ─ Egységes Európai Okmány a Római Szerződés kiegészítése közösségi politikák + regionális politika gazdasági és szociális kohézió Kupán, 2006

20. Előzmények (3) • 1988 ─ a regionális politika reformja Európai Szociális Alap (ESF, ESZA) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF, EMOGA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF/ERFA)) (majd 1993 = Halászati Pénzügyi Alap- Halászato Orientációs Pénzügyi Eszközök) koordinációja = STRUKTURÁLIS ALAPOK • 1992 ─ Maastrichti Szerződés ─ EU fenntartható, kiegyenlített és hosszútávú gazdasági és szociális fejlődés gazdasági és szociális kohézió • 1993 ─ Kohéziós Alap Kupán, 2006

21. A regionális politika alapelvei • Szubszidiaritás és decentralizáció • Partnerség (célkitűzések sorozata) • Koncentráció és addicionalitás (A kevésbé fejlett országok esetében a hozzájárulás mértéke minimum 20%-ot tesz ki. ) Kupán, 2006

22. Területfejlesztési célok a Maastrichti szerződésben • az egyes, eltérő adottságú régiók fejlettségbeli színvonala közötti különbségek csökkentése, a hátrányos helyzetben levő, valamint vidéki térségek megsegítése, • a transzeurópai hálózatok /TEN/ kiépítése és fejlesztése (közlekedés, energia és távközlés), • a környezet minőségének megőrzése és javítása, • a természeti erőforrások racionális és körültekintő felhasználása, • a nemzeti és regionális sokszínűség megóvása, • a minőségi oktatás és képzés fejlesztése. Kupán, 2006

23. Dominánsan Szignifikánsan Dominánsan rurális régiók rurális régiók városi régiók Egy főre jutó GDP (EU-25=100) 71 86.8 124.7 Munkanélküliségi mutató 11.1% 10.7% 8.1% Mezőgazdaságban foglalkoztatottak 13.1% 6.6% 2.0% Szolgáltatásokban foglalkoztatottak 56.7% 63.1% 70.2% Iparban foglalkoztatottak 29.9% 30.4% 27.9% A Bizottság dokumentuma rávilágít, hogy a legégetőbb problémák a dominánsan rurális régiókban találhatók Kupán, 2006

24. Területfejlesztés-vidékfejlesztés • nagylépték- kislépték • felülről lefele- alulról felfele • infrastruktúra, nagy volumenű beruházások- helyi adottságok hasznosítása • közvetett módon érvényesül társadadalmi hatása- közvetlen módon, már rövidtávon belül is • állami szerepvállalás döntő-kezdeményező, támogató állami szerep • döntően állami pénzekből- döntően helyi vagy decentralizált forrásokból • központi döntés-partnerség ( megvalósítás feltételei) Kupán, 2006

25. A multifunkcionális mezőgazdaság • Negatív externáliák megjelenése • Új tevékenységi körök, szereplők megjelenése • Környezetkímélő, fenntartható mezőgazadasági termelés (mélyítés) • Kultúra, hagyományok ápolása (szélesítés) • Helyi innovációs képességek • Civil társadalom fejlesztése • Non-food termelési funkciók (bioalkohol, rost-, színezékanyagok, energianövények) újrakeretezés (reframe) Kupán, 2006

26. Pozitív externáliák • Élelmiszer (éhezés, minőség, biztonság, önellátás) • Vidék (életképes, munkalehetőség, migráció megszűnése, turizmus fellendülése) • Környezet (biológiai diverzitás, szép kilátás, talajvédelem, természetes élőhelyek megóvása, tájkép megőrzése, invazív gyomok visszaszorulása, természeti örökség megóvása, épített környezet védelme) • Társadalom (kulturális örökség megőrzése, hagyományőrzés, vidék-város egyensúlya, egészséges társadalom) Kupán, 2006

27. A komplex térség- és vidékfejlesztés céljai • A tartalmas élet és értelmes munka lehetőségeinek megteremtése • Infrastruktúra fejlesztése • Népességeltartó és megtartó képesség fejlesztése • Vidéki térségek vonzóvá tétele • Ökológiai értékek felmérése, megőrzése • Fenntartható mezőgazdaság fejlesztése • Helyi innovációs képességek támogatása • a közösségek, civil társadalom fejlesztése Kupán, 2006

28. Sikeres és sikertelen térségek • Kondenzációs mag, helyi kezdeményezés • Kicsi falu, egyetlen út, elöregedett lakosság • Immunizálódás az innovációval szemben • Versenyképesség tényezői ( természeti adottságok, technika, tőke, munka) • Kreativitás, innovációs, integrációs készség, információkezelés, időgazdálkodási képesség • Együttműködési készség!!!! Kupán, 2006

29. Tévhitek • Elsősorban hagyománymegőrzés • “hungarikumok” • Falusi turzimus Kupán, 2006

30. Strukturális és kohéziós alapok: • Európai Szociális Alap ESF (ESZA) 1958 • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap EAGGF (EMOGA) 1962 • Európai Regionális Fejlesztési Alap ERDF (ERFA) 1975 • Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze FIFG (HOPE) 1993 • Kohéziós Alap (KA) 1993 Kupán, 2006

31. Strukturális és kohéziós alapokés céljaik: • ESF/ESZA a foglalkoztatottság elősegítése, a munkaerő-mobilitás kezelése (átképzés, a hagyományos iparágak hanyatlása miatt előállt munkanélküliség kezelése) • EAGGF/EMOGA a mezőgazdaság modernizációja (Orientációs fejezete az EAGGF költségvetésének mintegy 15%-át teszi ki, a többit (a Garancia fejezet) például a Közös Agrárpolitika (CAP) keretében adott árgaranciák támogatására fordítják. • ERDF/ERFA a regionális egyenlőtlenségek kezelése • FIFG/HOPE összefogja az EU valamennyi erőforrását a halászat területén. • Kohéziós Alap a legszegényebb országok (Írország, Spanyolország, Portugália, Görögország, újonnan csatlakozott o.) felzárkóztatása Kupán, 2006

32. A Strukturális Alapok támogatási célterületei (2000-2006) 1. cél (Objectiv 1): A fejlődésben lemaradt régiók és egyéb területek fejlesztési és strukturális kiegyenlítési támogatása • régiók — GDP/fő < 0,75 GDP • tagországok peremterületei • alacsony népsűrűségű területek 2. cél (Objectiv 2): A strukturális nehézségekkel küzdő, a régiónál kisebb területi egységek támogatása • ipar és szolgáltatások fejlesztése 3. cél (Objectiv 3): A munkaerő „piacképességének” és a foglalkoztatási viszonyoknak a javítása oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák modernizációja Közösségi kezdeményezésű programok. Budai-Sántha A.: Agrárpolitika – vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs, 2001. 343 – 408. Kupán, 2006

33. A Strukturális Alapok támogatási célterületei (2000-2006) Közösségi kezdeményezésű programok. • INTERREG a határokon átnyúló, nemzetek és régiók közötti együttműködésen alapuló programok támogatása • EQUAL nemzetek közötti együttműködés a munkaerőpiacon tapasztalható diszkrimináció és megkülönböztetés csökkentésére • URBAN a városfejlesztés támogatása • LEADER + a vidékfejlesztés támogatása Budai-Sántha A.: Agrárpolitika – vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs, 2001. 343 – 408. Kupán, 2006

34. Rendeletek EU Szakpolitikák Források Strukturális Politika Közös Agrárpolitika Kohéziós Alap (ISPA) Strukturális Alapok (Phare, SAPARD) ERFA ESZA EMOGA Orientációs Alap HOPE EMOGA Garancia Alap NVT Nemzeti Fejlesztési Terv Kupán, 2006

35. Kupán, 2006

36. Nemzeti Fejlesztési Terv • Mezőgazdasági üzemek beruházásai • Akvakultúra és halászat fejlesztése • Fiatal gazdák támogatása • Szakképzés • Mezőgazdasági termékek feldolgozása • Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése • Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése • Falumegújítás • LEADER+ • Technikai Segítségnyújtás Kupán, 2006

37. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv • Agrár-környezetgazdálkodás • Kedvezőtlen adottságú területek támogatása • EU környezetvédelmi, állat-jólléti követelményeinek való megfelelés biztosítása • Mezőgazdasági területek erdősítése • Félig önellátó gazdaságok támogatása • Termelői csoportok támogatása • Korai nyugdíjazás • Technikai segítségnyújtás Kupán, 2006

38. KTK 2004-2006 Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlődés A humán erőforrások jobb ki-használása A gazdasági versenyképesség javítása Jobb környezet Specifikus Célok Prioritások Konvergencia az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez Regionális OP Operatív Program Gazdasági versenyképesség OP Agrár és vidékfejlesz-tési OP Humán erőforrás fejlesztési OP Környezetvé-delmi és Infrastruktúra OP Versenyké-pesebb termelőszektor Növekvő foglal-koztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Technikai Segítség-nyújtás A Közösségi Támogatási Keret célrendszere Jobb környezet Kupán, 2006

39. Románia várható részesedése a Strukturális alapokból( millió euró) Kupán, 2006

40. 6 Priorităţi Naţionale de Dezvoltare pentru PND 2007-2013 • Creşterea competitivităţii economice şi dezvoltarea economieibazatepe cunoaştere • Dezvoltarea şi modernizarea infrastructurii de transport • Protejarea şi îmbunătăţirea calităţii mediului • Dezvoltarea resurselor umane, creşterea gradului de ocupare şicombaterea excluziunii sociale • Dezvoltarea economiei rurale şi creşterea productivităţii în sectorul agricol • Sprijinireadezvoltarii echilibrate a tuturor regiunilor ţării Kupán, 2006

41. Intézményi felépítés PROGRAM OPERAŢIONAL AUTORITATE DE MANAGEMENT COORDONATOR - Ministerul Finanţelor Publice Creşterea Competitivităţii Economice Ministerul Economiei şi Comerţului Infrastructură de Transport Ministerul Transporturilor, Construcţiilor şi Turismului Infrastructură de Mediu Ministerul Mediului şi Gospodăririi Apelor Dezvoltarea Resurselor Umane Ministerul Muncii, Solidarităţii Sociale şi Familiei Dezvoltarea Regională Ministerul Integrării Europene Asistenţă Tehnică Ministerul Finanţelor Publice Kupán, 2006

42. Organisme intermediare Institutii centrale Programe MFP - AMCSC PND • ANIMMC • MEdC • MCTI • MEC – directia Energie Creşterea Competitivităţii Economice AM Min. Economiei si Comertului Infrastructură de Transport AM Min. Transporturilor Infrastructură de Mediu • Agentiile regionale de protectia mediului AM Min. Mediului Dezvoltarea Resurselor Umane • ANOFM • Inspectorate scolare judetene AM Min. Muncii AM Min. Integrarii Europene Dezvoltarea Regională • Cele 8 ADR-uri Dezvoltare rurala AM Min. Agriculturii • Agentia SAPARD CN pt Administrarea Fondului Piscicol Programul pt. pescuit AM Ag.Nat. pt Pescuit Asistenta tehnica Kupán, 2006 MFP AMCSC

43. NUTS (Nomenclature Unifié Territorial Statistique) • NUTS I: "makrorégió", területe átlagosan 68.000 km2, népessége átlagosan 4,2 millió. • NUTS II: a strukturális alapok programozásának alapszintje, területe átlagosan 23.000 km2, népessége átlagosan: 1,8 millió. • NUTS III: "mikrórégió", területe átlagosan 5.400 km2, népessége átlagosan 410 ezer. • NUTS IV: kistérségek • NUTS V: helyi önkormányzatok Kupán, 2006

44. Mérethatárok Level Minimum population Maximum population NUTS 1 3 million 7 million NUTS 2 800 000 3 million NUTS 3 150 000 800 000 http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/g24218.htm Kupán, 2006

45. Románia fejlesztési régiói Kupán, 2006

46. Kohéziós Alap • környezetvédelmi és közlekedési projektek. Fő célja a gazdasági és társadalmi kohézió megteremtésén túl elsősorban a gazdasági és pénzügyi unióra történő felkészülés. • Az Alapra azok az országok jogosultak, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 90%-a alatt marad. A Strukturális Alapokkal ellentétben, a Kohéziós Alap régiók helyett tagállamoknak nyújt támogatást. Jelenleg az Alap fogadására Spanyolország, Görögország és Portugália és Írország jogosultak. A támogatásnál előnyt élveznek a nagy méretű, 10 millió euro költséget meghaladó projektek, 80-85%-os segélyezési arány-nyal. Kupán, 2006

47. Az EU országok és –tagjelöltek, valamint a leggazdagabb és a legszegényebb régiók fejlettsége EU átlag = 100 HVG, 2001. 7. szám (2001. február 17.) Kupán, 2006

48. Ökológiai gazdálkodás területének európai fejlődése (átállási területekkel együtt) (Lampkin 1997) • Ausztriában a mezőgazdasági területek 90 %-a részt vesz az agrár-környezetvédelmi programban Forrás: Varga Géza, GAIA Alapítvány Kupán, 2006

49. Az integrált vidékfejlesztési gyakorlatrólA Discussion Paper of the European Rural Exchange, May, 2002 Integrált vidékfejlesztés Külső hatások (EU, nemzeti) Környezetvédelmi és agrár- környezetvédelmi akciók A mezőgazdaság diverzifikációja, új eljárások a mezőgazdasági, halászati és erdészeti gyakorlatban Az integráció mértéke Gazdaságfejlesztési akciók Közösségfejlesztési és társadalmi integrációs akciók Helyi, térségi hatá-sok, lehetőségek Kupán, 2006

50. LEADERLiasion Entre Actions pour le Development de l'Economie RuraleKözösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében Kupán, 2006