1 / 37

Egészséges életmód

Egészséges életmód. Hidvégi Péter. Egészséges életmód. TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Az egészség definíciója. WHO 1946 Parsons, 1972 WHO, 1984 WHO (Ottawa), 1986 Seedhouse, 1986 WHO (Adelaide), 1988 Antonovsky, 1987 Insel és Roth, 2007.

ciaran-lang
Télécharger la présentation

Egészséges életmód

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Egészséges életmód Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010

  2. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészség definíciója • WHO 1946 • Parsons, 1972 • WHO, 1984 • WHO (Ottawa), 1986 • Seedhouse, 1986 • WHO (Adelaide), 1988 • Antonovsky, 1987 • Insel és Roth, 2007 http://hickoryinternationalcouncil.com/modelun/world-health-organization-who/

  3. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészséges életmódra való nevelés története • 1879 - Iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét rendeletben rögzítették. • 1920 - Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása. • 1943 – Iskola egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek egészségügyi felvilágosítását. • 1950 - Egészségügyi Felvilágosítási osztály megalakulása • 1958 - Egészségügyi felvilágosító központ megalakulása • 1986 – Megjelent az AIDS-elleni küzdelem feladatai

  4. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészségi állapotot meghatározó tényezők

  5. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A magyar gyermekpopuláció egészségi állapota • A gyermekek testi fejlődése, erőnléte: A gyermeki szervezet fejlődése egységes folyamat, melyet a növekedés és a funkciók tökéletesedése, differenciálódása jellemez. • A mozgáshiány veszélyei: Serdülőkorban a rendszeres testmozgás prevenciós hatása kiterjed mind az aktuális, mind pedig a felnőttkori egészségi állapotra. A rendszeres testmozgás prevenciós hatása rendkívül sokrétű. • A rendszeres testmozgás előnyei: A rendszeres testmozgás egészségünk legjobb karbantartója: az egész szervezetre kedvező hatással van. A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja a személyiséget, alakítja az életmódot.

  6. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Egészségfejlesztő iskola • Az egészségfejlesztő iskola WHO szerinti ismérvei. • A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok : • Család • Rendvédelmi szervek • Iskolaorvos védőnő • Gyermekjóléti szolgálat • Iskolapszichológus

  7. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészséges táplálkozás • Táplálkozásunk alapvetően meghatározza, befolyásolja nemcsak a közérzetet, de hosszú távon az egészségi állapotot is. Fontos tényezők a táplálkozási szokások, a szocio-kulturális hagyományok, az étrend jellege, az étkezések ritmusa és körülményei, valamint az elfogyasztott élelmiszerek fajtája, mennyisége és minősége. Ezek együttesen határozzák meg, hogy összességében milyen energia- és tápanyag-mennyiség kerül be szervezetünkbe és azok milyen hatást fejthetnek ki egészségünkre. • A táplálkozással összefüggő nem fertőző megbetegedések – főként krónikus betegségek, mint pl. az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az agyi katasztrófák (stroke), aránya világszerte emelkedő tendenciát mutat. Ennek hátterébe egyértelműen kimutathatóak az életmódban, ezen belül pedig a táplálkozásban bekövetkezett változások is.

  8. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészséges táplálkozás meghatározása • Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása. • Az egészséges étrendnek megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia a szervezetünk számára fontos energiát adó tápanyagokat (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). http://www.grandgold.hu/fradi.html

  9. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az evés zavarai Kialakulása:kró-nikus betegség legyőzése, betegségtől való félelem . Tünetei: kimerültség, ingerlékenység, rosszullét, hajhullás. Kialakulásának okai: nemi szerepek átalakulása, megfelelési kényszer Szövődményei: alultápláltság, kóros vitaminhiány.

  10. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Anorexia nervosa www.psicologiaalimentacion.wordpress.com

  11. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A tápanyagok • Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges építőanyagokat nyeri. Az ember számára szükséges tápanyagokat 2 fő csoportra oszthatjuk: Az energiát szolgáltató tápanyagokra. Az energiát nem szolgáltató tápanyagokra.

  12. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A tápanyagok http://www.nlcafe.hu/egeszseg/ http://land-der-erfinder.de/?m=201108

  13. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A magyar konyha jellegzetességei • Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. A magyar konyha alapvető jellemzői: • a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használata; • a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása; • a tejföl nagymértékű felhasználása; • sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés, pirítva párolás, rántással, sűrítés), sajátos fűszerezési eljárások, magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása. http://reformnasik.blogspot.hu/2010/10/voroshagyma-fokhagyma-immunerositesre.html

  14. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Szenvedélybetegségek • A szenvedélybetegek számára az öröm, boldogság, eufória, kielégülés állapotának kizárólagos forrása egy fókuszált tevékenységre szűkül, élete ettől függ, látásmódja érzelemvilága beszűkül, miközben környezete szenved a viselkedése miatt, érzelmi elmagányosodás, anyagi erkölcsi kihasználás, agresszió miatt. • A szenvedélybetegség, mint gyűjtőfogalom magába foglalja a dohányzást, az alkoholizmust és a kábítószereket. A szenvedélybetegségek csoportjában az alkohol és a dohányzás nem új keletű fogalom, nem úgy, mint a drog. www.mypin.hu www.n-mk.hu http://audiomax.hu/magazin/zenei-hirek/59-fiatalkori-alkoholizmus

  15. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Szenvedélybetegségek kialakulásának okai • Genetika • Gyerekkori traumák • Veszteségek • Stresszhelyzetek • Családi kapcsolatok megváltozása • Életkori szakaszok váltása http://tollal.hu/mu/a-szenvedelybetegseg-okai-mindig-a-csaladban-keresendok

  16. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A kábítószerek A klasszikus kábítószerek elterjedése Magyarországon • A '80-as évek végétől a határok megnyitását, a szabad utazás lehetőségét kihasználva a magyarországi kábítószer fogyasztók jelentős számban látogattak olyan nyugat-európai országokba, elsősorban Hollandiába, ahol megismerkedhettek a klasszikus kábítószerekkel. • A '90-es évekig igen kevés ún. klasszikus kábítószer volt forgalomban Magyarországon. a '90-es évek második felében a magyar illegális piacon valamennyi klasszikus kábítószer megtalálható volt és a legelterjedtebb két szerként a marihuána illetve az amfetamin valamely származéka szerepelt. www.betegvagyok.hu

  17. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A család és a kortársak hatása

  18. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az illegális kábítószerek csoportosítása Bódítószerek (pl. opium, morfium, heroin) Canabis termékek (pl. hasis, marihuána) Izgatószerek (pl. kokain, crach) Hallucinogének (pl. LSD, meskalin) http://duden.de http://apt46.net/tag/lsd/ http://jonathanturley.org http://www.michaelshouse.com

  19. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A drogfogyasztás egészségügyi hatásai • Kardiovaszkuláris betegségek: stroke, daganat, HIV fertőzés/AIDS. • A drogok légzőszervrendszerre gyakorolt hatásai. • A drogfüggőség nem egyszerűen az immunrendszert gyengíti, hanem olyan veszélyeket is magában rejt, mint a közös tűhasználat, vagy a védekezés nélküli szex. Ez a kombináció nagymértékben növeli az AIDS, a hepatitis és sok más fertőző betegség kockázatát. http://www.euuzlet.hu/szines/2006/november3.html

  20. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az alkohol • 1950-es évektől emelkedett az alkoholisták száma. A földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az alacsony alkoholtartalmú borok fogyasztása, kevés alkoholista van Az alkohol okozta mortalitás Magyarországon mintegy 78 százalékkal nagyobb az európai uniós átlagnál. Pszichológiai szempontból alkoholista az, aki már nem azért iszik, hogy jobban érezze magát, hanem azért, hogy ne érezze magát olyan rosszul. • Az alkoholfogyasztás hazai tendenciái. http://17.kerulet.ittlakunk.hu/

  21. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az alkohol hatásai Alkohol fogyasztása terhesség alatt és annak hatásai a gyermekre: - Furcsa arcvonások - Növekedési problémák - Tanulási és viselkedésbeli problémák - Születési rendellenességek. http://www.old.szentkoronaradio.com/belfold/2008_09_15_sulyosabb-betegseg-mint-gondolnank-a-magzati-alkohol-szindroma

  22. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A dohányzás • A cigaretta igazi elterjedése Európában 1850 után következett be. • 1858-ban, Görögországban megkezdődött a cigaretta gyári előállítása. • 1875 az első cigaretta töltő gépek megjelenése. • A dohányzás hazai tendenciái. http://dohanymuzeum.hu/dohanyzas-tortenete

  23. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A dohányzás káros hatásai • Légutak, tüdő • Szív, ér • Gyomor bélrendszer • Nemi szervek • Magzat • Passzív dohányzás http://www.timmermann.hu/index.php?m=ujszulottek http://www.szuloklapja.hu/kereses.html?q=h%C3%BAs

  24. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A környezet legfontosabb elemei

  25. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre A szennyezőanyagok csoportosítása Az emberi egészségre gyakorolt hatásuk Szennyező-anyagok eredete Kémiai folyamatban való részvétele Halmaz - állapotuk

  26. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre Az egyes szennyezőanyagok szervezetre gyakorolt hatásai: • Füstköd • Sztratoszférikus ózonréteg ritkulása • Üvegházhatás növekedése • Éghajlatváltozás • Fronthatások • Savas esők megjelenése • Nitrogén-oxidok • Kén-dioxid • Ózon • Az élővilág károsodása,egészség-károsodások http://fn.hir24.hu/vilag/2010/11/18/meddove_tette_ferfiakat

  27. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A szennyezett víz hatásai • Az ivóvíz mangán és vasszegénysége, a víz klórozásának hatásai. • A jódszegény ivóvíz. • A klórozott szénhidrogén tartalmú víz. • Magas nátrium tartalmú víz. • Kadmium a vízben. http://uttorok.blogspot.hu/2013/08/onts-tiszta-vizet-poharba-sajat.html

  28. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Környezeti elemek változásainak hatása az emberi egészségre • A talaj mennyiségi és minőségi változása az emberi egészség szempontjából. A víz az emberi vízkészletek fontos forrása, a talaj ásványi anyagai az ivóvízzel, ásványvizekkel és tápláléklánc során jutnak az emberhez. • Az épített környezet változásainak társadalmi hatása. Az épületek az emberi lét szinte legfontosabb létesítményei, az ember élettartalmának túlnyomó részét nem a friss szabad levegőn, hanem épületben tölti. Az orvostudomány, a környezet-egészségtan ma már jól ismeri azokat a szindrómákat, amelyek a zárt terekben való tartózkodás, az ottani kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszomatikus expozíció következményei.

  29. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az iskolai környezet szerepe

  30. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Az egészséges életmód pozitív hatása a 6-14 éves korban • Biológiai és kognitív fejlődés 6–10 éves korban Életkori jellemzők: • A kisiskoláskor kezdete a testalkat fejlődésében egy fontos szakasznak, az első kifejezett morfológiai alakváltozásnak a. befejezése. • Fejlődik a látás, hallási érzékelés és az észlelés. • Időészlelés. • Érzelmi fejlődés.

  31. Biológiai és kognitív fejlődés 11–14 éves korban Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Életkori jellemzők: Nemek közötti különbségek. Az agy fejlődése. Nemi szerep és a serdülő kori szexualitás jellemzői. A szexuális kultúra és a szexuális élet zavarai, prevenció. Szexuális úton terjedő betegségek.

  32. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A család szerepe az egyén egészséges fejlődésére A család jelentősebb feladatai:

  33. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Társas kapcsolatok Kisiskolás kor Felső tagozat Serdülőkor Barát választás szinte kizárólag azonos neműekre vonatkoznak Azonos normák és erkölcsi elvek Önállósodás

  34. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 A média, internet szerepe az egészségnevelésben • A média a kép és a hang, azaz a látási és a hallási ingerek együttese, amelynek vannak negatív és pozitív hatásai is. • Az iskolai teljesítményromlás előidézője lehet a televízió, s „segítségével” egyre jobban terjed az agresszió, az erőszak a társadalomban. • A televízió hatása az agresszivitásra. http://www.bebikkicsikesnagyok.hu/9702/a-szulo-vagy-a-media-neveli-a-gyermeket-2/

  35. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Felhasznált irodalom • Aszmann, A. (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC)Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kutatásának keretében végzett magyar vizsgálat,OrszágosGyermekegészségügyi Intézet, („Nemzeti Jelentés” 2002) • Bagdy, E. (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. • Busi E. (2004): Nevelési színterek I. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ, Apertus Közalapítvány, Budapest • Barabás, K. (2006): Egészségfejlesztés-Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könykiadó . • Dési I. (szerk.) (1999): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó, Budapest, 557 p. • Dési I. (2003): Környezet-egészségtan. JGYF Kiadó, Szeged, 287 p. • Földes, P. (2000): A család és az iskola együttműködése, Új Pedagógiai Szemle, 130-134 • Meleg, Cs. (2002): Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. Magyar Pedagógia, 102. 1. sz. 11-29.

  36. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Felhasznált irodalom • Nagy, J. (2005): Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában Magyar Pedagógia,105. 4. sz. 263-282. • PIKÓ B. (2002): Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a társas támogatás tükrében. Osiris, Budapest. • Pikó, B. (2006): Lelki egészség a modern társadalomban. Akadémia Kiadó, Budapest. • Seedhouse, D. (1986): Health: The FoundationsforAchievement. John Wiley, Chichester. • Virágh, Z. (2004).: Védd Környezetedet és Egészségedet! Kiadja: Magyar Orvosok az Egészséges Környezetért Társaság és a „fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Környezetegészségügyi Intézete, Budapest, 36-38. • World Health Organisation (1946): Constitution, Genova

  37. Egészséges életmód TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010 Felhasznált irodalom • World Health Organisation (1984): Health Promotion: A Discussion Document on the Concept and Principles. WHO Regional Office for Europe. Coppenhagen. • World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World Health Organization, Geneva • World Health Organisation (1988): Adelaide-i ajánlások az egészséget támogató közpolitikáról. Második Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia, Adelaide. In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest. 15-22.

More Related